● news.bsdnet.hu

A május 9-ig tartó eseményen az előadások mellett koncertek, kertmozi, családi programok és honvédségi bemutatók is várják az érdeklődőket. Kezdetét vette a Ludovika Fesztivál a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) május 7-én. A május 9-ig tartó rendezvény egyedülálló módon ötvözi a magas színvonalú szakmai tartalmat a fesztiválhangulattal: a Ludovika Szabadegyetemen neves hazai és nemzetközi szakértők beszélnek biztonságpolitikai, geopolitikai és technológiai kihívásokról, emellett a látogatókat koncertek, kertmozi, családi programok, honvédségi bemutatók és interaktív élmények várják – derült ki azNKE közleményéből. Deli Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora a Ludovika Fesztivált megnyitó beszédében a tudomány, a honvédelem és a nemzeti büszkeség közös ünnepeként jellemzett. A rektor OvidiusÁtváltozásokcímű művéből idézett, amely szerint az ember az egyetlen élőlény a Földön, amely nem csupán maga elé, a földre néz, hanem képes tekintetét az ég felé emelni. Ez véleménye szerint kifejezi Fesztivál szellemiségét is. Beszédében a magyar Nobel-díjas tudósokat bemutatóMarslakókcímű kiállítás kapcsán is tett egy megjegyzést. Mint fogalmazott,„régi tréfás megjegyzés”, miszerint a kiemelkedő magyar tudósok olyan rendkívüli képességekkel rendelkeznek, mintha nem is a Földről, hanem a Marsról érkeztek volna. Deli hangsúlyozta azt is, hogy a Ludovika Fesztivál az „égre nézés” fesztiválja, vagyis annak az emberi képességnek az ünnepe, hogy a mindennapokon túlmutató célokat keressünk. Az esemény nyitóelőadásátKapu Tibor kutatóűrhajósés Cserényi Gyula tartalékos tartotta, akik a magyar űrhajósprogram kulisszái mögé engedtek betekintést személyes élménybeszámolón és tudományos ismeretterjesztésen keresztül, nagy hangsúlyt fektetve a felkészülésre. Elhangzott, hogy a HUNOR-program jelöltjeinek az elméleti tudás mellett számos fizikai és pszichológiai próbatételen is át kellett esniük. A repülési képzés kiemelt szerepet kapott, előbb Gripen vadászgépekkel tapasztalták meg a G-erőket, majd kisgépes pilótaképzésen és műrepülő tréningeken vettek részt, amelyek célja az összetett, kockázatos helyzetek gyors és fegyelmezett kezelésének elsajátítása volt. Hozzáfűzték, hogy a túlélőképzést is a Magyar Honvédség segítségével csinálták végig, itt szárazföldi és vízi túlélési feladatokat gyakoroltak, építettek menedéket, gyújtottak tüzet gyufa nélkül, megtanulták a víztisztítást, és a helikopteres mentési helyzeteket is. Cserényi Gyula elmondása szerint az ugrás annyira félelmetesnek tűnt, hogy senki nem akart elsőként odaállni a helikopter ajtajához. Három jelölttársa is hasonlóan érzett, ezért megszavazták az ABC-sorrendet, Cserényi Gyula pedig ott állt az ugrás kapujában és lenézve a Tisza holtágára azon töprengett: mit keres ő ott. A második magyar kutatóűrhajós az AX-4-es küldetésről is beszélt, bemutatva a legénységét, a Dragon űrhajót, a SpaceX Falcon rakétát, illetve a mindennapi űrbéli életet és a fent végzett kísérletek egy részét. A küldetés fő célja 25 magyar tudományos kísérlet volt, köztük fizikai, biológiai és növénytermesztési kísérletek is. Az egyik látványos bemutatóban víz viselkedését vizsgálták mikrogravitációban, amely akár bolygólégkörök modellezéséhez is hozzájárulhat – sorolták. Kapu Tibor végül különösen emlékezetesnek nevezte a Föld látványát, a kupolából nézve egyszerre láthatta a nappalt és az éjszakát, majd megmutatta a hallgatóknak hogyan néz ki Magyarország és a Ludovika az űrből. Ezt is ajánljuk a témában A második magyar űrhajós gondolkodás nélkül igent mondana egy Hold-küldetésre. Az űrbeli kalandok mellett Cs. Király Tamás, az Ultrahang műsorvezetője által moderált kerekasztal-beszélgetésen Resperger István ezredes, egyetemi tanár, a MATE Biztonsági Kutatóközpontjának vezetője és Hidegkuti Konstantin nemzetközi kapcsolatok szakértő elemezte az orosz–ukrán háború aktuális helyzetét. Demkó Attila, az NKE John Lukács Intézet Stratégiai Jövők Kutatási Programjának vezetője és Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója pedig azt elemezték, hogyan jelenik meg a béke iránti törekvés a gyorsan átalakuló világrendben. A beszélgetést Marsai Viktor, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának egyetemi docense, a Migrációkutató Intézet igazgatója moderálta. Az államvezetés művészete a 21. századbancímű panelbeszélgetés egyik fő kérdése az volt, mi számít ma jó államvezetésnek egy egyre kiszámíthatatlanabb világban. Míg Bán János író, újságíró, aHunyadisorozat írója és Sal Endre író, újságíró, az Újságmúzeum alapítója, Csehi Marianna, a Highlights of Hungary ügyvezetőjének moderálásában azt vitatták meg, hogy a példaképek hogyan válnak legendává, és miért fontos emberközelből megismerni a történelmi vagy mai hősöket. A Ludovika Fesztivál részletes programjátITTtekintheti meg. Nyitókép: uni-nke.hu A Mandiner információi szerint nagyon rossz szemmel nézték az Európai Néppártban, hogy a Tisza-vezér a sógorát jelölte igazságügyi miniszternek. Kálomista Gábor hangsúlyozta: a színház nem hátrál meg. Kiáll amellett, hogy „a színház a művészeké és a közönségé, nem pedig politikai vagy ideológiai érdekek játékszere”. Finanszírozási okok állnak a háttérben. Bukarest 298 harcjármű beszerzését tervezi, a program jelentős részét uniós hitelből finanszírozzák. A hatóságok több rejtélyes ügyet próbálnak összekapcsolni. A rengeteg eredményt nem lehet eltagadni! Rumen Radev hivatalosan is miniszterelnök lett, miközben Brüsszel egyszerre remél stabilitást és tart az új, szerintük Moszkvához közelebb álló vezetéstől. Épp most fut az Eufória utolsó, befejező évada. Eddig nem sikerült rendesen beizzítani a szuperfegyvert, de talán majd most.