● news.bsdnet.hu

Az Apple első okosszemüvege a tervezettnél később érkezhet, a vállalat ugyanis még nem találta meg a tökéletes választ a kamerával felszerelt szemüvegek egyik legkényesebb problémájára. Jó érzés azt olvasni (még ha szkeptikusak is vagyunk), hogy az Apple Vision hardveres részlegén belül az adatvédelem jelenleg első számú prioritás. A csapat állítólag olyan új hardveres és szoftveres védelmi megoldásokon dolgozik, amelyek a ma kapható okosszemüvegekben még nem találhatók meg. A fejlesztés körüli bizonytalanság persze nem teljesen új,  korábban már írtunk róla, hogy az Apple okosszemüvegének bemutatója 2027-re, a tényleges piaci rajt pedig akár 2027 végére csúszhat . Az akkori információk alapján a késésben az új generációs Siri elhúzódó fejlesztése is fontos szerepet játszik, most azonban úgy tűnik, hogy a kamerák és az adatkezelés körüli problémák legalább ennyire fontos szempontok a gyártási folyamatban. A jelenlegi tervek még nem tekinthetők véglegesnek. Az egyik vizsgált lehetőség egy olyan teljes kamerarendszer, amely technikailag képes lenne érzékelni a környezetet, de nem engedné a hagyományos fotó- és videókészítést. A szenzorok ebben az esetben elsősorban a mesterséges intelligencia vizuális funkcióit, a tárgyfelismerést, a navigációt vagy a gesztusvezérlést szolgálnák. Az Apple emellett állítólag egy teljesen kameramentes változatot is mérlegel. Ez lényegesen kevesebb adatvédelmi kockázatot hordozna, ugyanakkor jelentősen visszafogná azokat a funkciókat, amelyekkel az eszköz valóban túlmutathatna egy vezeték nélküli fülhallgatón vagy egy hangvezérelt kiegészítőn. Ez komoly eltérés lenne a korábbi elképzelésekhez képest. Májusban még arról szóltak a hírek, hogy az Apple két kamerát építhet a szemüvegbe : az egyik fotók és videók készítésére szolgálhatna, míg a másik, szélesebb látószögű egység a kézmozdulatok felismerését és a Siri vizuális információkkal való ellátását segítené. A kijelző nélküli eszköz működésében éppen ezért kulcsszerepe lehet a továbbfejlesztett Sirinek. A felhasználó a hangasszisztensen keresztül kérdezhetne rá az előtte lévő tárgyakra, olvashatna feliratokat, kezelhetne hívásokat, készíthetne felvételeket, vagy kaphatna navigációs segítséget. Mindez azonban csak akkor működik meggyőzően, ha a rendszer gyorsan, pontosan és lehetőleg helyben képes feldolgozni a kamerák által látottakat. Az Apple várhatóan ezért igyekszik minél több adatfeldolgozást közvetlenül az eszközön vagy a hozzá kapcsolódó iPhone-on elvégezni, ahelyett, hogy minden felvételt külső szerverekre továbbítana. A Bloomberg értesülései szerint a vállalat az arcfelismerést és a folyamatos háttérrögzítést is kerülheti, és valószínűleg nem használná fel a vásárlók felvételeit mesterségesintelligencia-modellek tanítására. Az Apple óvatossága könnyen érthető, ha megnézzük, milyen problémák alakultak ki a Ray-Ban Meta szemüvegek körül. A Meta eszközeinek egyik fő vonzereje, hogy a viselőjük kéz használata nélkül készíthet fényképet vagy videót, az utcán lévők azonban sokszor nem veszik észre, hogy éppen rögzítik őket.  