Ha nincs autógyártás, nem lesz kutatás-fejlesztés sem
Autópro
2026-07-28 15:49
A Magyar Gépjárműipari Egyesület, a MAGE ügyvezető főtitkára, Kilián Csaba az ATV-ben elmondta: minden autóipari cég célja a hatékony működés és a versenyképesség. Ezen a téren Magyarország az új beruházásoknak köszönhetően jól áll – a Mercedes-Benz kecskeméti beruházásának második üteme a nyáron fejeződött be, az Audinál szintén nyáron indult az MEBeco villanymotorok gyártása, míg a Suzuki a napokban jelentett be egy komolyabb fejlesztést, de már tavaly is új hegesztőrobotokat állított üzembe. Emellett a BMW gyára is nemrég, tavaly ősszel indult el.
Ezek az új gyárak vagy gyáregységek a legmodernebb technológiákkal vannak felszerelve, ennek köszönhetően hatékonyabban működnek, mint az említett autógyártók régebbi üzemei – a Mercedes-Benz esetében az autopro.hu számára adott válaszból ismert, hogy mintegy 70 százalékos költségelőnnyel termel a kecskeméti gyár a német létesítményekhez képest . Ebből következik – véli Kilián Csaba -, hogy az említett hazai gyárak kapacitásait a lehető legnagyobb mértékben ki fogják használni az OEM-ek, így a magyar autógyártás volumene az elmúlt években tapasztalt 500 ezer autó környékéről még az évtizedben 800 ezerre nőhet, sőt, a lehető legoptimálisabb körülmények esetében az évi 1 millió autó sem kizárt.
Arra a kérdésre, hogy Magyarország összeszerelőüzemnek-e számít-e, Kilián Csaba azt felelte nem, nem ért egyet ezzel a megnevezéssel. Mint fogalmazott, a befektetésösztönzés területén dolgozva már az 1990-es években is a magasabb hozzáadott értékű beruházásokra koncentráltak, a K+F növelése volt a cél.
„Ha nincs itt autógyártás, hogy tudunk belépni a kutatás-fejlesztésbe?” – tette fel a kérdést, kiemelve, hogy az autóipar a legkomplexebb iparág.
Kilián Csaba
|
Fotó: Lugosi Péter
A MAGE ügyvezető főtitkára szerint Magyarországon is létező, jelenleg is tapasztalható jelenség a szakemberhiány. Úgy vélte, az autógyárak (Audi, BMW és Mercedes-Benz) meg fogják találni a megfelelő szakembereket a bővülésükhöz, a beszállítók azonban már nehezebb helyzetben lehetnek.
Kilián Csaba kitért arra is, hogy a kínai nagyberuházások – a BYD és a CATL – esetében visszatérő téma a kínai dolgozók alkalmazása. Szerinte ez az első fázisban érthető, az adott területen nincs tapasztalata a magyar munkaerőnek, így a kínai szakemberek alkalmazása logikus lépés. Hasonlóan jártak el a német cégek is a 90-es években, eleinte gyakran német munkaerőt alkalmaztak a hazai üzemekben.
A kérdés a jövő a kínai vállalatoknál: a német autóipari cégek pozitív példát állítottak, egyre nőtt a bizalmuk a magyar dolgozók irányába, mára már magyar vezetőik is vannak a hazai leányvállalataiknak, és jelentős kutatás-fejlesztési egységekkel rendelkeznek Magyarországon.
Tetszett ez a hír? Értesüljön elsőként a járműipari történésekről, iratkozzon fel az autopro.hu hírlevelére az alábbi linken !