● news.bsdnet.hu

A Bécsi Egyetem és az Olasz Technológiai Intézet által vezetett nemzetközi kutatócsoport most elsőként vizsgálta egyszerre a csecsemők agyi aktivitását és spontán testmozgását zenehallgatás közben. A kutatásban a spanyol La Vaca Lola mellett a magyar Hopp Juliska című gyermekdal is szerepelt. A vizsgálatban 79 három-, hat- és tizenkét hónapos csecsemőt vizsgáltak. A babák a két gyermekdal különböző változatait hallgatták, miközben a kutatók elektroenkefalográfiával (EEG) mérték agyi aktivitásukat, egy mesterséges intelligencián alapuló videoelemző rendszer segítségével pedig a testmozgásukat elemezték. A vizsgálat célja az volt, hogy feltárják, miként kapcsolódik össze a zene érzékelése és a mozgás fejlődése az első év során. Az eredmények azt mutatták, hogy már három hónapos korban fokozott agyi aktivitás figyelhető meg a strukturált zenei ingerek hatására, vagyis az agy rendkívül korán elkezdi feldolgozni a zenei struktúrákat. Bár a zene és a mozgás közötti kapcsolat minden vizsgált korcsoportban kimutatható volt, az összetettebb és strukturáltabb mozgásminták csak a tizenkét hónapos gyermekeknél jelentek meg. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a magasabb hangok minden életkorban intenzívebb mozgásra ösztönözték a csecsemőket. A kutatás eredményei alapján a zene a babák számára nem pusztán háttérzaj, hanem már egészen korai életkorban is segíthet összekapcsolni az érzékelést, a figyelmet és a mozgást. Ha pedig ezt éppen a mindenki által jól ismert Hopp Juliska gyermekdal segítségével sikerült bebizonyítani, az külön öröm. A tánchoz kapcsolódik, hogy a kutatók táncoló robotokat is fejlesztenek, a műfajból külön megdöbbentő, hogy már csaknem hat évvel ezelőtt is mire volt képes a Boston Dynamics Spot nevű robotja. (Forrás: Bécs Város Nemzetközi Irodák, fotó: Unsplash, illusztráció)