● news.bsdnet.hu

Az Egyesült Államok felvette a külföldön gyártott humanoid robotokat és hálózati invertereket a tiltólistájára, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva blokkolva az új eszközök importját. A szöveg szerint a szabály „bármilyen nemzetre” vonatkozik. A célpont egyértelműen Kína.   Az Egyesült Államok lépést tett a külföldön gyártott új robotok és teljesítményinverterek importjának blokkolása felé. A tisztviselők attól tartanak, hogy egy ellenséges hatalom ezeken keresztül kémkedhet, vagy távolról kikapcsolhatja őket. A határozatban egyszer sem szerepel Kína neve. Nincs is rá szükség. A Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) kedden két új kategóriával bővítette a Covered List néven ismert tiltólistáját – számolt be elsőként a CNBC. Az egyik az „fejlett robotikai eszközök” kategóriája, amelybe olyan mobil robotok tartoznak, mint a humanoidok és a négylábú robotok. A másik a hálózathoz kapcsolódó teljesítményinverterek kategóriája: ezek azok az eszközök, amelyek a napelemeket, akkumulátorokat és adatközponti berendezéseket csatlakoztatják az elektromos hálózathoz. Ha egy termékkategória a Covered Listre kerül, az komoly kereskedelmi akadályt jelent. Az ezen szereplő berendezések nem kaphatnak FCC-engedélyt. Szinte minden elektronikus eszköznek szüksége van erre a jóváhagyásra, mielőtt megjelenhet az amerikai piacon. Az ügynökség ugyanezt az eszközt alkalmazta már a DJI drónjaival és a Huawei hálózati berendezéseivel szemben is. A szó, amelyet a tiltás gondosan elkerül Az FCC dokumentumát olvasva egy dolog azonnal feltűnik. A szabály a külföldön gyártott robotokat és invertereket „a származási országtól függetlenül” korlátozza. A politikai üzenet Pekingre mutat. A szöveg viszont mindenkire vonatkozik. A kettő közötti különbség szándékos. A megfogalmazás lehetővé teszi Washington számára, hogy Kínát nevezze meg fenyegetésként, miközben a szabályozás minden gyártót ugyanabba az irányba terel: gyártson Amerikában, vagy vesse alá magát egy biztonsági ellenőrzésnek. Egy kormányzati tisztviselő a CNBC-nek azt nyilatkozta, hogy a cél az amerikai AI-fejlesztések védelme és a vállalatok hazai gyártásra való ösztönzése. „A gazdasági biztonság nemzetbiztonság” – fogalmazott a tisztviselő. Van azonban egy kiskapu. A gyártó „feltételes engedélyezésért” (Conditional Approval) folyamodhat, és továbbra is értékesítheti termékeit, ha átmegy az ellenőrzésen. A robotok esetében a Hadügyminisztérium, az invertereknél pedig a Belbiztonsági Minisztérium végzi az elbírálást. Elméletileg bármely gyártó, így kínai vállalat is igénybe veheti ezt a lehetőséget. A gyakorlatban azonban ez azt jelenti, hogy a Pentagon kezébe kerül annak eldöntése, mely robotok kerülhetnek az amerikai boltok polcaira. Miért kerültek a robotok és az inverterek ugyanarra a listára? A két termékkategória első látásra furcsa párosításnak tűnik, egészen addig, amíg meg nem vizsgáljuk a biztonsági indoklást. Mindkét eszköztípus hálózatba kapcsolódik, és mindkettő távolról érkező jelekre reagál. A hálózati inverterek rendszeresen kapcsolatot létesítenek a gyártóval a felügyelet és a firmware-frissítések miatt. A több ügynökség által közösen elkészített értékelés arra figyelmeztet, hogy ugyanez a kommunikációs csatorna lehetővé teheti egy külföldi vállalat számára, hogy „kikapcsolja az invertereket, vagy adatgyűjtésre és az adatok kijuttatására használja őket”. Minél több napenergia- és akkumulátorkapacitás kapcsolódik az elektromos hálózathoz, annál több olyan berendezés lesz, amely távolról vezérelhető. A robotok ugyanezt a kockázatot hordozzák – csak éppen lábakon. A robotokról szóló értékelés szerint a hálózatba kapcsolt gépek „olyan adatokat gyűjthetnek, amelyeket rosszindulatú szereplők felhasználhatnak az amerikaiak megfigyelésére”, illetve egy támadó „távolról átveheti felettük az irányítást”. A kategória egyik legismertebb képviselője a Unitree. A kínai vállalat humanoid és négylábú robotjai a laboratóriumi bemutatóktól eljutottak egy lehetséges tőzsdei bevezetés küszöbéig, miközben a Pentagonnak már korábban is voltak aggályai a céggel kapcsolatban. Mit változtat mindez a gyakorlatban? Kezdetben kevesebbet, mint amit a címek sugallnak. A korlátozás kizárólag azokat az új készülékmodelleket érinti, amelyek engedélyezésért folyamodnak. Nem vonatkozik a már megvásárolt robotokra és inverterekre, a már engedélyezett modellekre, illetve azokra az eszközökre sem, amelyeket a szövetségi kormány vásárol és használ. Ez tehát importkorlátozás, nem pedig visszahívás. A hatása idővel erősödik, ahogy az újabb modellek nem jelennek meg a piacon, miközben a korábban engedélyezett készülékek továbbra is forgalomban maradnak. Az FCC ugyanezt a fokozatos megközelítést alkalmazta korábban a drónok és a fogyasztói útválasztók esetében is. A CISA, az Egyesült Államok kiberbiztonsági és infrastruktúra-biztonsági ügynöksége pedig már arra kéri a vállalatokat, hogy ellenőrizzék beszállítóikat a listával összevetve. A nehezebb kérdés az, hogy az Egyesült Államok képes lesz-e betölteni a keletkező űrt. Kína mindkét ellátási láncban meghatározó szereplő. Ugyanazok a ritkaföldfémekkel és akkumulátorokkal kapcsolatos szűk keresztmetszetek, amelyek megnehezítették a drónok korlátozását, itt is érvényesülnek. Az import blokkolása gyorsan megoldható. Egy ezt kiváltó hazai iparág kiépítése azonban lassú folyamat, ahogy annak az elektromos hálózatnak a megerősítése is időt vesz igénybe, amelynek gyenge pontjait a támadók már most is próbára teszik. Washington egyelőre ott húzta meg a határt, ahol a legkönnyebb: a határon, a gépek következő generációjánál. Az igazi kérdés azonban az, hogy a gyárak is követik-e ezt az irányt. Ez lesz a döntő próba. Egy tiltólistára való felkerülés önmagában nem oldja meg a problémát. Forrás: https://thenextweb.com