● news.bsdnet.hu

Komárom-Esztergom vármegye területén, egy kisebb léptékű, megközelítőleg 350 tőkés kistermelői és házikerti szőlőültetvényben azonosították az idei szezon elsőScaphoideus titanusL1-es fejlettségi stádiumú lárváját. Az érintett földterület már korábbról is ismert volt a szakemberek előtt, mivel az elmúlt esztendők tapasztalatai alapján ezen a helyszínen viszonylag stabilan és kiszámíthatóan lehetett rábukkanni mind akártevőlárváira, mind pedig a kifejlett imágókra. A felfedezést dr. Molnár András növényvédelmi zoológus szakember tette meg a rendszeres monitoring tevékenység részét képező, alapos levélvizsgálati procedúra alkalmával, és a Magyar Növényorvos számolt be róla a közösségi médiában. Mint már ismert, a lárvák megjelenése azért hordoz hatalmas kockázatot, mert az amerikai szőlőkabóca a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma elsődleges közvetítője. Ez a zárlati kórokozó a háncsrészben élősködik, és az ültetvényekben az egyik legkomolyabb növényegészségügyi fenyegetést jelenti, mivel a tőkék fokozatos leromlását, majd teljes pusztulását idézi elő. A baktériumszerű betegség önmagában nem képes terjedni – sem metszéssel, sem a gyökérzeten át –, átviteléhez feltétlenül szükséges a rovarvektor jelenléte. A betegség komoly veszélyt jelent a hazaiborvidékekre, hiszen az utóbbi időszakban már minden vármegyében felbukkant. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációtAndroidravagyiOS-re, hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. A fertőzés korai felismerését nehezíti, hogy a tünetek sokszor csak akövetkező évbenválnak láthatóvá, így a látszólag egészséges tőkék is fertőzési forrásként működhetnek. A kártevő ráadásul lokálisan, rövid távolságokon belül mozog, így a betegség kezdetben gócokban terjed. Az amerikai szőlőkabócának évente egy nemzedéke fejlődik, a tojások a fás részek kérge alatt telelnek át. A levelek fonákán táplálkozó lárvák közül a harmadik stádiumúak (L3) már képesek a fertőzés átadására, a nyár elejére kifejlődő szárnyas imágók pedig már nagyobb távolságokra is eljuttatják a kórokozót. A nőstények nyár végétől őszig több tucat tojást raknak le, ami megfelelő védekezés hiányában a populáció gyors növekedését eredményezi. A járványgócok fennmaradásáért elsősorban a kezeletlen, elhanyagolt területek, a kivadult szőlők és az alanyeredetű sarjak a felelősek, de a környező gazdanövények (például a bálványfa vagy az erdei iszalag) eltávolítása is indokolt. Mivel a már megbetegedett tőkék gyógyítására nincs vegyi megoldás, a védekezés kizárólag a megelőzésre és a rovarok gyérítésére épülhet. Ez magában foglalja az ellenőrzött szaporítóanyag használatát, a beteg tőkék teljes, gyökerestől való megsemmisítését, valamint egy komplex, egész éves növényvédelmi stratégiát, amely a téli nyugalmi időszaktól kezdve a tenyészidőszakban végzett, lárvák elleni célzott permetezésekig terjed. Forrás és kép:Magyar Növényorvos