● news.bsdnet.hu

Kedden reggel jelentette be közleményében az MVM, hogy a rekordalacsony dunai vízállás miatt 254 megawattal csökkenteni kellett a a Paksi Atomerőmű egyik blokkjának teljesítményét . A tartós szárazság és a hosszan tartó hőség jelentősen visszavetette a folyó vízhozamát, ami az erőmű működésére is hatással van. Kapitány István gazdasági és energetikai szakember a bejelentés után közölte, rendkívüli helyzet ez, amire Magyarországon még nem volt példa korábban, továbbá figyelmeztetett, hogy újabb hőhullám érkezik az országba, ami tovább növeli a villamosenergia-fogyasztást. Hogy ez pontosan milyen hatással van az ország energiaellátására, illetve mit is jelent ez a mostani teljesítménycsökkentés az atomerőműben, vagy veszélyben van-e a villamosenergia-ellátás, arra Aszódi Attila atomenergetikai szakember adta meg a válaszokat lapunk megkeresésére. A BME egyetemi tanára szerint fontos leszögezni, hogy a paksi atomerőmű teljesítményének csökkentése nem biztonsági, hanem kizárólag üzemeltetési kérdés. Az erőmű nem azért termel kevesebbet, mert a működése veszélyessé vált volna, hanem azért, hogy a rendkívül alacsony dunai vízállás mellett is biztosítani lehessen a hűtőrendszer zavartalan működését. A teljesítménycsökkentés ugyanakkor a szakember szerint egyelőre nem veszélyezteti Magyarország villamosenergia-ellátását. Napközben a hazai naperőművek gyakran még a fogyasztásnál is több áramot termelnek, este azonban – nagyjából 18 órától reggel 8 óráig – a napenergia-termelés gyorsan visszaesik, így ebben az időszakban ismét az atomerőmű válik az ellátás egyik legfontosabb pillérévé. A kieső teljesítmény pótlására ilyenkor a rendszerirányító tartalékerőműveket – elsősorban gázturbinás blokkokat – indíthat be, emellett importtal is kiegyensúlyozható a hiány. Aszódi Attila jelenleg nem lát olyan körülményt, amely ellátásbiztonsági problémát okozna, ugyanakkor szerinte a nehezebb időszak még csak ezután következhet. Úgy véli, a következő másfél hónapban két tényező is komoly kihívás elé állíthatja a magyar villamosenergia-rendszert. Az egyik a várható újabb hőhullám, amely ismét a Duna túl magas vízhőmérséklete miatt kényszeríthet teljesítménykorlátozásra. A másik, hogy a Duna vízgyűjtő területén továbbra sem várható jelentős csapadék, ezért az alacsony vízhozam és vízállás akár egész augusztusban fennmaradhat. A szakember szerint emiatt a következő hetekben a rendszerirányító Mavirnak folyamatosan mérlegelnie kell a rendelkezésre álló tartalékokat és az importlehetőségeket. Arra számít, hogy bonyolult időszak következik, és nem zárható ki, hogy a mostanihoz hasonló teljesítménykorlátozásokra még többször is szükség lesz. A paksi blokkok hűtéséhez másodpercenként mintegy 100 köbméter dunai vizet kell kiemelni. A víz egy nyílt csatornán keresztül jut el a vízkivételi műhöz, ahol egy szűrőrendszeren áthaladva éri el a szivattyúkat. Ezeknek azonban minimális vízszintre van szükségük ahhoz, hogy folyamatosan működhessenek. A szakember szerint a szivattyúk működés közben maguk is csökkentik a szűrőrendszer mögötti vízszintet, nagyjából 30 centiméterrel. Normál vízállás mellett ez nem jelent problémát, most azonban a Duna vízszintje minden korábbi negatív rekordot megdöntött, ezért ez a néhány tíz centiméter is döntő jelentőségűvé vált. Éppen ezért csökkentették az atomerőmű teljesítményét 254 megawattal. Ez nagyjából az erőmű kapacitásának egynyolcadát jelenti, így ugyanilyen arányban csökkent a szükséges hűtővíz mennyisége is. Mivel kevesebb vizet kell kiemelni, a szűrők mögötti vízszint néhány centiméterrel megemelkedik, ami elegendő ahhoz, hogy a szivattyúk ismét megfelelő üzemi körülmények között működhessenek. Az atomenergetikai szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a Duna három jellemzője befolyásolja közvetlenül az atomerőmű üzemét: a vízállás, a vízhozam és a vízhőmérséklet.  Elmondása szerint a Duna átlagos vízhozama a paksi szelvénynél másodpercenként körülbelül 2300 köbméter, jelenleg azonban csupán mintegy 800 köbméter érkezik, vagyis az átlagos mennyiség nagyjából egyharmada. Ez együtt jár a rekordalacsony vízállással, ami már közvetlenül befolyásolja a hűtővíz kivételének lehetőségét. (Borítókép: A paksi atomerőmű 2019. június 25-én. Fotó: Pavel Bogolepov / Index)