● news.bsdnet.hu

Bár Magyarország még nem tagja az Európai Ügyészségnek (EPPO), a Tisza választási programja ésMagyar Péterleendő miniszterelnök ígérete szerinthamarosan az lesz, és, ahogy aztLaura Codruța Kövesieurópai főügyész a Magyar Hangnak adottinterjújábankijelentette: a csatlakozás technikailag egyszerű, és a döntés után azonnal megkezdődhetne a munka. Ehhez a magyar hatóságoknak hivatalosan jelezniük kell csatlakozási szándékukat az Európai Bizottságnak, majd a vonatkozó EPPO-rendeletet be kell építeniük a magyar jogrendbe. Az időzítés és a szükséges jogalkotás sebessége kizárólag a magyar kormányon múlik. Kövesi hangsúlyozta: a csatlakozás egyik kulcskérdése az időbeli hatáskör. Magyarország dönthet úgy, hogy az EPPO csak a csatlakozás után indult ügyekkel foglalkozzon, de választhatja a visszamenőleges joghatóságot is. Az uniós szabályozás szerint az Európai Ügyészség hatásköre elvben 2017-ig nyúlik vissza, vagyis eddig az évig elkövetett, uniós pénzeket érintő bűncselekmények is vizsgálhatók lennének. Ennél korábbi ügyek – például 2010-es vagy 2015-ös esetek – viszont már kívül esnek az EPPO joghatóságán. A főügyész egyértelművé tette: az EPPO nem kormányokat vagy politikai rendszereket vizsgál, hanem konkrét bűncselekményeket. Hatáskörük az uniós pénzügyi érdekeket sértő ügyekre korlátozódik, például támogatásokkal kapcsolatos csalásra, áfa- és vámcsalásokra. Küszöbérték is van: általában legalább 10 ezer eurós károkozás esetén járnak el, míg határokon átnyúló áfacsalásnál ez az összeg 10 millió euró. Kövesi kitért arra is, hogy más tagállamok ügyei kapcsán az EPPO már korábban is kapcsolatban állt magyar hatóságokkal. Az áfacsalások esetében jónak nevezte az együttműködést, ugyanakkor politikailag érzékeny ügyekben előfordult, hogy a magyar fél saját hatáskörben indított vizsgálatot, amely aztán lezárult, megakadályozva az EPPO további eljárását az úgynevezett „non bis in idem” (ugyanazon bűncselekményért nem lehet kétszer büntetni) elv miatt. Szerinte a valódi kérdés most az, hogy mit hoz a politikai változás és hogyan viszonyul majd az új kormány az Európai Ügyészséghez. A lengyel csatlakozás tapasztalatait pozitívan értékelte: szerinte bebizonyosodott, hogy az EPPO nem politikai fegyver, hanem hatékony eszköz a csalások elleni fellépésre. Ugyanakkor elismerte, hogy az intézmény erőforrásai végesek, és egy új tagállam belépése csak akkor lehet sikeres, ha az EPPO megfelelő támogatást kap, és hatékonyan tud működni európai szinten. Magyarországi jelenlét esetén az EPPO önálló irodát nyitna, élén egy európai ügyésszel, aki független mind a magyar, mind az uniós politikától. A tényleges nyomozásokat a meghatározott kritériumok alapján jelölt és kiválasztott, Magyarországon aktív ügyészek végeznék, magyar jog alapján, magyar bíróságok előtt, együttműködve a magyar rendőrséggel és hatóságokkal. Kövesi hangsúlyozta, hogy az EPPO nem „külföldi hatóság”, hanem a nemzeti rendszerbe integráltan működik. A vagyonvisszaszerzés terén az Európai Ügyészség jelentős jogosítványokkal rendelkezik: képes bankszámlák zárolására, ingatlanok és más vagyontárgyak lefoglalására és – jogerős bírósági ítélet esetén – az elkobzásra is. Kövesi szerint ez az EPPO egyik legnagyobb hozzáadott értéke, különösen a határokon átnyúló ügyeknél, amelyeknél a gyorsaság kulcsfontosságú. Az interjúban szóba került az is, hogy az EPPO akár a kínai szereplőket érintő ügyeket is vizsgálhat, amennyiben uniós pénzekkel kapcsolatos csalásról, pénzmosásról vagy áfacsalásról van szó. A hatáskört mindig maga a bűncselekmény, nem pedig az érintett vállalat vagy ország határozza meg. Kövesi végül jelezte: amint az új magyar kormány hivatalosan is kinyilvánítja csatlakozási szándékát, kész Budapestre látogatni és megkezdeni az egyeztetéseket az Európai Ügyészség magyarországi irodájának létrehozásáról. Az EPPO állítása szerint minden szakmai és technikai feltétel adott ahhoz, hogy Magyarország belépése esetén gyorsan meginduljon a munka.