● news.bsdnet.hu

Rendkívüli aránytalanságot mutatnak az államilag kiemelt futballakadémiák első hat évének támogatásai – derült ki az Index által közérdekű adatigényléssel megszerzett, a Tisza-kormány felállását követően a Belügyminisztérium által megküldött dokumentumból. Lapunk azt követően kérvényezte a 2019-es törvénymódosítással létrehozott, jelen jogállásban 2020-tól működő intézmények számára biztosított állami források listájához való hozzáférést, hogy az előző futballszezonban nagy visszhangot váltott ki a Nemzeti Sportfejlesztési- és Módszertani Intézet (NSMI, avagy a továbbiakban röviden Sportintézet) és az akkor még a Honvédelmi Minisztérium alá tartozó, Schmidt Ádám által felügyelt sportállamtitkárság közös ajánlása. Utóbbi szerint mindazon intézmények kiestek volna a kiemelt állami akadémiák köréből, amelyek NB I-es anyaklubja nem szerepeltet legalább öt magyart az idény minden fordulójában. A 2019-es törvénymódosítással eredetileg 10 kiemelt akadémiát hozott létre a kormány. Ma már a szombathelyi Illés Akadémia nem számít annak, a Haladás NB II-ből való kizuhanása miatt ugyanis 2025 nyarától nem felel meg a kritériumoknak. Illetve a jelek szerint külön hírverés nélkül, de bekerült a szegedi Szent Mihály és a Pécsi Futball Akadémia. Legalábbis ezen együttesek neve is szerepel a kifizetési listákon. A támogatások elosztásának felügyeletét a sportállamtitkárság háttérszervezetei, előbb a Nemzeti Sportügynökség (NSÜ), majd a feladatkörének részbeni átcsoportosításával – lényegében ugyanazok a szakemberek, csak új szervezet részeként – a Sportintézet látta el az elmúlt években. A múlt nyári, sokáig meg nem erősített sajtóhírek arról szóltak, az együttesek idényenként 1-1,5 milliárd forintnyi állami támogatástól eshetnek el, ha kikerülnek a körből. Az Index birtokába került közérdekű dokumentumból azonban kiderült, bár a kifizetett összegek évenkénti átlagaként nagyjából stimmel az 1,5 milliárd, a csapatok fele ennél jóval nagyobb támogatásban részesült. A kiemelkedően legtöbb közpénz, hat év alatt több mint 20 milliárd forint pedig Felcsútra, a Puskás Akadémia alapítványához (FUNA) került. Ez éves átlagot nézve 3,5 milliárd forintnyi támogatást jelentett 2020 és 2025 között. Volt olyan év, amikor a korábbi kormányfő, Orbán Viktor által alapított klub utánpótlását 5,6 milliárd forinttal támogatta az állam csak ezen az egy programon keresztül. 2023-ban ez a kifizetett teljes összeg közel harmada volt, miközben a naptári évben a második legnagyobb támogatásban részesülő Illés Sport Akadémia (Szombathely) 2,3, a harmadik MTK Budapest valamivel több mint 2 milliárd forinthoz jutott. Az éves átlagok tekintetében is ez a két csapat áll a dobogón 1,98 és 1,92 milliárd forinttal. A kifizetések metódusa az elmúlt években folyamatosan változott, hol egy összegben kapták azt az intézmények, hol első és második, hol akár négy ütemre szétbontva. Az egyszerűség – és összevethetőség – érdekében az alábbi táblázatokban az adott naptári évben kapott összegeket egyben kezeltük, függetlenül az ütemezésektől. Átlag alatti támogatásban részesült a Honvéd (1,4 milliárd), a DVSC (1,1), az FTC (alig több mint 1 milliárd), a Vasas (666 millió), valamint a két – a jelek szerint – utólag becsatlakozó intézmény, a PMFC és a Szent Mihály. Múlt ősszel azt vizsgáltuk, az (akkor ismert tízes lista szerint) érintett akadémiák növendékei közül hány futballista jutott el legalább az NB III-as, azaz papíron profi szintig az MLSZ produktivitási adatbázisa szerint. Mivel a honi és az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) szabályzata szerint saját nevelésnek az a játékos számít, aki 15 és 21 éves kora között legalább három évig egybefüggően szerepel az adott klubnál, így a támogatási időszaknál is háromszezonos csúszásban (2019–2020 helyett 2022–2023-tól kezdődően) néztük meg az említett szinten bemutatkozott neveltek számát. Az akkori következtetéseket azonban alaposan árnyalja a friss adatsor. A kapott állami támogatás fényében a Puskás Akadémia produktivitása nemhogy kiemelkedő lenne, pont hogy az egyik legkevésbé hatékony nevelőmunka folyt Felcsúton. Ha a 2025 nyaráig bemutatkozó növendékek számát vesszük alapul, akkor egyetlen az NB-s szintig eljuttatott futballista „átlagára” itt a harmadik legmagasabb. Csak a Kisvárda és a Diósgyőr akadémiájának eredményessége volt rosszabb ilyen szempontból. Eközben a Vasasnál, a Honvédnál és az FTC-nél végzett munka volt a ráfordított állami támogatáshoz képest kinevelt NB-s labdarúgók esetében a leghatékonyabb. Feltételezve – bár nem valószínűsítve –, hogy egyéb forrásokból nem került közpénz (rögvest ugye a taótámogatásokat vagy épp a Fradi-város 25 milliárdjának kérdését is említhetnénk) az akadémiákhoz. A programban az első hat évben végig résztvevő akadémiákat vizsgálva egy 2022 és 2025 között az első három magyar osztály valamelyikében bemutatkozó