● news.bsdnet.hu

A blockchain, vagyis a blokklánc leginkább a Bitcoin és más kriptovaluták világából ismert kifejezés, de ez valójában egy szélesebb körben használható adatkezelési megoldás. Lényege, hogy a rögzített információkat nem egyetlen központi szereplő kezeli, hanem számítógépek hálózata ellenőrzi és tárolja. Mutatjuk, mit kell tudnod róla! A blokklánc egy megosztott digitális nyilvántartás, amelyben az adatok egymást követő blokkokba rendezve jelennek meg. Minden új blokk kapcsolódik az előzőhöz, így egy időrendi sorrendben felépülő lánc a végeredménye. Minden résztvevő ugyanannak a nyilvántartásnak a másolatát kezeli, így aztán nincs szükség arra, hogy egy bank, vállalat vagy más szervezet egyedül hitelesítse a bejegyzéseket. Egy blokk jellemzően tranzakciós adatokat, időbélyeget és digitális azonosítót, úgynevezett hash-t tartalmaz. Az előző blokk azonosítója is bekerül az új blokkba. Ha valaki utólag megváltoztatna egy korábbi adatot, annak hash-e is módosulna, ezzel pedig megszakadna a blokkok közötti kapcsolat. Egy nagy hálózatban ezért a már elfogadott bejegyzések átírása rendkívül nehéz, bár ez nem jelenti azt, hogy minden kapcsolódó szolgáltatás mentes a kockázatoktól. Hogyan működik a blockchain - XTB magyarázata sok segítséggel szolgálhat. Vegyük alapul az itt található információkat. Amikor egy felhasználó műveletet kezdeményez, például kriptovalutát küld egy másik címre, a kérés eljut a hálózat számítógépeihez, vagyis a csomópontokhoz. Ezek ellenőrzik, hogy a tranzakció megfelel-e a rendszer szabályainak. Az érvényes műveleteket egy új blokkba gyűjtik, majd a hálózat egy úgynevezett konszenzusmechanizmus alapján dönt a blokk elfogadásáról. Ilyen eljárás például a számítási teljesítményre épülő Proof of Work, esetleg a lekötött eszközökön alapuló Proof of Stake. A módszerek eltérően ösztönzik a szabályok betartását, és energiaigényük, sebességük, valamint biztonsági modelljük sem azonos. Az elfogadott blokk hozzákapcsolódik a lánchoz, a frissített nyilvántartás pedig megjelenik a többi résztvevőnél is. A blokklánc legismertebb alkalmazása a digitális pénzek működtetése, de más területeken is megjelent. Segítségével nyomon követhető egy termék útja az ellátási láncban, rögzíthetők digitális tulajdonjogok, illetve olyan programok is futtathatók rajta, amelyek előre meghatározott feltételek teljesülésekor automatikusan végrehajtanak egy műveletet. Ezeket nevezik okosszerződéseknek. A nyilvános blokkláncok mellett léteznek zárt, vállalati, de akár több szervezet által közösen működtetett hálózatok is. A választott modell meghatározza, hogy ki férhet hozzá az adatokhoz, ki hitelesítheti a tranzakciókat, és mennyire átlátható a rendszer. A használatot ugyanakkor korlátozhatja a hálózat terhelhetősége, az energiafogyasztás, a változó szabályozás és a felhasználói hibák lehetősége, leginkább azok kiszámíthatatlansága. A blokklánchoz kapcsolódó eszközök kriptotőzsdéken és egyes befektetési platformokon, köztük az XTB felületén is elérhetők. A technológia ismerete azonban nem szünteti meg a piaci kockázatot: a kriptoeszközök árfolyama szélsőségesen ingadozhat, a befektetett tőke részben vagy egészben elveszhet, a múltbeli teljesítmény pedig nem garantál hasonló jövőbeli eredményt. A döntés mindig az egyéni céloktól, pénzügyi helyzettől, tapasztalattól és kockázattűréstől függ, ezért felkészültséget igényel.