A megélhetési politizálás ideje lejárt
Magyar Hang
2026-05-08 15:00
A Tisza Párt választási ígérete alapján úgy módosítja az alkotmányt, hogy a miniszterelnöki pozíciót egy személy legfeljebb két cikluson át, vagyis maximum nyolc évig tölthesse be. Mivel ebbe beleszámítanak a 2026 előtti ciklusok is, a Fidesz vagy annak utódpártja soha többé nem indíthatja Orbán Viktort miniszterelnök-jelöltként országgyűlési választáson. Ezzel kezdetét veheti a középpárttá zsugorodott Fidesz szétesése, azon a napon pedig, amikor kihull az Országgyűlésből, végre az utolsó posztkommunista párt is eltűnik majd a hazai közéletből. Megalapozottan remélhető, hogy 2026 áprilisában lezárult egy átmeneti időszak, és talán egy olyan kor kezdődik, amely a polgári demokrácia és a jogállam nevezékeivel illetve kerül majd a történelemkönyvekbe.
A kétciklusos korlát gyakorlata az Egyesült Államokból származik, de ott sem volt mindig kőbe vésett szabály. Szokásjogként indult, miután az első amerikai elnök, George Washington, aki olyan népszerű volt, hogy minden bizonnyal a teljes élethosszán keresztül újraválasztották volna, önkorlátozó szándékkal úgy döntött, hogy nem akar összetéveszthetővé válni egy uralkodóval, ezért két elnöki ciklus után önként visszavonult. Ez aztán hagyománnyá vált, amelyet a második világháborúig valamennyi elnök követett – egészen addig, míg Franklin Delano Roosevelt négy egymást követő elnökválasztást meg nem nyert. Fontos ugyanakkor, hogy az utolsó kettő ezek közül már a második világháború idején zajlott, olyan válságos helyzetben, amelyben az amerikaiak nem mertek elnököt váltani. Ennek nyomán ébredtek rá a tengerentúlon, hogy nem elég úriemberek önkorlátozására építeni egy politikai berendezkedést – így került az alkotmányba a XXII. kiegészítés, amely jogi formába öntötte, hogy senki nem választható két alkalomnál többször elnökké. Bár Donald Trump nagyvonalúan felajánlotta, hogy 83 éves korától 87 éves koráig szívesen szolgálná a hazáját egy további cikluson át, erre nincs valós esélye, mert ezt az ambícióját még az általa megszállt Republikánus Párt többsége sem támogatja.
Puzsér RóbertÚj időszámításA most ünneplő tömegeknek és különösen azoknak, akik előtt még sok évtized áll Magyarországon, nem szabad megelégedniük azzal, hogy Orbán az óhajuknak megfelelően eltakarodik, hanem óvniuk és ápolniuk kell a 2026-ban újra megszülető köztársaságot.
A most ünneplő tömegeknek és különösen azoknak, akik előtt még sok évtized áll Magyarországon, nem szabad megelégedniük azzal, hogy Orbán az óhajuknak megfelelően eltakarodik, hanem óvniuk és ápolniuk kell a 2026-ban újra megszülető köztársaságot.
Noha Orbán Viktor húsz éven keresztül tartó miniszterelnökségének végső lezárulása önmagában a magyar politikatörténet korszakalkotó jelentőségű vívmánya, a kétciklusos korlát azt is biztosítja, hogy a jövőben más erős kezű vezető se rendezhessen be vezérelvű, le nem járó mandátumú uralmat – ellenkezőleg: a nyolcéves korlát azt biztosítja, hogy a második ciklusban az amerikai elnöki rendszerhez hasonlóan elindul a végrehajtó hatalom fejének utódlási folyamata, a győztes jelöltet pedig elkezdik felépíteni lehetséges utódként a nyilvánosság előtt, amely folyamatnak része a hivatalban lévő vezető is, aki személyesen kampányol leendő utódja mellett. Ezzel szemben egy évtizedekre berendezkedő autokrata nem pusztán nem segíti a lehetséges utódjának megtalálását, hanem minden eszközzel gátolja azt, mert a hatalmára leselkedő veszélyt lát benne. Így aki túlzottan tehetségesnek és ambiciózusnak tűnik, a korlátlan idejű miniszterelnöki mandátum rendszerében úgy járhat, mint Lázár János, akit Orbán Viktor a teniszszövetség élére száműzött, hogy ott tanulja meg, hol a helye a Fidesz politikai családjában, egyúttal pedig mindenki más is lássa, mi jár annak, akiben túlságosan ágaskodik a miniszterelnöki ambíció.
