● news.bsdnet.hu

A pénzügyminiszter bejelentette, hogy a kormány szigorítja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) gazdálkodásának ellenőrzését, miközben maradéktalanul tiszteletben tartja a jegybank monetáris politikai függetlenségét. A tárcavezető visszahívta a minisztérium két delegáltját az MNB felügyelőbizottságából, törvényjavaslatot készít elő a testületi tiszteletdíjak csökkentésére, továbbá tervezi az ellenőrzési jogkörök kiterjesztését a jegybanki alapítványokra és a leányvállalatokra is. Az Országgyűlés kedden elfogadta a kriptoeszköz-kereskedelem új szabályozását, amely az európai uniós normákhoz igazodva teremt kiszámítható és biztonságos jogi környezetet a hazai piaci szereplők számára. A döntésről részletesen beszámolt Facebook-bejegyzésében Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter . Az új szabályozás célja, hogy felszámolja azt a korábbi jogi bizonytalanságot, amely komoly nehézséget okozott a magyarországi kriptoeszköz-kereskedőknek és vállalkozásoknak. Míg a korábbi kormányzati hozzáállás alapvetően korlátozta ezt a tevékenységet, a Tisza-kormány mostani intézkedése az Európai Unió egységes szabályozási keretrendszerébe integrálja a hazai kriptoeszköz-piacot - írta Tanács Zoltán tárcavezető a közösségi médiában. A miniszter ezután azt is kijelentette, hogy a kormányzati stratégia alapvetése, hogy a blokklánc-technológia és a digitális pénzügyi innováció a jövő gazdaságának meghatározó elemei, így Magyarországnak is törekednie kell a versenyképesség megőrzésére ezen a területen. Hiszünk abban, hogy a technológiai fejlődést nem tiltásokkal és büntetésekkel, hanem világos szabályozással kell támogatni – hangsúlyozta a miniszter, kiemelve, hogy a Tudományos és Technológiai Minisztérium célkitűzése szerint Magyarországnak a digitalizáció nyertesévé kell válnia. Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön közös sajtótájékoztatót tart Dr. Markus Söderrel, a Bajor Szabadállam miniszterelnökével, amelynek középpontjában a két régió kapcsolatainak újjáélesztése áll. A sajtótájékoztatón a gazdasági együttműködés kérdései mellett várhatóan hazai kül- és belpolitikai témák is felmerülhetnek majd. Kedden elfogadta a parlament a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról (NVVH) szóló törvényt, este pedig meg is jelent a Magyar Közlönyben a jogszabály. Így hamarosan létrejöhet az új hatóság, mely komoly hatásköröket kap. A rendkívül alacsony dunai vízállás és a hőség miatt kedd este csökkentik a paksi atomerőmű harmadik blokkjának teljesítményét, miután hétfőn az első blokknál is hasonló beavatkozásra volt szükség. Az energetikai miniszter szerint a lépés a biztonságot szolgáló, felelős döntés, miközben a Paks II. újonnan kinevezett vezérigazgatója a projekt teljes felülvizsgálatát jelentette be - írta meg a HVG . Felszólalt a Keresztényszociális Unió (CSU) Bundestag-csoportjának kihelyezett ülésén kedden Orbán Anita külügyminiszter és arról beszélt, Magyarország aktívan részt kíván venni Európa jövőjének alakításában. Orbán Anita kiemelte: 2018 óta először hívtak meg magyar kormánytagot a CSU Bundestag-csoportjának ülésére, ami azt jelzi, Magyarország és Bajorország hosszú évek elhidegülése után készen áll arra, hogy újra a bizalomra, a kiszámíthatóságra és a kölcsönös tiszteletre építse kapcsolatait. A miniszter Facebook-posztjában arról is írt, hogy felszólalásában bemutatta az új magyar kormány külpolitikai irányát és a jogállamiság helyreállítása érdekében megtett lépéseit, valamint beszélt (Forrás: MTI) Még az idén újra a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) égisze