● news.bsdnet.hu

A robotok jövőjéről rendszerint a mesterséges intelligencia, az önálló mozgás vagy az emberhez hasonló képességek jutnak eszünkbe. Az ipari valóság azonban ennél jóval összetettebb. Nemcsak az számít, mire képes egy robot, hanem az is, hogyan viselkedünk mellette, miből készülnek az alkatrészei, miként érzékeli a környezetét, és hogyan lehet majd gazdaságosan milliós darabszámban gyártani. Ezek közül az első kérdést az ELTE és a HUN-REN kutatói egy cukorkát kínáló robottal vizsgálták. A Biscee nevű autonóm felszolgáló gyakrabban ragadta meg a rendezvények látogatóinak figyelmét, mint az ugyanazt a feladatot végző ember, mégsem váltott ki nagyobb óvatosságot. A robot tálcájáról ráadásul gyorsabban elfogyott az édesség, részben azért, mert egyesek egyszerre többet is elvettek róla. A kísérlet így nemcsak a technológia elfogadottságáról árulkodott, hanem arról is, hogy egy géppel szemben könnyebben lazulhatnak fel a társadalmi normák. A humanoid robotokban rejlő üzleti lehetőséget a Samsung is egyre komolyabban veszi. A vállalat Robotics eXperience néven önálló divíziót hoz létre , amely a robotikai technológiák fejlesztését, a hosszú távú stratégiát és a piaci hasznosítást hangolja össze. A koreai óriás az Egyesült Államokban, Kínában és Japánban is kutatóközpontokat tervez, a fejlődést pedig beruházásokkal és felvásárlásokkal gyorsítaná. A látványos prototípusok mögött kevésbé feltűnő, mégis meghatározó gyártástechnológiai verseny bontakozik ki. Az ENGEL szerint a humanoid robotok széles körű elterjedéséhez nélkülözhetetlen lesz a fröccsöntés , amellyel könnyű, tartós és összetett alkatrészek készíthetők nagy sorozatban. A technológia az aktuátorházaktól a fogaskerekeken és külső burkolatokon át egészen a robotkezekig számos területen kiválthatja a drágább, lassabban előállítható fém- vagy 3D-nyomtatott komponenseket. A többkomponensű eljárások merev és rugalmas anyagokat is egyesíthetnek egyetlen gyártási ciklusban, így csökkenhet az alkatrészek száma, a tömeg és az összeszerelési igény. A robotok érzékelésében eközben egy egészen más irány is kibontakozik. A Szingapúri Nemzeti Egyetem kutatói olyan puha, folyadékkal működő érzékelőt alkottak, amely elektronikus vezérlés és külső energiaforrás nélkül képes az érintést közvetlenül mozgássá alakítani . A robot fizikai felépítése ebben az esetben maga kapcsolja össze az érzékelést és a reakciót. A fejlesztést kesztyűben és robotfogóban is kipróbálták. A rendszer segítségével a kezelő saját ujjain érezhette, milyen erősen fog meg a robot egy tárgyat, a korábban rögzített erőmintákat pedig a gép később önállóan is meg tudta ismételni. A megoldás különösen víz alatt, az emberi testben vagy más olyan környezetben lehet hasznos, ahol a hagyományos elektronika sérülékeny. Az additív gyártás szintén új sebességi fokozatba kapcsolhat. Amerikai kutatók olyan holografikus eljárást fejlesztettek, amely a többórás, rétegenkénti nyomtatás helyett egyetlen lézeres megvilágítással, akár húsz másodperc alatt hoz létre mikrométeres szerkezeteket . Mivel az alkatrész egyetlen összefüggő egységként szilárdul meg, elkerülhetők a réteghatárokból eredő gyenge pontok és szivárgások. A kutatók hat mikrométer átmérőjű csöveket is készítettek, és a folyamatos gyártás lehetőségét is bemutatták. A módszer a mikrofluidikában, az orvostechnikában és a laboratóriumi chipek előállításában nyithat új utakat. A mesterséges intelligencia már nemcsak központi informatikai rendszerekben dolgozik, hanem közvetlenül a gyártósor mellett is. A TURCK új intelligens kamerája hosszadalmas programozás helyett néhány mintaképből tanulja meg a megfelelő és hibás alkatrészek közötti különbséget . A készülék önállóan végezhet teljességi ellenőrzést, osztályozást, objektumfelismerést és kódolvasást, az eredményeket pedig azonnal továbbítja a vezérlőrendszernek. A Siemens és a HighByte együttműködése ennél szélesebb problémára keres választ. A gyárakban keletkező adatok sokszor különálló rendszerekben maradnak, ezért nehezen használhatók fel mesterségesintelligencia-alapú alkalmazásokhoz. A közös megoldás a PLC-kből, SCADA-rendszerekből, gépekből és vállalatirányítási szoftverekből érkező információkat egységes szerkezetbe rendezi. A technológiát egy brazil üveggyártó már egy 120 millió dollár értékű olvasztókemence állapotának előrejelzésére használja. A cél nem pusztán az adatok összegyűjtése, hanem a meghibásodások korai felismerése és az állásidő mérséklése. Az ipari eszközök követését a Rosenberger vinné új szintre. A vállalat TINO platformja a nagy területen mozgó gépek és berendezések helyzetét valós időben rögzíti , majd az adatokat vállalatirányítási rendszerekhez kapcsolja. A mesterséges intelligencia a mozgási mintákból felismerheti a hibás használatot, a lopást vagy a szükségtelen üzemeltetést, az adatküldési gyakoriság szabályozásával pedig akár tízéves akkumulátor-élettartamot is lehetővé tehet. Nem minden innovációhoz szükséges azonban szenzor, algoritmus vagy robotkar. A Mewa és európai partnerei az elhasználódott munkaruhák körforgásba történő visszavezetésén dolgoznak . A kevertszálas textíliák mechanikai feldolgozás után építőipari szigetelőanyagként vagy autóipari termékekben hasznosulhatnak, egy másik kutatás pedig a pamut és a PET vegyi szétválasztását célozza, hogy az anyagokból ismét fonal készülhessen. A körforgásos átállás az acéliparban jóval nagyobb léptékű kérdéseket vet fel. Az európai gyártók milliárdokat fordítanak a hidrogénnel is működtethető, alacsonyabb kibocsátású technológiákra, a drágább zöldacél iránt azonban egyelőre nincs biztos kereslet. Az Európai Unió szabályozással, közbeszerzésekkel és támogatásokkal teremtene piacot, a folyamat meghatározó szereplője pedig az autóipar lehet . A gyártóknak ugyanakkor már most dönteniük kell hosszú távú beruházásokról, annak ellenére, hogy még a zöldacél pontos meghatározása sem egységes. Az energiatárolásban a Banner új irányt nyit saját történetében. A vállalat az Automechanika kiállításon mutatja be első lítium-vas-foszfát akkumulátorcsaládját , amelyet lakóautókhoz, hajókhoz és hálózaton kívüli rendszerekhez fejlesztett. Az akkumulátorok több mint háromezer ciklust teljesíthetnek, egyes változatok pedig mínusz húsz Celsius-fokon is tölthetők. A cég emellett megújítja indító- és fedélzeti akkumulátorainak kínálatát, valamint teljes márkaarculatát. Érdekesnek találta ezt a hírt? Ne maradjon le a legfontosabb járműipari történésekről, iratkozzon fel hírlevelünkre ezen a linken !