● news.bsdnet.hu

Legalábbis nagy valószínűséggel nem igazán láthatjuk már a népszerű természettudóst. A Netflixen látható David Attenborough: Gorillák között című természetfilmben azonban a karrierjének talán legfontosabb pillanatát és annak fél évszázados utóéletét meséli el. Volt régen az a reklám, amelyben egy öreg bácsi arról beszél, milyen jó, hogy maradt még valami a régi jó dolgokból, aztán beleharap egy kekszbe vagy fogalmam sincs már, hogy mibe. Kicsit ilyen élmény 2026-ban leülni egy friss természetfilm elé, amelyet David Attenborough nem csupán narrál, hanem elmondja benne a teljes pályafutásának az egyik, ha nem a legmeghatározóbb momentumát. Miután a természettudós éppen ma ünnepli a századik születésnapját, és az IMDb alapján nincs egyetlen készülő produkció sem, amelyben bármilyen minőségben részt venne, könnyen lehet, hogy utoljára hallhatjuk a gondolatait, noha a kora ellenére mit sem vesztett a lelkesedéséből és a szenvedélyéből. Attenborough 1978 januárjában találkozott előszörDian FosseyvalRuandában, akinek az életéből készült aGorillák a ködbencímű film Sigourney Weaver főszereplésével, és aki tizennyolc éven keresztül tanulmányozta az emlősök viselkedését, végül pedig életét adta értük. Ugyanis tisztázatlan körülmények között meggyilkolták, feltehetőleg azért, mert minden erejével küzdött az emlősök turisztikai kizsákmányolása ellen. Az etológus tanította megDavid Attenborough-t arra, miként közelítsen a gorillákhoz úgy, hogy azok befogadják, bár eleinte csak a megfigyelés céljával érkezett, nem számított arra, hogy tényleges kapcsolatot alakít majd ki az állatokkal. Egy alkalommal azonban egy fiatal példány, Pablo odamászott hozzá, ránehezedett és a szembefordítható hüvelykujjával megérintette. Több értelem és kölcsönös megértés van egy gorilla tekintetében, amikor összenézünk, mint bármilyen más állatéban – fogalmazódott meg akkor benne, majd ezt követően végigkövette az említett élőlény életét és azt, hogyan lett felnőve a saját falkájának vezetője. Sokan úgy vélik, hogy zenéről írni olyan, mint az építészetet eltáncolni, amivel nem értek egyet, mert egy dal háttértörténete sokszor izgalmasabb, mint a kész produktum. Viszont egy ilyen jellegű természetfilmet valóban kevésbé érdemes a szavak szintjén elemezni. Tény, hogy jól fel van építve, van egy íve, és kapunk egy csomó konfliktushelyzetet, miközben végignézhetjük az említett gorilla felnövését, a falkában való szerepének folyamatos változását, szóval lényegében egyfajta királydráma bontakozik ki előttünk, de nyilván nem shakespeare-i mélységben és tanulságokkal. Mégsem az élet szülte sztori az, ami igazán izgalmas, sokkal inkább annak a megfigyelése, hogy ezeket az állatokat lényegében éppen azok a mozgatórugók hajtják, mint az embereket. És nem véletlenül, épp úgy látnak és hallanak, mint mi, és ugyanúgy csoportban élnek és gondolkoznak. És miközben ezekre rácsodálkozunk, elképesztően festői képeket látunk, a film a zöld gondolkodás jedi oldalát képviseli, azaz nem agresszív üzenetekkel, ideológiai színezettel próbálja az embereket környezettudatosságra nevelni. Ahogyan azt Attenborough lényegében a teljes munkássága alatt tette, az a filozófia érződik ki belőle, hogy először meg kell mutatni mindenki számára, mi is az, amit meg kellene védeni, aztán pedig remélhetőleg magunktól is jobb belátásra térünk. És ha már környezetvédelem, ritkán látni manapság olyan filmet, amelyik nem arra hívja fel a figyelmet, mi az, amit már végérvényesen tönkrevágtunk, hanem egy konkrét példán keresztül azt prezentálja, hogy képesek vagyunk olykor pozitív változásokat is elérni. Esetünkben a stáblista alatt nem azon kell keseregnünk, miként juttattunk egy újabb fajt a kihalás szélére, hanem üdítő módon az derül ki, hogy részben a korábban említett Dian Fossey munkásságának és az összefogásnak köszönhetően a hetvenes évek óta megduplázódott a gorillák száma ebben a régióban – ez az egyik legnagyobb természetvédelmi sikertörténet a világon. Mindennek az okát Attenborough a film végén úgy fogalmazza meg, hogy elkezdtünk mélyebben kapcsolódni ezekhez az állatokhoz. Ebben pedig valószínűleg nem is kis szerepet játszottak a hasonló filmek, amelyek újfent bizonyítják, jóval hatékonyabb, ha lózungok helyett egyszerűen megmutatják nekünk a körülöttünk lévő világot. David Attenborough: Gorillák között – angol dokumentumfilm. Megtekinthető a Netflix kínálatában. Nyitókép: David Attenborough: Gorillák között. (Netflix) A megtekintése után pedig könnyedén woke-ká válhatunk. Olaszországba megy a leendő miniszterelnök. Nagyot akart robbantani a Netflix, de csak halk durranás lett a vége. Ezért a jövőt illetően most mi sem kormányt választunk, hanem sorsot. Az Orion négyfős személyzetével magyar idő szerint este hétkor fog elhaladni a Hold mellett, amit az interneten élőben lehet majd követni. A politikai fegyverként használt pedofilellenes fellépés több kárt okozott 2024 és 2026 között a Fidesznek, mint amennyit 2021 nyarán a korabeli ellenzéknek. Hollandia arra törekszik, hogy újraindítsa a tárgyalásokat a befagyasztott orosz vagyonból származó 210 milliárd euró felhasználásáról. A szlovák kormány más „reformokat” is hirdetett: a 250 fő alatti iskolák bezárásával harmadával akarja csökkenteni az oktatás költségvetését.