● news.bsdnet.hu

Elon Musk a The Economistnak adott interjújában azt állította, hogy a mesterséges intelligencia egy évtizeden belül alapjaiban alakíthatja át a gazdaságot és az emberiség szerepét, miközben a politikai nézeteit érő bírálatokra ingerülten reagált. Elon Musk szerint a mesterséges intelligencia öt éven belül meghaladhatja az emberi intelligenciát, tíz év múlva pedig már nem feltétlenül az emberek irányítják majd a világ működését. A Tesla és az xAI vezetője a The Economistnak adott interjújában arról is beszélt, hogy a technológia fejlődése szerinte olyan gazdasági bőséget teremthet, amelyben a pénz és a hagyományos értelemben vett munka elveszíti jelentőségét. A július 23-án közzétett beszélgetést Zanny Minton Beddoes, a The Economist főszerkesztője készítette. Az interjú elején elsősorban a mesterséges intelligencia és a robotika jövőjéről kérdezte Muskot, aki úgy fogalmazott: a technológiai fejlődés elhozhatja a „mindenki számára elérhető bőség” korszakát. Musk elképzelése szerint a nagy mennyiségben rendelkezésre álló robotok és a digitális intelligencia egy szinte korlátlan kapacitású gazdaságot hozhatnak létre. Mint mondta, a jövő annyira különbözhet a jelentől, hogy annak érzékeltetésére szerinte nehéz megfelelő történelmi párhuzamot vagy hasonlatot találni. Amikor az interjú készítője arról kérdezte, hogyan termelnének bevételt Musk vállalatai egy ilyen világban, az üzletember azt állította, hogy 2036-ra a pénz már nem lesz igazán fontos. Úgy véli, a mesterséges intelligencia és a robotika fejlődése miatt a termékek és szolgáltatások olyan nagy mennyiségben válhatnak elérhetővé, hogy a munka önkéntes tevékenységgé alakulhat. Musk szerint ebben a rendszerben az emberek valamilyen, általa „egyetemes magas jövedelemnek” nevezett ellátásban részesülhetnének, miközben továbbra is dolgozhatnának kedvtelésből. Ezt ahhoz hasonlította, amikor valaki annak ellenére termeszt paradicsomot a saját kertjében, hogy az élelmiszert üzletben is megvásárolhatná. Beddoes többször visszakérdezett arra, miként lehetne a gyakorlatban biztosítani ezt a széles körű jólétet, és hogyan osztanák el a robotok által megtermelt javakat. A kérdésekre Musk elsősorban a technológia termelékenységnövelő hatásával válaszolt, de az új gazdasági modell működésének részletes politikai és pénzügyi feltételeit nem fejtette ki. A beszélgetés későbbi részében politikai nézetei és közéleti szerepvállalása is szóba került. Az interjú hangneme ekkor feszültebbé vált, Musk pedig több alkalommal ingerülten reagált a kérdésekre. Arra a felvetésre, hogy politikai állásfoglalásai miatt sokan elutasítják, úgy válaszolt: „Lehet, hogy vannak, akik utálnak engem. És ez valószínűleg igaz is. Nem érdekel.” Musk az interjúban elismerte, hogy korábban túlságosan belemerült a politikába, ugyanakkor több vitatott álláspontját továbbra is fenntartotta. Egyebek mellett az európai politikáról, a bevándorlásról és az Egyesült Királyság jövőjéről is beszélt. „Negyedmilliárd ember követ engem” – mondta Musk az X követőire utalva, hozzátéve: „Azt hiszem, sokkal több ember kedvel engem, mint ahány nem.” A milliárdos azt mondta a kérdezőnek, hogy „sokkal több ember gyűlöl téged és a médiát jobban, mint gondolnád”. Beddoes elismerte, hogy sokan gyűlölik az újságírókat, de Musk csak ismételgette: „gyűlölnek téged, gyűlölnek téged”. Musk, megpróbált valami módot kitalálni, hogyan támadhatná az The Economistot. „Európában több ember hal meg hőségben, mint Amerikában lőfegyveres halálesetben. Miért nem írsz egy cikket a légkondicionálásról?” – kérdezte Musk. „Nos, többet is írtunk már a légkondicionálásról, és a múlt héten a címlapunkon egy hosszú cikk volt arról, hogy… ” – mondta a főszerkesztő, amire Musk azt kérdezte: Légkondicionáló mellett? Erre úgy replikázott a kérdező: „Nagyon légkondicionálás-párti. Valamikor olvashatnál minket!” Bár Musk rendkívül optimista képet festett a mesterséges intelligencia gazdasági hatásairól, azt is elismerte, hogy a technológia fejlődése súlyos veszélyeket hordoz. Annak esélyét, hogy az MI fejlődése katasztrofális következményekkel jár, 10–20 százalékra becsülte. Ennek ellenére úgy véli, a fejlesztéseket már nem lehet megállítani, ezért elsősorban arra kell törekedni, hogy a rendszerek az emberiség érdekeit szolgálják. A vállalkozó azt javasolta, hogy a vezető mesterségesintelligencia-fejlesztő cégek rendszeresen vizsgálják felül egymás legfejlettebb modelljeit. Szerinte a szakmai ellenőrzés és a vállalatok közötti együttműködés hatékonyabb lehet, mint a kizárólag állami szabályozásra épülő megközelítés. ( A fotók forrása: Economist YouTube )