● news.bsdnet.hu

Az aszályt hagyományosan a hosszabb időn keresztül fennálló csapadékhiány következtében, fokozatosan kialakuló vízhiányos állapotként értelmezzük. A talaj nedvességkészletének kimerülése azonban ennél lényegesen gyorsabban is bekövetkezhet. A nemzetközi szakirodalom „flash drought”, magyarul villámaszály néven határozza meg azt a jelenséget, amelynek során a talajnedvesség rövid idő alatt rendkívül gyorsan csökken, jelentősen korlátozva a növényzet alkalmazkodási lehetőségeit.  Mezőgazdasági hatása különösen súlyos lehet, ha a gyors vízhiány a növényállomány vízigényes és fokozottan érzékeny fenológiai szakaszában, például virágzáskor vagy terméskötődéskor alakul ki. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. A villámaszály fogalmára egyelőre nem létezik minden kutatásban egységesen alkalmazott meghatározás.  A legtöbb definíció központi eleme azonban nem az aszály teljes időtartama, hanem a talajnedvesség csökkenésének rendkívüli sebessége. A villámaszályok nem minden esetben járnak együtt szélsőséges hőmérséklettel, a szakértők ezért két eseménytípust különítettek el. Az összetett, hőhullámmal együtt jelentkező villámaszályokat „ compound heat flash drought ”, röviden CHFD, míg a szélsőséges hőség nélkül kialakuló eseményeket „ non-heat flash drought ”, azaz NHFD néven határozták meg. A nemzetközi szakirodalom „flash drought”, magyarul villámaszály néven határozza meg azt a jelenséget, amelynek során a talajnedvesség rövid idő alatt rendkívül gyorsan csökken, jelentősen korlátozva a növényzet alkalmazkodási lehetőségeit – Fotó: Shutterstock A hőhullámos villámaszály tehát nem egyszerűen forró és száraz időszak, hanem olyan gyorsan kialakuló talajnedvesség-hiány, amelynek időtartama alatt extrém hőmérsékleti viszonyok is jelentkeznek. A magas hőmérséklet, a száraz levegő és az erős besugárzás együttesen növeli az evapotranszspirációt, ezáltal felgyorsítja a talaj vízkészletének csökkenését. A kiszáradó talajfelszín ugyanakkor kevesebb energiát használ fel párologtatásra, ezért több energia fordítódik a felszín és a felette elhelyezkedő légréteg melegítésére. Ez olyan pozitív visszacsatolást hozhat létre, amely tovább erősíti a hő- és vízstresszt. A villámaszály ökológiai következményei nem feltétlenül az esemény kialakulásának időszakában a legsúlyosabbak.  A növényzet reakciója időben késleltetve is jelentkezhet, ezért a fotoszintetikus aktivitás és a szén-dioxid-megkötés az időjárási feltételek javulását követően sem áll helyre azonnal. A jelenség hátterében több növényélettani folyamat áll. Magyarországon, különösen az Alföldön, a magas nyári hőmérséklet, a gyakoribbá és intenzívebbé váló hőhullámok, valamint a talajok csökkenő nedvességkészlete együttesen kedvező feltételeket teremthetnek a villámaszály kialakulásához. A gyors talajnedvesség-vesztés jelentős kockázatot jelenthet a sekélyebb gyökérzetű kultúrák, a gyenge vízgazdálkodású talajok, valamint az érzékeny fenológiai szakaszban lévő növényállományok számára. A villámaszályokkal szembeni védekezés nem alapozható kizárólag az öntözésre.  A vízhiányos időszakokban rendelkezésre álló vízkészletek korlátozottak lehetnek, miközben a gyors kiszáradás miatt a beavatkozásra rendelkezésre álló idő is jelentősen lerövidül. A villámaszályok megfigyeléséhez önmagában nem elegendő a lehullott csapadék mennyiségének értékelése. Figyelembe kell venni a talajnedvesség változásának sebességét, a légkör párologtató igényét, a hőmérsékletet, a relatív páratartalmat és a növényzet állapotát is. A talajnedvesség és az evapotranszspiráció változása a villámaszály kialakulásának fontos korai jelzője lehet. A hazai  Operatív Vízhiány Értékelő és Előrejelző Rendszer  monitoringállomásai a hidrometeorológiai paraméterek mellett különböző mélységekben mérik a talajnedvességet. A mért adatokból számított vízhiányindexek hozzájárulnak a vízhiányos állapotok térbeli és időbeli értékeléséhez. A felszíni mérőhálózatok, az agrometeorológiai előrejelzések, a helyszíni szenzorok és a műholdas vegetációs adatok együttes alkalmazása megalapozhatja a gyorsan kialakuló aszályhelyzetek korábbi felismerését. Forrás: NAK Indexkép: pexels.com Felhasznált irodalom: Gu, L. et al. (2025): Flash drought impacts on global ecosystems amplified by extreme heat. Nature Geoscience, 18, 709–715. Zhang, M. et al. (2025): A pronounced decline in northern vegetation resistance to flash droughts from 2001 to 2022. Nature Communications, 16, 2984. Chai, Y. et al. (2026): Flash droughts exacerbate global vegetation loss and delay recovery. Nature Communications, 17, 485.