● news.bsdnet.hu

Időközi önkormányzati választást tartottak vasárnap Békéscsabán, ugyanis Bodóczi István önkormányzati képviselő a Tisza Párt színeiben áprilisban bekerült az Országgyűlésbe. A közgyűlésbe Tatár Gergő (Pátria Békéscsaba Egyesület) jutott be. Bacsa Vendel jegyző az MTI-nek elmondta, a 3225 választásra jogosult állampolgárból 512-en szavaztak, érvénytelen szavazat nem született, a részvételi arány 15,9 százalék volt. Tatár Gergő 264 szavazatot szerzett. A közgyűlési többséget és a polgármestert adó jelölőszervezet, a Hajrá Békéscsaba Egyesület színeiben Medovarszki János indult, ő 195 voksot gyűjtött. Gyebnár Dávid a Mi Hazánk Mozgalom színeiben 32 voksot szerzett. A 2019-2024-es ciklusban a DK-Jobbik-Párbeszéd színeiben listáról a békéscsabai közgyűlésbe jutott, most a Duna Párt képviselőjelöltjeként induló Dancsó Tibor pedig 21 szavazatot kapott. (MTI) A Zselicben fekvő észak-baranyai Bakócán a függetlenként induló Csordás Nándort választották meg polgármesternek a vasárnap rendezett időközi önkormányzati választáson. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint Csordás Nándor a szavazatok 53,47 százalékát, 77 voksot kapott, míg a szintén független kihívói közül az előző településvezető, Herr Kinga 29 (20,14 százalék), Zsirmon Szilárd 27 (18,75), Kelemen József 9 (6,25), Fehér Kitti pedig 2 szavazatot (1,39) kapott. A választáson a 239 szavazásra jogosult 60,25 százaléka, 144 választópolgár vett részt, 7 szavazat érvénytelen volt. A településen tizenegy független jelölt közül négytagú képviselő-testületet is választottak. Az időközi választást azért rendezték meg a Hegyháti járás zsáktelepülésén, mert a képviselő-testület május 11-én a feloszlásáról döntött. (MTI) Öt független jelölt közül Ferencz Tamás Nándor nyerte a vasárnapi időközi polgármester-választást a Somogy megyei Bárdudvarnokon, ahol képviselőtestületet is választottak. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint Ferencz Tamás Nándor a szavazatok 35,65 százalékát, 190 voksot kapott, míg a szintén független kihívói közül Őze Rajmund 179-en (33,58), Pongrácz Attilára 119-en, (22,33), Szecsődi Tiborra 27-en, (5,07), míg Balla Jánosra 18-an (3,38) szavaztak. A választáson a 941 szavazásra jogosult 57,17 százaléka, 538 választópolgár vett részt, 5 szavazat érvénytelen volt. A településen huszonkettő független jelölt közül hattagú képviselő-testületet is választottak. Az időközi választást azért rendezték meg a Kaposvártól nyugatra, a Zselic északi határán fekvő településen, mert a képviselő-testület korábban a feloszlásáról döntött. (MTI) Még az idén kiírják a közbeszerzést 42 új HÉV-szerelvény beszerzésére, amelyek a csepeli, a ráckevei és a szentendrei vonalon állhatnak forgalomba. A járműcsere mellett a peronok, a pálya és az áramellátás is megújul, így a teljes rendszer korszerűbbé válhat. Hende Csaba alkotmánybírói megbízatásának megszűnését követően megkezdődött az Alkotmánybíróság új tagjának jelölési folyamata. Az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága felkérte a parlamenti frakciókat, hogy tegyenek javaslatot a megüresedett poszt betöltésére. Elsőként a Tisza Párt nevezte meg jelöltjét. A párt pénteken jelentette be, hogy dr. Sonnevend Pált, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanárát és korábbi dékánját javasolja alkotmánybírónak. Vasárnap estére a Mi Hazánk is nyilvánosságra hozta saját jelöltjét. A párt hivatalos Facebook-oldalán közölte, hogy Schiffer Andrást jelöli az Alkotmánybíróság tagjának. A bejelentéshez a Mi Hazánk nem fűzött részletes indoklást, Schiffer András pedig egyelőre nem reagált nyilvánosan a jelölésre. Közben a Fidesz korábban jelezte, hogy bojkottálja a teljes jelölési és választási folyamatot, így nem állít saját jelöltet, és nem vesz részt az eljárásban. Jelenleg így két ismert jelöltje van a megüresedett alkotmánybírói helynek, a Tisza Párt által támogatott Sonnevend Pál, valamint a Mi Hazánk által jelölt Schiffer András. A cél, hogy továbbra is legyen Forma-1 Magyarországon - mondta Magyar Péter miniszterelnök vasárnap a 41. Magyar Nagydíj helyszínén, a Hungaroringen. Az a cél, hogy alkatrészhiány miatt szeptemberre egyetlen buszjárat se maradjon ki - írta Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter vasárnap a Facebook-oldalán . A Déli Körvasút az egész ország közlekedését átalakítja - mondta Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a Facebook-oldalára vasárnap feltöltött videójában , amelyben megmutatta a Soroksári út felett helyére került új acélhidat. Átfogó korszerűsítés kezdődik a Budapest–Miskolc vasútvonal legrosszabb