A közélet megtisztulása érdekében a kétciklusos korlátot, ha nem is ugyanezzel a szigorral, de az országgyűlési képviselők, a polgármesterek és az önkormányzati képviselők, vagyis minden nép által választott tisztségviselő számára egyaránt rögzíteni kell. Engedmény gyanánt az ő esetükben elvárható lenne, hogy nyolcévnyi közszolgálat után ugyanennyi időre térjenek vissza a munkaerőpiacra versenyezni és adót fizetni, mielőtt újra elindulnának egy választáson, hogy újabb kétszer négyéves mandátumot vállaljanak. Nagyszerű és lélekemelő a politikának az az ethosza, amelyben Winston Churchill évtizedeken át ült a brit parlamentben, 2026 Magyarországán azonban olyan politikusok harminchat éves képviselői karrierje ér véget, mint Kósa Lajosé, akit nagyon ízetlen volna Churchill-lel egy lapon említeni. Méltányolandó társadalmi elvárás, hogy a közpénzért folytatott hatalomgyakorlás többé ne lehessen életpályamodell.
Max Weber A politika mint hivatás című, 1919-es írásában külön kategóriákként kezeli azokat a politikusokat, akik a politikáért élnek, és azokat, akik a politikából. Az előbbiek szemében a politika küldetés és szolgálat, az utóbbiak számára pedig megélhetés. A politikáért élő politikust eszmék vezérlik, és az általa vélt közjóért dolgozik, a politikából élőt az anyagi jólét motiválja, és arra törekszik, hogy a politikát a maga tartós bevételi forrásává tegye. Márpedig Magyarországon az országgyűlési képviselők a fizetésükön felül mind a mai napig tízmilliós nagyságrendű juttatásokban részesültek: a most lezáruló történelmi korszakban költségtérítés címén a közpénzek valóságos fosztogatása zajlott az Országházban. Számos képviselő nemcsak a lakhatására meg az útiköltségeire számolt el horribilis összegeket, hanem a személyes titkárságában közpénzből foglalkoztatta a barátait, a családtagjait és az üzletfeleit.
Puzsér RóbertMagyar Péter jobboldali – méltányos belátás kéretik ez irántA Tisza áradása megszabadította a magyarságot Orbán önkényuralmától, úgyhogy kijár neki a megértő türelem és a gáláns korrektség: nagyon nem kellene kiújítani a népi-urbánus törzsi háborút olyasmi miatt, ami oly nyilvánvaló és természetes, mint a Föld forgása.
A Tisza áradása megszabadította a magyarságot Orbán önkényuralmától, úgyhogy kijár neki a megértő türelem és a gáláns korrektség: nagyon nem kellene kiújítani a népi-urbánus törzsi háborút olyasmi miatt, ami oly nyilvánvaló és természetes, mint a Föld forgása.
Aki nyolc éve az Országgyűlésben ül, az legyen szíves, és mutassa meg, hogy ugyanennyi időn át képes a közpénzek felvétele nélkül is megélni, és ezzel jogosítsa fel újra magát a választók bizalmára. Aki a politikusi karrierje előtt a piacról élt, az éljen meg a piacról, aki meg például tanár vagy orvos volt, az menjen vissza tanítani meg gyógyítani: adót befizetni, és nem a befizetett adóból élni, mint egy feudalizmusból visszamaradt arisztokrácia. A politikai osztály tagjai tanuljanak meg egy levegőt szívni az alattvalókkal, hogy azok végre polgároknak érezhessék magukat. A választott tisztviselők ne váljanak többé egzisztenciálisan függővé a pártelitjük iránti hűségüktől, a kamarillapolitika intrikáiban való jártasságuk ne biztosítson nekik lejárat nélküli megélhetést. Max Weber már több mint egy évszázada megnevezte a politikából élő politikus karakterjegyeit, de a megélhetési politikusságnak azt az elfajzottságát, ami a huszonegyedik század Magyarországán kialakult, aligha tudta volna elképzelni. Legfőbb ideje, hogy politikai garnitúra tagjai végre ne elitként gondoljanak magukra: legfőbb ideje, hogy végre a politikáért, és ne a politikából éljenek.
Ez a cikk eredetilega Magyar Hang 2026/18. számábanjelent meg április 30-án.