saját nevelésű labdarúgóra átlagosan 173,7 millió forint állami támogatás jutott. Ehhez képest a Puskás Akadémia estében ez az összeg 235,3 millió, ami 36 százalékkal haladja meg az országos átlagot. Még nagyobb a különbség a költséghatékonysági lista élén végző Vasashoz képest. Az angyalföldieknél egy profi szintig jutó futballista mindössze 58,7 millió forint állami támogatás mellé társult, vagyis negyedannyiba került az adófizetőknek, mint a PFLA-n. A számítás természetesen nem egy-egy labdarúgó tényleges képzési költségét mutatja, hiszen az akadémiák teljes működésére fordított állami támogatást veti össze a vizsgált időszakban profi bajnokságokban bemutatkozó saját nevelésű játékosok számával. Arra azonban rávilágít, hogy az egyes műhelyek milyen sikerrátával tudták profi játékosokká „konvertálni” az állam által biztosított anyagi lehetőségeket. Abból korábban sem csinált titkot az NSMI és az államtitkárság, hogy a kiemelt akadémiák nem egyforma mértékben részesülnek támogatásban.  Szalai Ádám, a módszertani központ igazgatóhelyettese korábban az Indexnek adott interjúban beszélt arról,  hogy a kifizetett összegek egy része azon múlott, a csapatok milyen percmennyiséget vállaltak az utánpótlás-korosztályú játékosok beépítésére, illetve ezt milyen hatékonysággal és következetességgel valósították meg. Továbbá az akadémiák által fenntartott létesítmények mérete, működtetési költsége is eltérő, ezért ugyancsak külön-külön megállapodások alapján kaptak támogatást ezen kiadások (részbeni) fedezésére. A fenti számok alapján azonban a korábban sejtettnél jóval nagyobb eltérés mutatkozott a kifizetésekben, ami – ahogyan a második táblázatból kiderül –, a kinevelt és beépített játékosok számával sem tűnik indokolhatónak. Emiatt aztán megkerestük az NSMI-t, valamint a konkrét 2023-as esztendő szakmai programjával kapcsolatban a Puskás Akadémia sajtóosztályát is, abban a reményben, hogy bemutathatjuk álláspontjukat a kiugró támogatási összegek kifizetésének sportszakmai okairól. Ám cikkünk megjelenéséig hivatalos reakció nem érkezett egyik oldalról sem. A júniusban Kálnoki-Kiss Attila korábbi sportújságíró és olimpikon öttusázó irányításával felállt Sportállamtitkárságtól, valamint felettes tárcájától, a Pósfai Gábor vezette Belügyminisztériumtól eközben arról érdeklődtünk, az új apparátus tervezi-e felülvizsgálni a programban kiutalt és elköltött összegek jogszerűségét (az automatikus felülvizsgálat és elszámolás több esetben is folyamatban van, ám a dokumentum szerint a felcsútiak esetében ez a két extrém módon kiemelkedő, 5 milliárd forint fölötti támogatást hozó esztendő esetében már lezárult az előző kormányzat alatt). Összességében pedig mi a terve Tisza-kormánynak az államilag kiemelt akadémiák rendszerével a futball terén. Kérdéseink közt szerepelt az is, nem tartják-e minimum aggályosnak, vagy akár összeférhetetlennek, hogy az NSMI módszertani igazgatóságának – így a kifizetések szakmai jóváhagyásáért felelős – vezetője, Liszkai Dezső közvetlenül a támogatások legnagyobb kedvezményezettjének számító PFLA akadémiai igazgatói székéből ült át 2023-ban a mostani szerepkörébe. A belügyminisztérium sajtóosztálya végül egy általánosságban végzett felülvizsgálatra hivatkozva nem adott érdemi választ a megküldött kérdéssorra. Reakciójából azonban legalább annyi kiderült, foglalkoznak a labdarúgó-akadémiák támogatási rendszerével is, így a  Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány működésével. Egyúttal újabb közérdekű adatigényléssel fordultunk Pósfai tárcájához, hogy megismerhessük a felcsúti alapítványhoz került közpénzek pontos elszámolását a 2022-es és 2023-as rekordévekből. Az állam a három legnagyobb összeget ugyanis kivétel nélkül a Mészáros Lőrinc elnökölte FUNA-nak fizette ki: a 2023-as 5,6 milliárd forint mellett 2022-ben 5,5, 2021-ben pedig több mint 3,7 milliárd forintot kaptak a Puskásnál. Mintha külön kasztot képeztek volna Felcsúton: elvégre hárommilliárd forint feletti kifizetésre összesen két alkalommal került még sor, 2021-ben az Illés Akadémia (3,3) és a DVTK (3,3) részére. A legtöbb pénzt 2021-ben osztották ki, akkor több mint 23,5 milliárd forintot. A korábbi sajtóhíreknek megfelelően a válogatott volt csapatkapitányának, Szalai Ádámnak a szerepvállalása után jelentősen csökkent a kifizetések mértéke, a 2022-es és 2023-as évben még 20 milliárd körüli összeg 2024-re 15, 2025-re 13,5 milliárdra esett vissza. 2024-től jelent meg a – korábban már említett – produktivitási tétel is, amely két év alapján növekvő arányt mutat a kifizetéseken belül. Mivel a támogatások futballszezonok helyett naptári év szerint kerültek kiosztásra, a 2026-os esztendőről még nincs lezárt mérleg. Ám 2027 tavaszán érdekes lesz megnézni majd azt is... (Borítókép: A Puskás Akadémia felnőttcsapata két éve egyetlen győzelemre járt a Konferencialiga főtáblájától. Fotó: Getty Images Hungary)