állapotú, Hatvan és Füzesabony közötti szakaszán. A 200–230 milliárd forintos beruházásnak köszönhetően 2030-ig óránkénti 160 kilométeres sebességre nő a megengedett tempó a megújuló pályán, ami gyorsabb eljutást és kiszámíthatóbb menetrendet biztosít – számolt be a fejlesztésről Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a Facebook-oldalán . Röviden távon kotrással, hosszabb távon csapadékmegtartással és egy készülő, 12 pontos intézkedési tervvel mentené meg a végveszélybe került Velencei-tavat a Tisza-kormány. Bögi Viktória környezetvédelemért felelős államtitkár az Indexnek kifejtette, hogy a karsztvízzel történő pótlást elvetették, emellett leállítottak egy rendkívül vízigényes tóparti óriásberuházást is, miközben a korábbi vezetés titkosított vízpótlási tervének nyoma veszett a minisztériumban. Az elfogadott korrupcióellenes intézkedések révén 6 ezer milliárd forint uniós forráshoz jutnak a magyarok - írta Magyar Péter miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán. A kormányfő közölte, hogy a Tisza-kormány pár hét alatt letárgyalta, amire az Orbán-kormány három év alatt nem volt képes. (MTI) A Kreml szóvivője is kommentálta azt, hogy Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök oroszul szólalt meg Tusványoson. Vegyes, összességében inkább óvatosan bizakodó fogadtatásban részesült az ipar és a villamosenergia-ágazat részéről az Európai Bizottság által július 17-én bemutatott, az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) rég várt átalakítását célzó reformterv, illetve az új elektrifikációs cselekvési terv. A megújuló energia szektor, a villamosenergia-szolgáltatók és a környezetvédelmi szervezetek többnyire pozitív lépésként értékelik az elektrifikációs tervet, az ETS reformmal kapcsolatban azonban jóval kritikusabbak, és azokat a klímacélokra nézve veszélyesnek tartják. Akad olyan vélemény is, miszerint az terv "trójai faló", amely lehetővé teszi a nagy szennyezőknek a zöldülés késleltetését. A bejelentés után közel féléves csúcsra emelkedett a kibocsátási engedélyek árfolyama. Az OECD 2026-os országjelentése szerint Magyarország az egyik legveszélyeztetettebb európai ország a társadalom elöregedésének gazdasági hatásait tekintve: az öregedéshez kapcsolódó közkiadások 2070-ig a GDP 5,5 százalékával nőhetnek, miközben az adóbevételek is jelentősen csökkenhetnek. Az OECD szakértői rámutatnak, hogy a magyar adórendszer szerkezete – többek között a nyugdíjak teljes szja-mentessége és a kedvezményes áfakulcsok – felerősíti a demográfiai kihívás költségvetési hatását. A szakemberek rámutatnak, hogy a hazánkban eddig domináló adókedvezmények és készpénzes családtámogatások csak mérsékelt és gyakran átmeneti hatást gyakorolnak a születésszámra, ezért az adóalap szélesítését, a gyermekellátási kapacitások bővítését és a kiadások hatékonyságának javítását javasolják. A jelentés figyelmeztet: ha Magyarország nem kezeli fokozatos reformokkal a problémát, később jóval fájdalmasabb költségvetési kiigazításokra kényszerülhet. Budapest turizmusa sikerágazat lehetne, de a megnövekedett forgalom nem hozott magával arányos minőségi ugrást. Sokan érkeznek, de rövid időre, viszonylag alacsony költéssel, miközben a turizmus haszna nem épül vissza elég tudatosan a város fejlesztésébe. Pedig minden adottság megvan ahhoz, hogy a főváros a világ élvonalába tartozó, prémium városi desztináció legyen. A következő lépés ezért a turizmus szerkezetének magasabb szintre emelése. Budapestnek erősebb nemzetközi láthatóságot, magasabb költésű vendégkört, erősebb városi márkát és jobb szolgáltatási minőséget kell építenie – olyan ágazatot, amely a főváros és az ország gazdasági növekedésének egyik motorja lehet. A köztársasági elnök alkotmányos feladata a nemzet egységének kifejezése, megválasztása azonban szükségképpen politikai döntés. Magyarországon a parlamenti államfőválasztás sokáig koalíciós alkukhoz és részleges konszenzuskényszerhez kötődött, 2010 után azonban egyre inkább a mindenkori kormánytöbbség személyzeti döntésévé vált. A közvetlen választás első látásra demokratikusabb megoldásnak tűnhet, de önmagában nem garantál pártpolitikán felül álló államfőt, könnyen újabb országos pártpolitikai erőpróbává alakíthatja a tisztség betöltését. Cikkünkben azt vizsgáljuk, milyen intézményi megoldások segíthetik elő, hogy az államfő megválasztása ne pusztán pártpolitikai döntésként, hanem szélesebb legitimációt teremtő alkotmányos eljárásként működjön. Cikkünk folyamatosan frissül a Tisza-kormány döntéseivel vasárnap. Tegnapi tudósításunk itt olvasható vissza: Címlapkép forrása: MTI Fotó/Hegedüs Róbert