A PCW-n nemrég részletesen beszámoltunk arról, hogy az Instagram már külön fellép az okosszemüveggel titokban készített, zaklató felvételek ellen . Több nagy követőtáborral rendelkező profilt is töröltek, miután azok nők, bolti dolgozók és más, gyanútlan emberek tudta nélkül rögzített videókat terjesztettek. A Ray-Ban Meta modelleken egy apró LED jelzi, ha a kamera működik, ezt azonban erős fényben nehéz észrevenni, egyes felhasználók pedig egyszerűen leragasztották vagy más módon elfedték. A Meta válaszként olyan védelmet vezetett be , amely letilthatja a kamerát, ha a rendszer a jelzőfény manipulálását érzékeli. Az Apple állítólag hasonló, de továbbfejlesztett megoldáson gondolkodik. Az esetek azt is megmutatták, hogy önmagában egy visszajelző fény nem feltétlenül teremt valódi beleegyezést. A környezetben lévőknek nemcsak azt kellene felismerniük, hogy működik a kamera, hanem azt is tudniuk kellene, hogy mi történik a felvétellel: eltárolják-e, feltöltik-e egy szerverre, elemzi-e egy mesterséges intelligencia, vagy később felhasználják-e egy modell tanításához. Az okosszemüvegek mindeközben egyre kevésbé számítanak feltűnő technológiai eszköznek, sci-fibe illő cuccnak. A Meta már többféle, hagyományos szemüveghez hasonló modellt kínál, és olcsóbb, saját márkás változatokkal is bővíti a kínálatát . Minél hétköznapibbá válik a kialakítás, annál nehezebb lesz kívülről megállapítani, hogy egy egyszerű szemüvegről vagy folyamatosan érzékelő számítógépről van-e szó. Az Apple több mint egy évtizede a termékei egyik legfontosabb megkülönböztető jegyeként kommunikálja a magánszféra védelmét. Egy kamerás okosszemüveg azonban akkor is kockázatot jelenthet erre a hírnévre, ha a vállalat a riválisainál szigorúbban kezeli az adatokat. A probléma ugyanis nem kizárólag arról szól, mit tesz az Apple a felvételekkel. Már maga a termékkategória is a rejtett megfigyelés érzetét keltheti. Egy telefon kameráját általában fel kell emelni és rá kell irányítani a témára, míg egy szemüvegnél a lencse folyamatosan ugyanabba az irányba néz, mint a viselője. Ezért az Apple-nek egyszerre kellene megnyugtatnia a vásárlót és mindenkit, aki a szemüveg látóterébe kerül. A helyi adatfeldolgozás, a manipulálhatatlan jelzőfény, az arcfelismerés elhagyása és a rögzítés hardveres korlátozása együtt már erősebb védelmet adhat, de egyik sem oldja meg teljesen a beleegyezés problémáját. A jelenlegi, nem hivatalos menetrend szerint az Apple a 2027 júniusában esedékes WWDC-n mutathatja be az okosszemüveget, a forgalmazás pedig az év végén indulhat el. Ez összhangban van a korábbi értesülésekkel, amelyek már júniusban is 2027 végi megjelenést valószínűsítettek. Mivel azonban egy be nem jelentett termékről van szó, sem az időpont, sem a kamerarendszer, sem a végleges funkciók nem tekinthetők biztosnak. A vállalat most látszólag ugyanazt a stratégiát követi, amelyet több korábbi termékkategóriánál is alkalmazott: nem feltétlenül akar elsőként piacra lépni, de olyan megoldást szeretne bemutatni, amely egyszerűbbnek, biztonságosabbnak és kiforrottabbnak tűnik a már létező riválisoknál. Meglátjuk, mi lesz majd belőle. Jó érzés azt olvasni (még ha szkeptikusak is vagyunk), hogy az Apple Vision hardveres részlegén belül az adatvédelem jelenleg első számú prioritás. A csapat állítólag olyan új hardveres és szoftveres védelmi megoldásokon dolgozik, amelyek a ma kapható okosszemüvegekben még nem találhatók meg. A fejlesztés körüli bizonytalanság persze nem teljesen új,  korábban már írtunk róla, hogy az Apple okosszemüvegének bemutatója 2027-re, a tényleges piaci rajt pedig akár 2027 végére csúszhat . Az akkori információk alapján a késésben az új