alatt, egységes hálózatként működhet tovább az a 18 kutatóintézet, amelyet 2019-ben választottak le a szervezetről. A Tudományos és Technológiai Minisztérium (TTM) képviselői egy fórumon ismertették a különleges jogállású új struktúra terveit, amely a jelenleginél átláthatóbb irányítást céloz meg. Az erről szóló jogszabálytervezetet várhatóan szeptemberben bocsátják társadalmi vitára - számolt be a Qubit . Sokkal nagyobbnak nevezte a versenyt a vasútépítési piacon a korábbinál a közlekedési és beruházási miniszter kedden a Válasz Online podcastjában. Vitézy Dávid elmondta: a Baros Gábor vasútfejlesztési tervben szereplő munkákat közbeszerzéseken hirdetik meg, néhány tender már elindult. Sokkal nagyobb versenyt lehet látni, mint korábban. Az eddig megvizsgált ajánlatok alapján az látszik, hogy "az eddig domináns szereplők nem olcsóbbak, mint a versenytársaik" - tette hozzá a tárcavezető. Megjegyezte, a NER nem arra trenírozta építőiparát, hogy éles versenyben helytálljon, és olcsóbb legyen bárki másnál. (Forrás: MTI) Az Országgyűlés döntésével megnyílt az út 869 milliárd forintnyi uniós forrás felhasználása előtt, amelyet Magyarország hálózatfejlesztésre, szélerőművekre, okosmérőkre, az épületek energetikai korszerűsítésére, valamint új geotermikus beruházásokra fordít. A kormány célja a diverzifikált energiamix kialakítása, amellyel jelentősen csökkenthető az importfüggőség, miközben kiszámíthatóbbá válnak az energiaárak a lakosság és a vállalkozások számára is – számolt be a fejleményekről Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter Facebook-bejegyzésében . Már az országgyűlés előtt van egy eddig csekély figyelmet kapó törvényjavaslat, amely a Versenyképes Járások Program alapjául szolgáló források beszedésének átütemezéséről szól. Ha a javaslatot elfogadják, akkor jelentős változást hozhat a településeknek: Budapest és Győr a Portfolio-nak azt jelezte, hogy a javaslat elfogadása esetén a fővárosnak várhatóan egyáltalán nem, Győrnek pedig az eredetileg számítottnál kevesebbet kellene befizetnie idén a program finanszírozására. A megkeresésünkre küldött pénzügyminisztériumi válaszból az is kiderült, hogy "hamarosan" megkezdődnek az egyeztetések az önkormányzatok és a kormány közt a pénzügyi gondokkal küzdő települések helyzetének rendezésére. Döntött az Országgyűlés a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozásáról, amely a kormánytól teljesen függetlenül, a közpénzek visszaszerzésére és a súlyos korrupciós ügyek felderítésére fókuszálva működik majd. A részletekről Magyar Péter miniszterelnök számolt be egy Facebook-videóban . A parlamenti többség támogatásával elfogadott törvény értelmében új korrupcióellenes intézmény jön létre az országban. A hivatal felállítása harminc napon belül megkezdődik a vezető tisztségviselők kiválasztásával, így az elnököt és a négy elnökhelyettest is egy hónapon belül meg kell választani. Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a pozíciókat kizárólag pártpolitikai szempontból független, elismert szakemberek tölthetik be, akik a törvény szellemében járnak majd el. Az eskütételt követően megindul a szervezet operatív felépítése is. A hivatal apparátusát nyomozók, pénzügyi elemzők, adószakértők, ügyészek és egyéb jogi szakértők alkotják majd, akiknek az lesz a feladatuk, hogy feltárják a gyanús vagyonmozgásokat és az illegálisan eltulajdonított közvagyont. A kormány irányítása alá nem tartozó szervezet saját hatáskörben indíthat vizsgálatokat és nyomozásokat, sőt a vádat is önállóan képviselheti majd a bíróság előtt. A miniszterelnök visszautasította a kormánypárti bírálatokat, amelyek