● news.bsdnet.hu

Bár az elmúlt napokban az ország több térségében is előfordultak záporok és zivatarok, a csapadék mennyisége nem volt elegendő ahhoz, hogy nagy kiterjedésű csípőszúnyog-tenyészőhelyek alakuljanak ki. Ennek köszönhetően a legtöbb településen továbbra sincs szükség kiterjedt szúnyoggyérítési beavatkozásokra. A szakemberek szerint a korábbi esőzések után ugyan néhány erdei, időszakos vízállásban kifejlődtek szúnyoglárvák, ezekből már kikeltek a kifejlett egyedek, azonban jelenlétük egyelőre nem okoz számottevő szúnyogártalmat . Eközben megkezdődött a tavak part menti zónáiban és a mocsaras élőhelyeken fejlődő mocsári szúnyogok rajzása is, de tömeges megjelenésükre jelenleg nem kell számítani. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. Pest megye déli részén, a Csepel-szigeten elsősorban a Duna mellékágai és holtágai mentén fejlődnek nagyobb számban a szúnyoglárvák. Ezeken a területeken biológiai lárvagyérítést alkalmaznak, amely célzottan a lárvák ellen hat, miközben kíméli a környezet többi élőlényét. Hasonló biológiai kezeléseket végeznek Szabolcs-Szatmár-Bereg megye holtágainál is, ahol szintén kedvező feltételeket találnak a szúnyoglárvák fejlődéséhez. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy az inváziós fajok elleni védekezésben a lakosságnak is fontos szerepe van. A családi házak udvarán, kertekben vagy hétvégi telkeken összegyűlő kisebb vízfelületek – például hordók, vödrök, virágalátétek vagy használaton kívüli tárgyak – kiváló tenyészőhelyet biztosítanak a szúnyogok számára. Éppen ezért javasolt rendszeresen kiüríteni a pangó vizet tartalmazó edényeket, az esővízgyűjtőket pedig szúnyoghálóval lefedni. A magánterületeken ugyanis szervezett lárvagyérítés nem végezhető, így a megelőzés elsősorban a tulajdonosok feladata. Forrás: Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Kép: illusztráció/Shutterstock