● news.bsdnet.hu

A tartós szárazság és a hosszan elhúzódó hőség miatt jelentősen visszaesett a Duna vízhozama, ami már a folyó vizét hűtési célra használó atomerőművek működését is befolyásolja. Pakson teljesítménycsökkentésről döntöttek, míg Romániában a csernavodai atomerőmű egyik blokkját ellenőrzött módon leállították. A Paksi Atomerőmű tájékoztatása szerint 2026. július 27-én a Duna vízállása mínusz 106 centiméterre csökkent Paksnál. Az erőmű közlése alapján ez a mérési ponton addig rögzített értékeknél is alacsonyabb vízszintet jelentett. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. A Paksi Atomerőmű a Duna vizét használja a blokkok hűtéséhez. A felmelegedett hűtővizet később visszavezetik a folyóba, ennek hőmérsékletére azonban környezetvédelmi előírások vonatkoznak. A tartós kánikula miatt a Duna vize eleve melegebb, miközben az alacsony vízhozam csökkenti a folyó hőelvezető képességét. Ilyen helyzetben az erőmű teljesítményének visszafogására lehet szükség ahhoz, hogy a visszabocsátott víz hőmérséklete megfeleljen a 15/2001. (VI. 6.) KöM rendelet követelményeinek. A paksi közlemény szerint júniusban és júliusban már több alkalommal is szükségessé vált a blokkok teljesítményének csökkentése. Az erőmű szakemberei folyamatosan figyelik a Duna vízhozamát és hőmérsékletét , a további intézkedéseket pedig az aktuális hidrológiai helyzethez igazítják. A vállalat hangsúlyozta, hogy a döntések elsődleges célja a létesítmény biztonságos működésének fenntartása, valamint a környezetvédelmi előírások betartása. A súlyos aszály a Duna alsóbb szakaszán is problémát okoz. A vállalat tájékoztatása szerint az intézkedést a Duna rendkívül alacsony vízállása tette szükségessé. A leállítást a súlyos aszály esetére kidolgozott üzemi eljárások alapján hajtották végre. A társaság közlése szerint az intézkedés megelőző jellegű: célja a nukleáris biztonság, valamint az erőmű berendezései megbízhatóságának megőrzése. A döntésnél figyelembe vették a román hidrológiai és vízgazdálkodási intézet aktuális előrejelzéseit is. Csernavoda Románia egyetlen atomerőműve. A létesítmény két, egyenként mintegy 700 megawatt teljesítményű blokkal rendelkezik, amelyek együtt az ország villamosenergia-termelésének hozzávetőleg egyötödét biztosítják. Az 1. blokkot 1996-ban helyezték üzembe, míg a 2. blokk 2007-ben kezdte meg kereskedelmi működését. Az egyik blokk kiesése ezért nemcsak erőművi, hanem országos energiapiaci szempontból is érezhető hatással járhat. A tartósan alacsony dunai vízállás egyszerre jelent kihívást az energiatermelés, a hajózás, az öntözés, az ipari vízhasználat és a folyó menti ökoszisztémák számára. A mezőgazdaság szempontjából különösen kedvezőtlen, hogy ugyanaz a csapadékhiány, amely a termőföldeken aszálykárt okoz, a felszíni vízkészletek utánpótlását is visszafogja. A paksi teljesítménycsökkentés és a csernavodai blokk leállítása arra világít rá, hogy a hosszú ideig fennálló vízhiány hatásai messze túlmutatnak a szántóföldeken. Az alacsony folyami vízhozam korlátozhatja a hűtővizet igénylő ipari és energetikai létesítmények működését, miközben az öntözési igény éppen a száraz időszakokban emelkedik meg. Ez tovább növeli a rendelkezésre álló vízkészletekért folyó versenyt. A következő időszakban ezért meghatározó lesz, hogyan alakul a Duna vízgyűjtő területének csapadékellátottsága. Tartós és nagyobb területre kiterjedő esőzés nélkül csak lassú javulásra lehet számítani, miközben a vízhasználók kénytelenek lehetnek újabb korlátozó intézkedéseket bevezetni. Forrás: atomeromu.mvm.hu , seenews.com Indexkép: Shutterstock