● news.bsdnet.hu

Nem igaz, hogy Svájc betiltotta volna a mammográfiát. A szűrés ma is elérhető, a félreértés egy szakértői ajánlásból ered. „ Svájc betiltotta a mammográfiát, mert kiderült, hogy több kárt okoz, mint amennyi hasznot hajt ” – idéz a PirulaKalauz egy közösségi médiában terjedő állítást. A félreértés mögött az egészségügyi szakoldal szerint egy 2014-es svájci szakértői jelentés áll. Ennek megállapításait egyes oldalak úgy adták tovább, mintha az ország egészségügyi hatóságai hivatalosan elutasították – sőt egyenesen be is tiltották volna – a mammográfiát. Ezzel szemben a svájci kormány már a vita kezdetén közölte, hogy a Szövetségi Közegészségügyi Hivatal továbbra is fenntartja a mammográfiás szűrésre vonatkozó ajánlását. Vizsgálatában a Swiss Medical Board azt nézte meg , hogy egyes egészségügyi technológiáknak mi a várható előnye, kockázata és költsége. A jelentés arra jutott, hogy a mammográfiai szűrés előnyeit túlbecsülik, míg a téves pozitív eredményekből és a túldiagnosztizálásból származó károkat nem mindig ismertetik megfelelően. Ezért azt javasolták, hogy Svájcban ne indítsanak új, szisztematikus mammográfiás szűrőprogramokat, a már működő programokat pedig értékeljék újra – írja a PirulaKalauz . A Swiss Medical Board azonban nem törvényhozó vagy hatósági szerv , hanem egészségügyi technológiaértékelő testület, ajánlása pedig nem rendelkezett kötelező jogi erővel – írja Csupor Dezső szakgyógyszerész. A jelentést számos szakmai szervezet bírálta. Egyes rákellenes szervezetek azzal érveltek, hogy a megfelelően ellenőrzött programokban a mammográfia előnyei meghaladják a kockázatokat. A svájci szövetségi kormány szintén egyértelművé tette, hogy a Szövetségi Közegészségügyi Hivatal nem változtatta meg a szűrésre vonatkozó álláspontját. A mammográfia diagnosztikus célból az egész országban a mindennapi betegellátás része, és azokban a kantonokban is végezhető, ahol nincs szervezett meghívásos szűrés. Svájcban tehát nem tiltás van , hanem területenként eltérő szervezésű rendszer és továbbra is zajló szakmai vita a szűrés optimális formájáról – írja Csupor. Csupor szerint a mammográfiás vizsgálatnak vannak bizonyított előnyei, és vannak korlátai, lehetséges kockázatai is. A mammográfia nem mindenkinél indokolt, de a nemzetközileg jellemző gyakorlat (45-50 éves kortól 65-70 éves korig kétévente) esetén az előnyök messze meghaladják a kockázatoka t. A szerző szerint a mammográfiás szűrés legfontosabb lehetséges haszna az emlőrák okozta halálozás csökkentése. A Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség, az IARC szerint elegendő bizonyíték támasztja alá a szűrőmammográfia halálozást mérséklő hatását, különösen az 50–69 éves nők körében. Természetesen a mammográfia sem 100%-ban tévedhetetlen vizsgálati módszer. A szűrővizsgálatokkal kapcsolatban általában kétféle hiba fordul elő. Hamis negatív eredmény esetén a vizsgálat nem jelzi a meglévő daganatot. Hamis pozitív eredmény ről pedig akkor beszélünk, amikor a mammográfia gyanús eltérést mutat, de valójában nincs rosszindulatú elváltozás. A mammográfiával kapcsolatos viták egyik legnehezebben elmagyarázható eleme Csuport szerint a túldiagnosztizálás (ami nem azonos a hamis pozitív eredménnyel). Túldiagnosztizáláskor valóban daganatot találnak, az elváltozás azonban olyan lassan növekedik, hogy az érintett nő életében nem okozna tünetet, áttétet vagy halált. Mivel azonban egy daganatról rendszerint nem lehet biztosan megmondani, hogy évek múltán ártalmatlan maradna-e, emiatt a szűréssel felfedezett daganatokat általában kezelik. A túldiagnosztizálás így túlkezeléshez vezethet: olyan beavatkozásra kerülhet sor, amely az érintett számára különösebb előnnyel nem jár, az életminőségét azonban rontja – írja Csupor. A szakember szerint a svájci vita nem a mammográfia „leleplezéséről” szól, sokkal inkább arról, hogy mekkora a szűrés tényleges haszna, milyen gyakran érdemes végezni, hogyan lehet csökkenteni a túldiagnosztizálást, és milyen formában kell tájékoztatni az érintetteket. Fotó: Unsplash.com