● news.bsdnet.hu

Varga Zs. András a kaposvári önkormányzat és a hivatásrendek helyi szervezetei által 32. alkalommal tartott, Jogi beszélgetések című pénteki konferencián közölte: „Az egész jog értelme az, hogy akkor érvényesüljön, amikor vita, feszültség van, ez igaz az alaptörvényre, általában az alkotmányra, az alkotmányos szabályokra és a jogállamra is.” Megjegyezte, az a tapasztalata, hogy az alapelveket nem alkalmazzák automatikusan állandó, világos mérceként. Bármelyik hivatásrendi területen „azt látjuk, nem a szabály értelmét keressük, hanem a szabály alóli kivételeket”. „A döntéshozók világára is kiterjed, ha nem tetszik a törvény, próbálom megtalálni, miért nem, vagy nem úgy kell alkalmazni, ahogy első ránézésre kellene” – mondta a Kúria elnöke. A jogértelmezés veszélyes fegyverré vált, mert amikor a módszerét kiválasztják, az a jog lényegét érinti. Ha a jogszabály alkalmazása nagymértékben függ a jog értelmezésétől, akkor a jog maga bizonytalan lesz, a jogalkalmazó a konkrét ügyben átveszi a törvényhozó helyét, a jogalkalmazás keretében születik meg a szabály tényleges értelme, amelynek alapján eldől az ügy – hangsúlyozta Varga Zs. András. Szabó Attila, az Alkotmánybíróság főtitkára a testület alapjogvédelmi tevékenységéről tartott előadásában beszámolt arról, hogy az alkotmányjogi panaszok száma nem csökkent, évente mintegy 4 ezer indítvány érkezik, ebből 500-600 ügy kerül a bírói testületekhez elbírálására. Közölte: az Ab évente 20-30 alkalommal semmisít meg bírói döntést alapjogsértés miatt, és 6-8 alkalommal jogszabályi rendelkezést. Lajtár István, a legfőbb ügyész közjogi helyettese elmondta: Magyarországon 483 ember tölti jogerősen életfogytiglani szabadságvesztését, közülük 83-at kizártak a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből. Közölte: a tényleges életfogytiglaniról hosszú ideje folyik szakmai és érzelmi vita, ő azokkal ért egyet, akik szerint vannak, akiknek nem szabad megadni a büntetés-végrehajtási intézet falain kívüli bűnismétlés lehetőségét, mert a társadalom védelme mindent felülír. Szólt arról, hogy az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt Magyarország mintegy 10 milliárd forintot fizetett ki elítélteknek. A férőhelyek bővítésének eredményeként 2020-ra a bv-intézetek átlagos telítettsége 100 százalék alá csökkent, de ma már 110 százalék felett van, egyes helyeken a 130 százalékot is meghaladja. Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke arról beszélt, hogy az ügyvédi felelősség speciális, mert a jog szigorú szabálya és a pszichológiai bizalmi viszony metszéspontjában áll, az ügyvéd az egyetlen olyan szereplő, akinek egyszerre kell lojálisnak lennie ügyfeléhez, miközben az igazságszolgáltatás elveit is védi. Benkő Imola, az Országos Bírósági Hivatal főosztályvezetője felolvasta Senyei György OBH-elnök egy ugyancsak jogi eseményen mondott korábbi beszédét. Ebben Senyei György hangsúlyozta, a jogbiztonság és az igazságosság nem egymással szembeállítandó, hanem egymást kiegészítendő, egymásra tekintettel értelmezendő, alkalmazandó fogalmak. Szita Károly (Fidesz-KDNP), Kaposvár polgármestere arra emlékeztetett, hogy a Jogi beszélgetések című konferenciát először 1993-ban, a tavaszi fesztivál programjaihoz kapcsolódóan szervezték meg, hogy a „jogtudomány krémje” elmenjen a városba.