generációs Siri elhúzódó fejlesztése is fontos szerepet játszik, most azonban úgy tűnik, hogy a kamerák és az adatkezelés körüli problémák legalább ennyire fontos szempontok a gyártási folyamatban. A jelenlegi tervek még nem tekinthetők véglegesnek. Az egyik vizsgált lehetőség egy olyan teljes kamerarendszer, amely technikailag képes lenne érzékelni a környezetet, de nem engedné a hagyományos fotó- és videókészítést. A szenzorok ebben az esetben elsősorban a mesterséges intelligencia vizuális funkcióit, a tárgyfelismerést, a navigációt vagy a gesztusvezérlést szolgálnák. Az Apple emellett állítólag egy teljesen kameramentes változatot is mérlegel. Ez lényegesen kevesebb adatvédelmi kockázatot hordozna, ugyanakkor jelentősen visszafogná azokat a funkciókat, amelyekkel az eszköz valóban túlmutathatna egy vezeték nélküli fülhallgatón vagy egy hangvezérelt kiegészítőn. Ez komoly eltérés lenne a korábbi elképzelésekhez képest. Májusban még arról szóltak a hírek, hogy az Apple két kamerát építhet a szemüvegbe : az egyik fotók és videók készítésére szolgálhatna, míg a másik, szélesebb látószögű egység a kézmozdulatok felismerését és a Siri vizuális információkkal való ellátását segítené. A kijelző nélküli eszköz működésében éppen ezért kulcsszerepe lehet a továbbfejlesztett Sirinek. A felhasználó a hangasszisztensen keresztül kérdezhetne rá az előtte lévő tárgyakra, olvashatna feliratokat, kezelhetne hívásokat, készíthetne felvételeket, vagy kaphatna navigációs segítséget. Mindez azonban csak akkor működik meggyőzően, ha a rendszer gyorsan, pontosan és lehetőleg helyben képes feldolgozni a kamerák által látottakat. Az Apple várhatóan ezért igyekszik minél több adatfeldolgozást közvetlenül az eszközön vagy a hozzá kapcsolódó iPhone-on elvégezni, ahelyett, hogy minden felvételt külső szerverekre továbbítana. A Bloomberg értesülései szerint a vállalat az arcfelismerést és a folyamatos háttérrögzítést is kerülheti, és valószínűleg nem használná fel a vásárlók felvételeit mesterségesintelligencia-modellek tanítására. Az Apple óvatossága könnyen érthető, ha megnézzük, milyen problémák alakultak ki a Ray-Ban Meta szemüvegek körül. A Meta eszközeinek egyik fő vonzereje, hogy a viselőjük kéz használata nélkül készíthet fényképet vagy videót, az utcán lévők azonban sokszor nem veszik észre, hogy éppen rögzítik őket.  A PCW-n nemrég részletesen beszámoltunk arról, hogy az Instagram már külön fellép az okosszemüveggel titokban készített, zaklató felvételek ellen . Több nagy követőtáborral rendelkező profilt is töröltek, miután azok nők, bolti dolgozók és más, gyanútlan emberek tudta nélkül rögzített videókat terjesztettek. A Ray-Ban Meta modelleken egy apró LED jelzi, ha a kamera működik, ezt azonban erős fényben nehéz észrevenni, egyes felhasználók pedig egyszerűen leragasztották vagy más módon elfedték. A Meta válaszként olyan védelmet vezetett be , amely letilthatja a kamerát, ha a rendszer a jelzőfény manipulálását érzékeli. Az Apple állítólag hasonló, de továbbfejlesztett megoldáson gondolkodik. Az esetek azt is megmutatták, hogy önmagában egy visszajelző fény nem feltétlenül teremt valódi beleegyezést. A környezetben lévőknek nemcsak azt kellene felismerniük, hogy működik a kamera, hanem azt is tudniuk kellene, hogy mi történik a felvétellel: eltárolják-e, feltöltik-e egy szerverre, elemzi-e egy mesterséges intelligencia, vagy