a kommunista diktatúra politikai rendőrségéhez, az Államvédelmi Hatósághoz (ÁVH) hasonlították a leendő intézményt. Kiemelte, hogy a szervezet szigorúan az Alaptörvénynek és a hatályos jogszabályoknak megfelelően, alkotmányos keretek között fog működni. Az új hivatal célja nem a politikai leszámolás vagy a számonkérés, hanem a közpénzek visszaszerzése és az elkövetett súlyos korrupciós ügyek feltárása – mutatott rá a kormányfő. Hozzátette, hogy nemcsak a múltbeli visszaélések orvoslása a cél, hanem a jövőbeli korrupció megelőzése és a tiszta közélet megteremtése is, amely mindannyiunk közös feladata. Az Országgyűlés kedden megszavazta az adórendszer egyszerűsítését célzó törvénycsomagot, amely megszünteti a felesleges és az uniós joggal összeegyeztethetetlen adónemeket, miközben szigorítja a bizalmi vagyonkezelők és egyes alapítványok adózási feltételeit. A döntések részleteiről Kármán András pénzügyminiszter számolt be Facebook-bejegyzésében . Az eddigi kormányzati tisztségviselőket a kormányzaton kívülről érkező személyek váltják az MFB igazgatóságában. Több mint hat óra elteltével fél négy körül fejezte be az Országgyűlés keddi ülését. A nap első napirend előtti felszólalását kivételesen nem Magyar Péter miniszterelnök, hanem Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter intézte, aki a terület súlyos kihívásairól és az ez idő alatt elérhető eredményekről beszélt. A mai ülés legfontosabb döntése a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal felállítása volt, amelyet Tisza kétharmados többsége fennakadás nélkül nyomott át a parlamenti döntéshozáson. Ezen kívül három fontos szavazás volt még, amely az uniós forrásokhoz való hozzájutást segítette: Miután ezek a kérdések már a délelőtt folyamán lezárultak, a parlamenti termet fokozatosan hagyták el a képviselők, és az ülésszak végére már szinte csak tiszás politikusok maradtak. Az ellenzék főleg az ügynökakták nyilvánosságra hozásával kapcsolatos aggályokkal támadta Görög Márta igazságügyi minisztert az erről szóló vitában, mielőtt a vármegyék megyékre való visszanevezése miatt folyt csörte Lőrincz Viktória vidékfejlesztési miniszter felszólalása után. Buday Bence tölti be 2026. július 28-tól a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatói tisztségét. Az új vezető kinevezésének célja a szervezet stratégiai szerepének további erősítése, működésének fejlesztése, valamint Magyarország versenyképességének és befektetésösztönzési képességének további növelése – írta az ügynökség. Az Országgyűlés hosszan vitatja a Lőrincz Viktória vidékfejlesztési miniszter által felterjesztett törvénymódosítást, amely visszaállítaná a vármegyék és főispánok elnevezését. A KDNP-t vezető Rétvári Bence azt is felemlegette, hogy ha a megyék nevéből ki kell venni a feudálisnak hangzó „vár” szórészt, akkor esetleg települések nevéből vagy a saját vezetéknevéből is kivehetnék, így akár Réti Bence névvel indulhatna a következő választásokon is. A Tisza képviselői elutasították a vádakat, és felemlegették, hogy 2011-ben már felmerült a kérdés, és akkor maga Lázár János fogalmazott úgy, hogy az ilyen elnevezések érzékenyen érinthetik az egykori kubikus- vagy cselédcsaládok sarjait, ezért nincs helyük a 21. századi Magyarországon. Az NKA-botrány miatt letartóztatásban lévő Bús Balázst is meggyanúsították az óbudai korrupciós ügyben. Az ügyészség szerint a volt polgármester legalább 150 millió forintot kaphatott a kerületben működtetett kenőpénzes rendszerből. Az Országgyűlés három, a magyar helyreállítási terv végrehajtásához kapcsolódó törvénycsomagot fogadott el, amelyek fontos feltételei