● news.bsdnet.hu

Az Európai Unió az iparpolitikai célkitűzésektől egyre határozottabban halad a gyakorlati megvalósítás felé. Az 1,5 milliárd eurós Battery Booster Facility finanszírozási program, valamint a készülő „Made in the EU” követelmények azt jelzik, hogy Brüsszel Európán belül kívánja kiépíteni az elektromos átálláshoz szükséges akkumulátorgyártási kapacitásokat. A globális kereslet 2030-ra megközelítheti a 3 terawattórát, miközben 2025-ben még mintegy 1,2 terawattórát tett ki. Magyarország stratégiai szerepe a folyamatban pedig tovább erősödhet – derül ki az SK On Hungary szakértőjének elemzéséből. Az elektromos autók talán legfontosabb alkotóeleme az akkumulátorcella, amelyből a következő években világszerte a jelenleginél lényegesen nagyobb mennyiségre lesz szükség. A Nemzetközi Energiaügynökség, az IEA legfrissebb Global EV Outlook jelentése szerint az elektromosjármű-akkumulátorok iránti globális kereslet 2030-ra a mai háromszorosára nőhet: megközelítheti a 3 terawattórát, szemben a 2025-re becsült, mintegy 1,2 terawattórával. A növekedés várható mértéke a különböző szakpolitikai forgatókönyvekben is hasonló: az IEA számításai szerint a kereslet akkor is jelentősen emelkedik, ha a kormányok a jelenlegi szabályozási környezetet tartják fenn, és akkor is, ha további intézkedésekkel gyorsítják az elektromobilitás terjedését. A bővülés ráadásul már nem kizárólag a személyautók piacát érinti. Az elektromos tehergépjárművek 2030-ra önmagukban is a teljes akkumulátorkereslet mintegy tizedét adhatják. Az európai ipar számára a kérdés ma már nem az, hogy megjelenik-e a kereslet, hanem az, hogy ki lesz képes kielégíteni azt. Az elemzések szerint Európa saját szükségletének mintegy 50–60 százalékát fedezheti belföldi termelésből, miközben a kitűzött 90 százalékos önellátási arány elérése továbbra is bizonytalan. Amennyiben az európai gyártás nem tud lépést tartani a kereslettel, annak nemcsak gazdasági következményei lehetnek, hanem az Európai Unió technológiai és ipari önállósága is sérülékenyebb maradhat. Brüsszel ezért új finanszírozási eszközökkel kívánja felgyorsítani az európai akkumulátorgyártás felfutását. Az Európai Bizottság 2026. június 9-én hozta létre a Battery Booster Facility programot, amely legfeljebb 1,5 milliárd euró finanszírozást biztosíthat akkumulátorcella-gyártók számára. A támogatást a korábbi konstrukcióktól eltérően kamatmentes kölcsön formájában teszik elérhetővé. A program kifejezetten az akkumulátorgyártás egyik legnehezebb időszakát célozza: azt az átmeneti szakaszt, amely a gyár felépítése és a teljes kapacitású, hatékony termelés elérése között húzódik. A részvétel feltétele, hogy a beruházás elektromos járművekhez gyártson akkumulátorokat, Európában valósuljon meg és legalább 10 gigawattóra éves kapacitással rendelkezzen. Az első pályázati felhívás a tervek szerint ősszel nyílik meg. A finanszírozási program mellett az európai szabályozási környezet is változik. Az Európai Bizottság jelezte, hogy a készülő Industrial Accelerator Act alapján a közpénzből támogatott beszerzéseknél követelmény lehet, hogy az akkumulátorok az Európai Unióban készüljenek. „A Bizottság becslése szerint az európai akkumulátoripari értéklánc kiépítése 2030-ig akár 365 milliárd euróval járulhat hozzá az Európai Unió GDP-jéhez, és mintegy 170 ezer új munkahelyet teremthet. Ebben a környezetben a gyártási helyszín önmagában is stratégiai jelentőségűvé válik. Az IEA szerint az