később felhasználják-e egy modell tanításához. Az okosszemüvegek mindeközben egyre kevésbé számítanak feltűnő technológiai eszköznek, sci-fibe illő cuccnak. A Meta már többféle, hagyományos szemüveghez hasonló modellt kínál, és olcsóbb, saját márkás változatokkal is bővíti a kínálatát . Minél hétköznapibbá válik a kialakítás, annál nehezebb lesz kívülről megállapítani, hogy egy egyszerű szemüvegről vagy folyamatosan érzékelő számítógépről van-e szó. Az Apple több mint egy évtizede a termékei egyik legfontosabb megkülönböztető jegyeként kommunikálja a magánszféra védelmét. Egy kamerás okosszemüveg azonban akkor is kockázatot jelenthet erre a hírnévre, ha a vállalat a riválisainál szigorúbban kezeli az adatokat. A probléma ugyanis nem kizárólag arról szól, mit tesz az Apple a felvételekkel. Már maga a termékkategória is a rejtett megfigyelés érzetét keltheti. Egy telefon kameráját általában fel kell emelni és rá kell irányítani a témára, míg egy szemüvegnél a lencse folyamatosan ugyanabba az irányba néz, mint a viselője. Ezért az Apple-nek egyszerre kellene megnyugtatnia a vásárlót és mindenkit, aki a szemüveg látóterébe kerül. A helyi adatfeldolgozás, a manipulálhatatlan jelzőfény, az arcfelismerés elhagyása és a rögzítés hardveres korlátozása együtt már erősebb védelmet adhat, de egyik sem oldja meg teljesen a beleegyezés problémáját. A jelenlegi, nem hivatalos menetrend szerint az Apple a 2027 júniusában esedékes WWDC-n mutathatja be az okosszemüveget, a forgalmazás pedig az év végén indulhat el. Ez összhangban van a korábbi értesülésekkel, amelyek már júniusban is 2027 végi megjelenést valószínűsítettek. Mivel azonban egy be nem jelentett termékről van szó, sem az időpont, sem a kamerarendszer, sem a végleges funkciók nem tekinthetők biztosnak. A vállalat most látszólag ugyanazt a stratégiát követi, amelyet több korábbi termékkategóriánál is alkalmazott: nem feltétlenül akar elsőként piacra lépni, de olyan megoldást szeretne bemutatni, amely egyszerűbbnek, biztonságosabbnak és kiforrottabbnak tűnik a már létező riválisoknál. Meglátjuk, mi lesz majd belőle. Ez komoly eltérés lenne a korábbi elképzelésekhez képest. Májusban még arról szóltak a hírek, hogy az Apple két kamerát építhet a szemüvegbe : az egyik fotók és videók készítésére szolgálhatna, míg a másik, szélesebb látószögű egység a kézmozdulatok felismerését és a Siri vizuális információkkal való ellátását segítené. A kijelző nélküli eszköz működésében éppen ezért kulcsszerepe lehet a továbbfejlesztett Sirinek. A felhasználó a hangasszisztensen keresztül kérdezhetne rá az előtte lévő tárgyakra, olvashatna feliratokat, kezelhetne hívásokat, készíthetne felvételeket, vagy kaphatna navigációs segítséget. Mindez azonban csak akkor működik meggyőzően, ha a rendszer gyorsan, pontosan és lehetőleg helyben képes feldolgozni a kamerák által látottakat. Az Apple várhatóan ezért igyekszik minél több adatfeldolgozást közvetlenül az eszközön vagy a hozzá kapcsolódó iPhone-on elvégezni, ahelyett, hogy minden felvételt külső szerverekre továbbítana. A Bloomberg értesülései szerint a vállalat az arcfelismerést és a folyamatos háttérrögzítést is kerülheti, és valószínűleg nem használná fel a vásárlók felvételeit mesterségesintelligencia-modellek tanítására. Az Apple óvatossága könnyen érthető, ha megnézzük, milyen problémák alakultak ki a Ray-Ban Meta szemüvegek körül. A Meta eszközeinek egyik fő vonzereje, hogy a viselőjük kéz használata nélkül készíthet fényképet vagy videót, az utcán lévők azonban sokszor nem veszik észre, hogy éppen rögzítik őket.  