a mintegy 10 milliárd eurós RRF-keret lehívásának. A döntésekkel létrejöhet az új vasúti járműveket beszerző állami gördülőállomány-kezelő társaság, felgyorsíthatják az energetikai fejlesztéseket, és több adószabályt is átalakítanak. Csak a közlekedési és energetikai intézkedésekhez közvetlenül mintegy 3,5–3,8 milliárd eurónyi uniós forrás kapcsolódik. A kétharmados kormányzásból adódó nagy többséggel fogadta el az Országgyűlés a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozását. Az új, kormánytól független szerv feladata a jogellenesen magánkézbe került közvagyon feltárása és visszaszerzése lesz. Magyar Péter a Fidesz és a KDNP felszólalásaira reagált, amelyek elsősorban a választási kampányban tett ígéretek szó szerinti számonkérésével igyekeztek keretezni a Tisza mintegy három hónapja tartó kormányzását. A miniszterelnök amellett, hogy hazugnak nevezte az ellenzéki politikusok állításait, elsősorban azt kérte számon, hogy miért szavaztak olyan intézkedések ellen, amelyek lehetővé teszik hazahozni az Európai Bizottsággal tárgyalt mintegy 6000 milliárd forintnyi forrás lehívását. Bár a kampányban valóban elhangoztak például a iskolakezdési támogatás, valamint az áfacsökkentések különböző verziói, azt már akkor is tudni lehetett, hogy a Tisza-kormánynak meglehetősen szűk mozgástere lesz ilyen intézkedéseket hozni, a költségvetés jelentős hiánya miatt. Itt főleg a kedvezmények érintettségi körét kritizálják a korábbi kormánypártok politikusai. Azt teszik szóvá, hogy 700 helyett 400 ezer gyermeket fog első körben érinteni a támogatás, és az áfaeltörlés egyelőre csak a vényköteles gyógyszereket érinti. A Mi Hazánk frakcióját vezető Toroczkai László rendpárti kormányzásra szólította fel a Tisza-kormányt, mivel szerinte a „liberális” hozzáállás tipikusan a bűnözők érdekeit helyezi előtérbe az áldozatokéval szemben. A kérdésre válaszolva Magyar Péter miniszterelnök kritizálta az ellenzéki képviselő Orbán-kormányhoz való elnézőbb viszonyulását, és elmondta: nem ideológiai keretek között kell értelmezni a rendfenntartást, hanem gyakorlatiasan kell hozzáállni a kérdéshez. Ehhez egyrészről meg kell oldani a rendfenntartó szervek állományhiányát, hogy valóban fel tudjanak lépni az illegális cselekményekkel szemben, de egyúttal a megelőzésre is komoly figyelmet kell fordítani. Augusztus 1-jén újraindul a személyszállítás a Komló–Dombóvár vasútvonalon, amelyet a MÁV ünnepi programokkal és különleges nosztalgiajáratokkal tesz emlékezetessé. A fejlesztés részleteiről Facebook- bejegyzésében számolt be Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter. Hegedűs Zsolt az új egészségpolitika alapjairól beszélt a keddi ülésrend indulásakor. Elmondása szerint csak őszintén érdemes beszélni az egészségügy helyzetéről és jelenleg egyszerűen túl sok beteg vár túl sokáig, miközben szakorvosok és dolgozók tízezrei hiányoznak a rendszerből. Az egészségügy minisztérium hétfőn este hozta nyilvánosságra új szervezeti és működési szabályát, amelyről a Portfolio -n részletesen beszámoltunk. A forrásteremtés kérdésére egyelőre a prioritásváltás a válasz. Ezzel kapcsolatban felemlegette, hogy az Orbán-kormány állítólagos „Tisza-adó” kampányának árából például 4000 csípőprotézis-műtétet lehetett volna elvégezni. A kormány azonnal 3,6 milliárd forintot különített el a kórházi hűtés rendbetételére 32 meghatározott helyszínen, amelyek közül 1 8 kórházban már be is fejezték a munkálatokat. Emellett kiemelte, hogy eltörölték a vényköteles gyógyszerek áfáját, és az orvosi, illetve dolgozói életpályamodell újragondolását is említette. Hegedűs alapvetően azt