● news.bsdnet.hu

Az idei aszály nemcsak a szántóföldi növénytermesztésben okozott jelentős károkat, hanem az állattenyésztés előtt is komoly kihívásokat állított. A csökkenő mennyiségű és romló minőségű takarmány egyre nagyobb terhet ró a gazdálkodókra, miközben hatásai hosszabb távon az élelmiszer-ellátásban és a fogyasztói árak alakulásában is megjelenhetnek. A szakemberek szerint a klímaváltozás következményei egyre inkább átalakítják a takarmánytermelés feltételeit, ami alkalmazkodásra készteti az ágazat szereplőit. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. A fogyasztók általában akkor érzékelik az agráriumban jelentkező problémákat, amikor a hús, a tej vagy a tejtermékek ára emelkedni kezd. A folyamatok azonban ennél jóval korábban indulnak el. Az idei rendkívüli szárazság következtében az ország számos térségében jelentősen visszaesett a szénatermés , miközben a betakarított takarmány minősége is romlott. Több gazdálkodó arról számolt be, hogy a korábbi évekhez képest lényegesen kisebb mennyiséget tudtak betakarítani. A probléma nem kizárólag a termés mennyiségét érinti. A tartós vízhiány miatt a takarmánynövények fejlődése lelassul, csökken cukor- és fehérjetartalmuk, a növények gyorsabban öregszenek és rostosodnak, így takarmányozási értékük is mérséklődik. A kérődző állatok takarmányozásában a megfelelő minőségű szálastakarmány alapvető jelentőségű. Ha annak beltartalmi értéke romlik, az közvetlenül befolyásolhatja a tejtermelést, az állatok kondícióját és egészségi állapotát. Mindez a gazdaságok jövedelmezőségében is megmutatkozik, hiszen a kisebb termelési eredmények mellett a takarmány pótlása is egyre nagyobb költséget jelenthet. A klímaváltozás következményeit gyakran a kiszáradó tavakkal, a hőhullámokkal vagy az erdőtüzekkel azonosítják, pedig az is ugyanennek a folyamatnak a része, amikor a legelők és kaszálók már nem képesek elegendő takarmányt biztosítani az állattartás számára. A jelenlegi takarmányhiány arra hívja fel a figyelmet, hogy a klímaváltozás hatásai egyre erősebben érvényesülnek az élelmiszer-termelés teljes rendszerében – Fotó: pexels.com Elsőre logikusnak tűnhet, hogy a hazai hiányt külföldi beszerzéssel pótolják a gazdaságok, a gyakorlatban azonban ez számos akadályba ütközik. A szálastakarmány viszonylag alacsony értékű, ugyanakkor nagy térfogatú termék, amelynek szállítása jelentős költséggel jár. Emiatt gazdaságilag sok esetben nem éri meg nagy távolságokról Magyarországra szállítani. A hazai terméskiesés így közvetlenül érinti az állattenyésztőket. Miközben a kereslet növekszik, a rendelkezésre álló készletek csökkennek, ami a piaci árak emelkedéséhez vezethet. A szakemberek szerint az áremelkedés hátterében elsősorban a terméskiesés és a kínálat szűkülése áll, nem pedig a kereskedelmi folyamatok. A takarmányhiány elsőként természetesen az állattartó gazdaságokat érinti, azonban következményei hosszabb távon az egész élelmiszerláncra kihatással lehetnek. Amennyiben emelkednek az állattenyésztés költségei, az idővel megjelenhet a tejtermékek, a húsfélék és más állati eredetű élelmiszerek árában is. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az időjárási szélsőségek egyre gyorsabban képesek befolyásolni az agrárpiacokat és az élelmiszer-termelés gazdasági feltételeit. A szakemberek szerint az egymást követő aszályos évek arra utalnak, hogy a  szélsőséges időjárás már nem tekinthető egyszeri rendkívüli eseménynek. A mezőgazdaság számára fokozatosan új termelési feltételek alakulnak ki, amelyekhez a gazdaságoknak alkalmazkodniuk kell. Ez nemcsak agronómiai, hanem gazdasági és társadalmi kérdés is, hiszen az élelmiszerbiztonság szorosan összefügg a takarmánytermelés stabilitásával. Hosszabb távon a szakemberek szerint nem elegendő a jelenlegi termelési gyakorlat fenntartása. A takarmánynövény-termesztésnek is igazodnia kell a megváltozott éghajlati viszonyokhoz. A megfelelő vetésforgó, a talajszerkezet javítása és a szárazabb körülményekhez jobban alkalmazkodó növényfajták kiválasztása ma már nemcsak környezetvédelmi szempontból fontos, hanem a gazdaságok hosszú távú versenyképességét is meghatározhatja. A jelenlegi takarmányhiány arra hívja fel a figyelmet, hogy a klímaváltozás hatásai egyre erősebben érvényesülnek az élelmiszer-termelés teljes rendszerében. Mire a fogyasztók a boltok polcain is érzékelik a változásokat, azok hátterében álló folyamatok gyakran már hónapokkal korábban megkezdődtek a kiszáradt réteken, legelőkön és takarmánytermő területeken. Az alkalmazkodóképesség ezért az állattenyésztés és a növénytermesztés egyik meghatározó tényezőjévé válhat a következő években. Forrás: esgsummit.hu Indexkép: pexels.com