ellátási láncok diverzifikációja és a regionális akkumulátorgyártó kapacitások fejlesztése alapvető fontosságú az ellátás biztonságának javításához és a geopolitikai kockázatok csökkentéséhez” – fogalmaz Kósa Péter, az SK On Hungary igazgatója. A koreai akkumulátorgyártók különösen kedvező helyzetből kapcsolódhatnak be ebbe a folyamatba. A koreai vállalatok közel 400 gigawattóra külföldön működő kapacitással rendelkezik NMC (nikkel-mangán-kobalt) akkumulátorok terén, jelentősen meghaladva a japán vállalatok mintegy 60 gigawattórás és a kínai cégek hozzávetőleg 30 gigawattórás kapacitását. „Az SK On három akkumulátorgyárat működtet Magyarországon: két üzemet Komáromban, egyet Iváncsán. Magyarország ezzel európai termelési hálózatunk egyik meghatározó központjává vált” – mondja Kósa Péter. Hozzáteszi: „az iváncsai üzem évi 30 gigawattórás termelési kapacitásával az SK On teljes európai kapacitása eléri a 47,5 gigawattórát. Magyarország földrajzi közelsége a kelet-közép-európai és németországi autóipari központokhoz egyúttal lehetővé teszi, hogy hatékonyan szolgáljuk ki ügyfeleinket az egész régióban.” Magyarország az elmúlt években az európai akkumulátorgyártás egyik meghatározó központjává vált. Az országban a cellagyártók mellett egyre több alkatrészgyártó, technológiai vállalat és speciális beszállító épít ki termelési kapacitást. A magyarországi akkumulátoripar beruházásai hozzájárulnak ahhoz, hogy az ország egyre fontosabb szerepet töltsön be az európai autóipar elektromos átállásában és a regionális ellátási láncok megerősítésében. Kósa Péter kiemeli: az európai akkumulátoripar új fejlődési szakaszba lépett, amelyet a változó szabályozás, az egyre erősebb helyi tartalomra vonatkozó elvárások, valamint a versenyképesebb és ellenállóbb ellátási láncok kiépítésének igénye határoz meg. Ebben a környezetben Magyarország stratégiai jelentősége tovább növekedhet, hiszen a nagy volumenű akkumulátorgyártás közvetlen hozzáféréssel párosul Európa legfontosabb autóipari termelési központjaihoz. Az olyan tapasztalt gyártók magyarországi üzemei, mint az SK On, hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az akkumulátoripari értéklánc nagyobb része Európában maradjon. A helyi termelés támogathatja az autóipar elektromos átállását, miközben csökkentheti a hosszú és földrajzilag koncentrált ellátási útvonalaktól való függőséget. A nemzetközi verseny ugyanakkor továbbra is jelentős. Az IEA várakozásai szerint 2030-ban a kínai gyártók az európai uniós akkumulátorpiac 38 százalékát adhatják, míg az európai gyártók részesedése 27, a koreai vállalatoké pedig 21 százalék lehet. Az akkumulátorgyártás költségei Kínában jelenleg több mint 30 százalékkal alacsonyabbak az európai szintnél. Az Európai Unió új finanszírozási eszközei ezt a versenyhátrányt hivatottak mérsékelni. A hosszú távú versenyképesség azonban azon is múlik, hogy a gyártók milyen gyorsan tudják növelni termelési volumenüket, javítani működési hatékonyságukat, és mennyire képesek az autógyártók közvetlen közelében működni. Magyarország már kiépült akkumulátoripari ökoszisztémája, valamint az olyan vállalatok által felhalmozott gyártási tapasztalat és kapacitás, mint az SK On, fontos szerepet tölthetnek be Európa ipari bázisának megerősítésében és egy ellenállóbb, regionális akkumulátor-ellátási lánc kialakításában. Tetszett ez a hír? Értesüljön elsőként a járműipari történésekről, iratkozzon fel az autopro.hu hírlevelére az alábbi linken !