● news.bsdnet.hu

A második negyedév AgrárTrend Index eredményeit ismertette ma az MBH Bank Budapesten. Az általános kép alapján n incs jó bőrben az agrárium, leszámítva a brojler-előállítást, a tojástermelést, illetve a zöldségtermesztés szabadföldi és hajtatott ágazatait. A bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezetője, Hollósi Dávid szerint a háttérben ökológiai és ökonómiai  okok húzódnak meg. Az előbbi egyértelműen a súlyosbodó vízhiányos állapotot jelenti, míg az utóbbi egy általános túltermelésre és magas készletszintekre vezethető vissza, ami alacsony globális árakat hozott. Ez különösen igaz a búza és a tej kínálatára, míg a sertéságazatban speciálisan az európai értékesítési nehézségek okoznak válságot. Globális léptékben a helyzetet nehezítik  a Hormuzi-szoros lezárásával járó, inputoldali áremelkedések, míg egy speciálisan magyar probléma, a túl erős forint további nehézségeket okoz a piacokon. A gabona eladási árát egyszerre csökkenti a magas világkészlet euróban és dollárban, miközben a műtrágyákhoz és gépekhez nem jutnak hozzá olcsóbban a gazdálkodók, sőt: – mondta el az Agroinform kérdésére az ügyvezető. Ami azt jelenti, hogy forintban mérve általában véve 15%-kal több bevételt remélnek egy-egy termék értékesítésekor a gyártók/kereskedők. Mindeközben a szántóföldi termelők és az állattartók nagy része súlyos anyagi nehézségekkel küzd. A tejtermelők és sertéstartók csaknem két kiváló év után olyan árzuhanást tapasztalnak, amire korábban nem volt példa. Héjja Csaba, a bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai ügyfelekért felelős központjának vezetője grafikonjában azt érzékeltette, hogy a sertés átvételi árában tapasztalható, csaknem 40%-os visszaesés sokkal drasztikusabb, mint amit a normál "sertésciklus" során megszokhattak az ágazati szereplők. A sertésciklus extrém mélypontján – Fotó: Agroinform – szögezte le Hollósi Dávid. A szakember a tejpiacon gyorsabb kilábalásra számít, mint a sertéságazat esetében. Bár hozzátette: Hollósi szerint a tej termékpálya tartósan önköltség alatt értékesít, a jelenlegi, 130–140 Ft/kg-os átvételi árak mellett csak a legjobb üzemek nem veszteségesek. A termelési hatékonyság javulása eddig nagyon gyors volt az ágazatban. Héjja Csaba számai arról tanúskodtak, hogy miközben a tehénlétszám lényegesen csökkent, az egy tehénre jutó fejési átlag 21%-kal nőtt az elmúlt 10 évben, ezért az állományzsugorodás ellenére ma 15%-kal több tejet termelünk. Hollósi Dávid és Héjja Csaba – Fotó: Agroinform Hollósi Dávid szerint vannak biztató folyamatok is: a lassuló infláció, a csökkenő forintkamatok, az élénkülő gazdaság és a lakosság növekvő fogyasztása kissé árnyalják az egyébként nagyon borús hangulatot az agráriumban. Ugyanis az MBH AgrárTrend Index értéke 2026 második negyedévének végén tovább távolodott az egyensúlyi szintnek tekintett 35 ponttól, és 31 ponton állt. Az érték legutóbb 2023 második negyedévében volt hasonlóan alacsony szinten, akkor a magas inputanyagárakkal párosuló alacsony terményárak miatt. Az AgrárTrend Index eddigi alakulása – Fotó: MBH Bank Az index végén ezúttal a gyümölcs, a sertés és a kukorica termékpályája áll. – mondta el Héjja Csaba, kiemelve, hogy utóbbi két terület esetében az öntözés és az üvegházak által biztosított kiszámíthatóság jelentősen mérsékli a klímakockázatokat. Az élmezőnyben szerepel még a húsmarhaágazat, amely ugyan szintén elszenvedi a kiszáradó legelők és a takarmányellátás kockázatát, de az élőmarha-export biztos alapot jelent számára. „A többi terület jellemzően 30 pont alatt van, és sok negyedév után ismét jelentős különbség alakult ki a szűk élmezőny és a többi termékpálya helyzetértékelése között.” AgrárTrend Index 2026 második negyedév – Fotó: MBH Bank Miközben mindenki a hatékonyság és a hozzáadott érték növeléséről beszél, valójában nagyon keveseknek maradt elég forrásuk arra, hogy a szükséges, nagyléptékű beruházásokat vagy egy teljes portfólióváltást végre tudjanak hajtani. Nagyon kevés szántóföldi növény termel idén profitot. Az Alföldön 140–170 mm víz hiányzik a földből. A búza termés országos átlaga 4,2 t/ha lehet, kevesebb, mint 2022-ben volt (4,5 t/ha), ami azt jelenti, hogy már ez a növény is veszteséges. Az árpa országos termésátlaga 4,4 t/ha lehet (2022: 4,8 t/ha). A kukorica termése gyakorlatilag eldőlt. Az EU műholdas rendszere szerint 4,4 t/ha lehet az idei eredmény, ami 25%-kal kisebb az ötéves átlagnál, a tavalyitól pedig 13%-kal rosszabb, ami európai rekord – ismertette a számokat Héjja Csaba. Napraforgóból még sikerülhet a 2,1 tonnás átlag, a vegetáció jelenlegi képe alapján. A repce termésátlaga elérhette a 2,5 tonnát. Az anyagiak mellett az ötletek is kezdenek elfogyni a irányváltáshoz. Vannak ugyan olyan kis léptékben is megvalósítható beruházások, mint egy-egy gyümölcs liofilizálása, de a kukorica kieső félmillió hektárját szinte semmivel nem lehet pótolni. Ma az abraktakarmányok még viszont olcsón beszerezhetőek, de a szálastakarmányokra már vadászni kell az országban. Őszre pedig az is ki fog derülni, hogy az idei termés a szuper El Nino miatt globális léptékű termeléscsökkenést hoz, miközben a bőséges ó termésből elfogynak a készletek – mutattak rá a szakértők. Ez azt jelenti, hogy 2027-re lendületes áremelkedés jöhet az élelmiszer-előállításban. – hangzott el a biztató jóslat. Indexkép: Agroinform.