● news.bsdnet.hu

Úgy tűnik, a 2026-os év nemcsak politikai, hanem pénzügyi szempontból is emlékezetes marad Magyarország számára. A Nemzetgazdasági Minisztérium friss gyorstájékoztatója szerint az államháztartás központi alrendszere április végére 3849,8 milliárd forintos hiányt halmozott fel, ami az éves hiánycél 70,7 százalékának felel meg. Ez a szám önmagában is aggasztó, de ha hozzátesszük, hogy a választási év költségvetési terhei miatt az eredetileg kitűzött hiánycél 93 százalékát már most elérte az ország, akkor még inkább érthető, miért kongatják a vészharangot a szakértők. Czifrik Katalin Gazdasági újságíró Ezeket látta már? Nem ez az első rossz gazdasági hír az elmúlt napokban. Mint megírtuk,érzékelhető lökést adna a magyar gazdaságnak, ha a következő hónapokban sikerülne hazahozni az Európai Unió által befagyasztott több ezer milliárd forint támogatást. Csakhogy a teljes összeg megmentése többek szerint szinte lehetetlen feladat, ugyanis az új kormánynak versenyt kell futnia az idővel. Uniós és magyar források azt állítják, a felekközött vita tárgya, hogy mennyi pénzt tud még megszereznia helyreállítási alapból a Tisza-kormány a határidőig. A központi költségvetés 3743,4 milliárd forintos mínuszt produkált, miközben az elkülönített állami pénzalapok 43,9 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 150,3 milliárd forint hiányt mutattak. Bár az adó- és járulékbevételek 8,2 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest, a kiadási oldalon olyan tételek jelentek meg, amelyek messze meghaladták a tavalyi szintet -tájékoztatott az Index. A legnagyobb kiadások között szerepeltek anyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások,amelyekre 3099,4 milliárd forintot költött az állam. Ez az összeg magában foglalja a 13. havi és részben a 14. havi juttatásokat is. Az egészségügyi kiadások sem maradtak el: gyógyító-megelőző ellátásokra 1030,1 milliárd forintot fordítottak. Az állami közlekedési és közüzemi szolgáltatások támogatása is jelentősen megugrott, 1000,9 milliárd forintot emésztett fel, ami 77,7 milliárd forinttal több, mint tavaly. A választási évben az állami beruházások sem maradtak el. Az első négy hónapban 318,8 milliárd forintot költött erre a kormány, ami jóval több, mint egy évvel korábban. Az emelkedés mögött főkéntútépítési projektekállnak, amelyek a kormány egyik kiemelt prioritását jelentették. A lakástámogatásokra fordított összeg szintén jelentősen nőtt, elérve a 175,7 milliárd forintot. Ennek nagy része aVidéki Otthonfelújítási Programhozkapcsolódó kifizetésekből származik, amely a választások előtti kampányidőszak egyik legnépszerűbb intézkedése volt. Az áprilisi hónap önmagában 429,4 milliárd forintos hiánnyal zárult, ami meghaladja a tavalyi áprilisi 376,4 milliárd forintos deficitet. Ez a szám a költségvetés újkori történetében a második legnagyobb áprilisi mínuszt jelenti, ennél rosszabb eredményt csak 2023-ban regisztráltak. A márciusi adatok szerint a központi alrendszer akkor 3420,4 milliárd forintos hiánynál tartott, és a deficit megugrását elsősorban az otthonteremtési programok és az úthálózat-bővítés okozta. Ezek a tételek az áprilisi kimutatásban is jelentős mértékben szerepelnek, ami azt mutatja, hogya választási év költségvetési politikája hosszú távon is érezteti hatását. A jelenlegi adatok alapján egyértelmű, hogy a 2026-os év költségvetési szempontból rendkívül megterhelő. Bár a leköszönő kormány az adó- és járulékbevételek növekedésére hivatkozik, a kiadási oldalon tapasztalható megugrások miatt egyre nehezebb lesz tartani az éves hiánycélt. Aválasztások előtti költekezésés anagy volumenű beruházásokugyan rövid távon népszerű intézkedések lehetnek, de hosszú távon komoly kihívásokat jelentenek az államháztartás számára. A szakértők szerint a következő hónapokbana kormánynak szigorúbb költségvetési politikát kell folytatnia, ha el akarja kerülni a további eladósodást. Egy biztos: a 2026-os év pénzügyi szempontból már most történelmi jelentőségű, és akövetkező évek gazdaságpolitikájátis alapvetően meghatározhatja. Az államháztartás sanyarú helyzete tehát nemcsak a számok szintjén, hanem a mindennapokban is érezteti majd hatását. gazdaság