hangsúlyozta, hogy igyekeznek gyors eredményeket felmutatni, de nem lehet egyik pillanatról a másikra újjáépíteni a rendszert. Az Orbán-kormány utolsó, a választási kampány alatt futó Nemzeti Petíciója összesen 22,2 milliárd forint közpénzbe került, ezzel minden korábbi hasonló akciónál drágább lett. A 24.hu által megszerzett dokumentumok szerint csak reklámokra 18,2 milliárd forintot költöttek, miközben az eredményeket már csak a kormányváltás után hozták nyilvánosságra. Hétfőn az Alkotmánybíróság tagjává választották Sonnevend Pált, Magyar Péter pedig újabb áfacsökkentéseket jelentett be, köztük a tűzifa forgalmi adójának 27-ről 5 százalékra mérséklését, amelyről a ma 9 órától induló ülésszakon fognak hivatalos döntést hozni. A keddi nap legfontosabb szavazása a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról (NVVH) szóló törvény elfogadása lesz. Az új szervezet létrehozása része a Tisza-kormány Európai Unió felé tett korrupcióellenes vállalásainak: egy politikailag és szervezetileg független, az eddigi intézményeknél jóval szélesebb hatáskörökkel rendelkező szerv felállításával erősítenék meg a közpénzek védelmét és a jogellenesen megszerzett közvagyon visszaszerzését. Az NVVH egyszerre kap majd pénzügyi elemzési, nyomozással összefüggő, vádképviseleti és polgári jogi igényérvényesítési jogosítványokat. Törvényben meghatározott ügyekben közvádlóként képviselheti az állam büntetőigényét, felkutathatja és azonosíthatja a jogellenesen megszerzett vagyonelemeket, továbbá eljárásokat kezdeményezhet azok visszaszerzése és a további vagyonkimentések megakadályozása érdekében. A hivatal elnökét és elnökhelyetteseit az Országgyűlés kétharmados többséggel, hat évre választhatja majd meg, az elnöknek pedig évente be kellene számolnia a szervezet tevékenységéről. Az NVVH munkatársai emellett nem lehetnek párttagok és nem folytathatnak politikai tevékenységet. A kormány várakozása szerint az egy szervezeten belül összpontosított jogosítványok az eddigieknél gyorsabb és összehangoltabb ügymenetet tehetnek lehetővé. Magyar Péter hétfői közlése szerint a Tisza-kormány tavaszi megalakulása óta már mintegy 1300 milliárd forintnyi közpénz felhasználásával összefüggésben tettek feljelentést, indult nyomozás vagy merült fel visszaélés gyanúja. Ezeket az ügyeket jelenleg a meglévő hatóságok vizsgálják, az NVVH létrehozása azonban a későbbiekben jelentősen lerövidítheti a feltárás, a büntetőjogi fellépés és a közvagyon tényleges visszaszerzése közötti folyamatot. Emellett azonban más fontos ügyekről is döntés várható a keddi ülésen. Szavaznak a közösségi közlekedés átalakításáról szóló törvénycsomagról is, amely egy országos közlekedésszervező és egy állami gördülőállomány-kezelő társaság létrehozásának jogi feltételeit teremti meg, ezzel segítve az uniós helyreállítási alapból finanszírozott vasúti járműfejlesztések végrehajtását. Ugyancsak az uniós források lehívásához kapcsolódik a magyar helyreállítási terv energetikai vállalásait végrehajtó törvénycsomag. A módosítások elsősorban a megújuló energiaforrások és a geotermikus energia hasznosításának felgyorsítását célozzák, így elfogadásuk az Európai Bizottsággal kialkudott mérföldkövek teljesítésében is szerepet játszik. A parlament mindezeken túl dönt a tűzifa áfáját 27-ről 5 százalékra csökkentő, az RRF-hez és egyes kormányprogramokhoz kapcsolódó adócsomagról, a mezőgazdasági kárenyhítési rendszer módosításáról, valamint egyes kriptoeszköz-átváltási szabályok hatályon kívül helyezéséről. A keddi ülés ismét Magyar Péter napirend előtti felszólalásával kezdődik majd. Címlapkép forrása: MTI Fotó/Balogh Zoltán