A PCW-n nemrég részletesen beszámoltunk arról, hogy az Instagram már külön fellép az okosszemüveggel titokban készített, zaklató felvételek ellen . Több nagy követőtáborral rendelkező profilt is töröltek, miután azok nők, bolti dolgozók és más, gyanútlan emberek tudta nélkül rögzített videókat terjesztettek. A Ray-Ban Meta modelleken egy apró LED jelzi, ha a kamera működik, ezt azonban erős fényben nehéz észrevenni, egyes felhasználók pedig egyszerűen leragasztották vagy más módon elfedték. A Meta válaszként olyan védelmet vezetett be , amely letilthatja a kamerát, ha a rendszer a jelzőfény manipulálását érzékeli. Az Apple állítólag hasonló, de továbbfejlesztett megoldáson gondolkodik. Az esetek azt is megmutatták, hogy önmagában egy visszajelző fény nem feltétlenül teremt valódi beleegyezést. A környezetben lévőknek nemcsak azt kellene felismerniük, hogy működik a kamera, hanem azt is tudniuk kellene, hogy mi történik a felvétellel: eltárolják-e, feltöltik-e egy szerverre, elemzi-e egy mesterséges intelligencia, vagy később felhasználják-e egy modell tanításához. Az okosszemüvegek mindeközben egyre kevésbé számítanak feltűnő technológiai eszköznek, sci-fibe illő cuccnak. A Meta már többféle, hagyományos szemüveghez hasonló modellt kínál, és olcsóbb, saját márkás változatokkal is bővíti a kínálatát . Minél hétköznapibbá válik a kialakítás, annál nehezebb lesz kívülről megállapítani, hogy egy egyszerű szemüvegről vagy folyamatosan érzékelő számítógépről van-e szó. Az Apple több mint egy évtizede a termékei egyik legfontosabb megkülönböztető jegyeként kommunikálja a magánszféra védelmét. Egy kamerás okosszemüveg azonban akkor is kockázatot jelenthet erre a hírnévre, ha a vállalat a riválisainál szigorúbban kezeli az adatokat. A probléma ugyanis nem kizárólag arról szól, mit tesz az Apple a felvételekkel. Már maga a termékkategória is a rejtett megfigyelés érzetét keltheti. Egy telefon kameráját általában fel kell emelni és rá kell irányítani a témára, míg egy szemüvegnél a lencse folyamatosan ugyanabba az irányba néz, mint a viselője. Ezért az Apple-nek egyszerre kellene megnyugtatnia a vásárlót és mindenkit, aki a szemüveg látóterébe kerül. A helyi adatfeldolgozás, a manipulálhatatlan jelzőfény, az arcfelismerés elhagyása és a rögzítés hardveres korlátozása együtt már erősebb védelmet adhat, de egyik sem oldja meg teljesen a beleegyezés problémáját. A jelenlegi, nem hivatalos menetrend szerint az Apple a 2027 júniusában esedékes WWDC-n mutathatja be az okosszemüveget, a forgalmazás pedig az év végén indulhat el. Ez összhangban van a korábbi értesülésekkel, amelyek már júniusban is 2027 végi megjelenést valószínűsítettek. Mivel azonban egy be nem jelentett termékről van szó, sem az időpont, sem a kamerarendszer, sem a végleges funkciók nem tekinthetők biztosnak. A vállalat most látszólag ugyanazt a stratégiát követi, amelyet több korábbi termékkategóriánál is alkalmazott: nem feltétlenül akar elsőként piacra lépni, de olyan megoldást szeretne bemutatni, amely egyszerűbbnek, biztonságosabbnak és kiforrottabbnak tűnik a már létező riválisoknál. Meglátjuk, mi lesz majd belőle. Az Apple óvatossága könnyen érthető, ha megnézzük, milyen problémák alakultak ki a Ray-Ban Meta szemüvegek körül. A Meta eszközeinek egyik fő vonzereje, hogy a viselőjük kéz használata nélkül készíthet fényképet vagy videót, az utcán lévők azonban sokszor nem veszik észre, hogy éppen rögzítik őket.  