● news.bsdnet.hu

A magyar adórendszer szembemegy a régiós trendekkel: világbajnok áfa mellett átlagosnak tekinthető személyi jövedelemadó (szja) és extrém alacsony társasági adózás jellemzi. Vagyis a fogyasztás a régiós átlaghoz képest túladóztatott, a cégek profitja viszont alul – bár az unikumnak számító különadók árnyalják ezt a képet – mondta H. Nagy Dániel, a Forvis Mazars adópartnere, a cég régiós adórendszereit elemző kiadványának, a CEE Tax Guide 2026 bemutatóján. Az elmúlt egy évben a magyar adórendszerben nem történtek jelentős változások, a régióban viszont néhány helyen az szja- és az áfakulcsokat megemelték. Ugyanakkor itt is jelentősebb változások jöhetnek a Tisza-kormány megalakulásával – mondta az adószakértő. H. Nagy Dániel értékelése szerint a Tisza adóprogramja irányát tekintve adócsökkentést hoz az alacsonyabb és a közepes jövedelmű háztartások, valamint a kisvállalkozások javára – ez a szándék üdvözlendő. Ugyanakkor kiszámíthatóbb adópolitikát is ígér – ez értelmezése szerint szakítás azzal a korábbi gyakorlattal, hogy az adókat évente kétszer vagy akár többször változtatták. Ebből vidzont az is következhet, hogy a választási programban ígért változások első ízben 2027 januárjában léphetnek életbe – felelte kérdésünkre a szakértő. A fontosabb választási ígéretek közül minden valószínűség szerint elsőbbséget élvez a mediánbér alatti jövedelmekre vonatkozó adójóváírás bevezetése, amelynek köszönhetően a minimálbért terhelő szja mértéke a jelenlegi 15 százalékról 9 százalékra csökkenne, és a mediánbérig mindenkinek mérséklődne az adóterhe. Csak ez az egy intézkedés évi 300–500 milliárd forintos bevételkieséssel járhat – már csak emiatt is elképzelhető, hogy csak 2027 januárjától lép életbe, hiszen az első lépés amúgy is a költségvetés helyzetének felmérése kell, hogy legyen – tette hozzá a szakértő. A többgyermekes anyák adómentességét a hatályban lévő szabályozás januártól kiterjesztené az 50 év alatti nőkre. A Tisza párt azt is ígérte, hogy nem fog emelni az szja-terheken, ami H. Nagy Dániel értelmezése szerint azt is jelenti, hogy a már elfogadott, de még hatályba nem lépett adómentességek életbe lépését nem akadályoznák meg. Ez politikai kérdés is, hiszen hitelességüket veszélyeztetnék, ugyanakkor rendkívül költséges lépésről van szó – jegyezte meg a szakértő. Emellett a tervek között szerepel egyes egészséges termékek és a tűzifa áfájának 5 százalékra, valamint a vényköteles gyógyszerek fogyasztási adójának 0 százalékra csökkentése is. Ezek szintén bevételkieséssel járnak, amelyek hatását ellensúlyozni kell. A Tisza tervezi a vagyonadó bevezetését is, ez azonban hosszadalmas szabályozási folyamat lenne, ráadásul a külföldi példák alapján nem is feltétlenül hatékony, ugyanakkor politikai ígéretként szerepel a programban. A vagyonadóból nem várható azonnali bevétel – véli a szakértő –, így máshonnan kell új forrásokat találni. H. Nagy Dániel szerint a megoldás akár a jelenleg is alacsony, 9 százalékos társasági adó (tao) emelését is jelentheti, emellett szükség lehet az adókedvezmények újragondolására is. Elsőként az évi több mint százmilliárd, összességében több mint ezer milliárd forintra rúgó sporttao-rendszernek kellene gátat vetni. Ha a tao-rendszert a leendő kormány újraalkotja, akkor azt terveik szerint harmonizálnák a helyi iparűzési adó rendszerével – ez utóbbi azonban az önkormányzatok egyik legfontosabb bevételi forrása. A bérköltség 41 százaléka megy az államhoz Az átlagbér teljes költségének 41 százaléka kerül a magyar államhoz adók formájában – ez az úgynevezett adóék. A magyar adóék némileg meghaladja a régió 37 százalékos átlagát, vagyis az adóversenyben közepesen teljesítünk ezen mutató alapján. A kép gyermekesek esetén azonban teljesen megfordul: a 2026-ban kibővített családi adókedvezmény hatására a háromgyermekes munkavállalóknál az adóteher kevesebb mint a felére, 18 százalék alá csökken. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a munkavállaló nem is fizet semmilyen adót, csak a munkáltató a szociális járulékokat. Ezzel Magyarország messze a legjobb teljesítményt nyújtja a 25 vizsgált ország közül, megelőzve Szlovákiát, Horvátországot és Lettországot. A kedvezmény magasabb jövedelmeknél is érvényesül, bár hatása kisebb.