A PCW-n nemrég részletesen beszámoltunk arról, hogy az Instagram már külön fellép az okosszemüveggel titokban készített, zaklató felvételek ellen . Több nagy követőtáborral rendelkező profilt is töröltek, miután azok nők, bolti dolgozók és más, gyanútlan emberek tudta nélkül rögzített videókat terjesztettek. A Ray-Ban Meta modelleken egy apró LED jelzi, ha a kamera működik, ezt azonban erős fényben nehéz észrevenni, egyes felhasználók pedig egyszerűen leragasztották vagy más módon elfedték. A Meta válaszként olyan védelmet vezetett be , amely letilthatja a kamerát, ha a rendszer a jelzőfény manipulálását érzékeli. Az Apple állítólag hasonló, de továbbfejlesztett megoldáson gondolkodik. Az esetek azt is megmutatták, hogy önmagában egy visszajelző fény nem feltétlenül teremt valódi beleegyezést. A környezetben lévőknek nemcsak azt kellene felismerniük, hogy működik a kamera, hanem azt is tudniuk kellene, hogy mi történik a felvétellel: eltárolják-e, feltöltik-e egy szerverre, elemzi-e egy mesterséges intelligencia, vagy később felhasználják-e egy modell tanításához. Az okosszemüvegek mindeközben egyre kevésbé számítanak feltűnő technológiai eszköznek, sci-fibe illő cuccnak. A Meta már többféle, hagyományos szemüveghez hasonló modellt kínál, és olcsóbb, saját márkás változatokkal is bővíti a kínálatát . Minél hétköznapibbá válik a kialakítás, annál nehezebb lesz kívülről megállapítani, hogy egy egyszerű szemüvegről vagy folyamatosan érzékelő számítógépről van-e szó. Az Apple több mint egy évtizede a termékei egyik legfontosabb megkülönböztető jegyeként kommunikálja a magánszféra védelmét. Egy kamerás okosszemüveg azonban akkor is kockázatot jelenthet erre a hírnévre, ha a vállalat a riválisainál szigorúbban kezeli az adatokat. A probléma ugyanis nem kizárólag arról szól, mit tesz az Apple a felvételekkel. Már maga a termékkategória is a rejtett megfigyelés érzetét keltheti. Egy telefon kameráját általában fel kell emelni és rá kell irányítani a témára, míg egy szemüvegnél a lencse folyamatosan ugyanabba az irányba néz, mint a viselője. Ezért az Apple-nek egyszerre kellene megnyugtatnia a vásárlót és mindenkit, aki a szemüveg látóterébe kerül. A helyi adatfeldolgozás, a manipulálhatatlan jelzőfény, az arcfelismerés elhagyása és a rögzítés hardveres korlátozása együtt már erősebb védelmet adhat, de egyik sem oldja meg teljesen a beleegyezés problémáját. A jelenlegi, nem hivatalos menetrend szerint az Apple a 2027 júniusában esedékes WWDC-n mutathatja be az okosszemüveget, a forgalmazás pedig az év végén indulhat el. Ez összhangban van a korábbi értesülésekkel, amelyek már júniusban is 2027 végi megjelenést valószínűsítettek. Mivel azonban egy be nem jelentett termékről van szó, sem az időpont, sem a kamerarendszer, sem a végleges funkciók nem tekinthetők biztosnak. A vállalat most látszólag ugyanazt a stratégiát követi, amelyet több korábbi termékkategóriánál is alkalmazott: nem feltétlenül akar elsőként piacra lépni, de olyan megoldást szeretne bemutatni, amely egyszerűbbnek, biztonságosabbnak és kiforrottabbnak tűnik a már létező riválisoknál. Meglátjuk, mi lesz majd belőle.