● news.bsdnet.hu

A JÉGER jégkármérséklő rendszer felülvizsgálatát követelő petíció már mintegy 22.600 aláírásnál tart. A kezdeményezők azt szeretnék elérni, hogy egy független, több tudományterületet bevonó vizsgálat értékelje a rendszer működését, környezeti/humánegészségügyi hatásait, szabályozási hátterét és a gazdálkodók tapasztalatait. A kezdeményezés mögött álló gazdák szerint az országos lefedettségű rendszer olyan kérdéseket vet fel, amelyekre átfogó válaszokat kell adni. Közben Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter megtette az első fontos lépést az ügyben. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által működtetett JÉGER jégkármérséklő rendszer célja a mezőgazdasági jégkárok mérséklése. A technológia alapja, hogy veszélyes időjárási helyzetekben talajgenerátorok segítségével ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot juttatnak a légkörbe, amely a jégképződés folyamatának befolyásolását szolgálja. A rendszer indulása óta a mezőgazdasági ágazatban alapvetően két álláspont alakult ki. Támogatói szerint a technológia fontos szerepet tölt be a termelők vagyonának védelmében, különösen egy olyan időszakban, amikor a szélsőséges időjárási események gyakorisága és intenzitása növekvő kockázatot jelent. Más gazdálkodók és civil kezdeményezések ugyanakkor azt mondják: egy országos kiterjedésű, légköri folyamatokra ható rendszer esetében szükség van a működés minden elemének független értékelésére. A JÉGER felülvizsgálatát követelő petíciót elindító gazdálkodók szerint több olyan kérdés is van, amelyre jelenleg nem kaptak megnyugtató választ. A kezdeményezők öt fő kérdésben várnak vizsgálatot: A kezdeményezők szerint jelenleg nincs olyan átfogó vizsgálat, amely a rendszer teljes, hosszabb távú és összeadódó hatásait elemezné. Talajgenerátorok az országban Forrás: Deák Hajnalka A kezdeményezés egyik meghatározó szereplője Deák Hajnalka, a Mezőhegyesi Agrár Zrt. vezérigazgatója. A társaság Mezőhegyesen és a környező települések határában mintegy 560 hektáron gazdálkodik. A szakember szerint az elmúlt évek időjárása alapjaiban változtatta meg a mezőgazdasági termelés kockázatait. – Víz nélkül nem lehet termelni. A talajvízszint már 7-8 méteren van, és azt látjuk, hogy nemcsak a szántóföldi kultúrák kerülnek egyre nehezebb helyzetbe, hanem az egész élő környezet. Pusztulnak az erdők, és jelenleg nincs olyan technológia, amely víz nélkül eredményesen működtethető lenne – fogalmazott. Szerinte a kukorica helyzete látványos példa, de nem egyetlen növénykultúra problémájáról van szó. – Nem lehet egyetlen növényre leszűkíteni a kérdést. Minden kultúrának vízre van szüksége. A vízhiány az egész mezőgazdasági rendszert érinti – mondta. A gazdaságvezető szerint az aszály az elmúlt években százmilliós nagyságrendű bevételkiesést okozott. – Ez minden gazdaságnál más, hiszen más a befektetett tőke, más a termelési szerkezet. De mára nagyon sok gazda eljutott arra a pontra, hogy számolnia kell: meddig tudja még hitelből finanszírozni a termelést. Öt év aszály után sokan már a túlélésért küzdenek – fogalmazott. Deák Hajnalka hangsúlyozta: szerinte nem lehet egyszerű egyenlőségjelet tenni a csak a JÉGER működése és a magyarországi aszály között. – Nem állítjuk azt, hogy a csak a JÉGER a fő oka az aszálynak, de felerősítheti azt. A környező országokban is tapasztalható szárazság, legyen szó Szerbiáról, Horvátországról, Romániáról vagy Ausztriáról. Ugyanakkor azt gondoljuk, hogy minden olyan technológiát meg kell vizsgálni, amely a légkörbe avatkozik be. A rendszer környezetre gyakorolt hatását független vizsgálatnak kell igazolnia. Ha van kockázat, akkor azt fel kell tárni – mondta. – Pártai Lucia meteorológus is beszélt arról, hogy bizonyos helyzetekben a felhőmagvasítás hatása nem feltétlenül úgy alakul, ahogy azt várják, az ellenkező hatást váltja ki. Felmerült annak lehetősége, hogy egyes felhőtípusok esetében a folyamat akár az ellenkező irányba is változhat, csökken a csapadék. Ezt nem nekünk kell eldönteni, hanem független kutatásoknak – fogalmazott. – Márpedig az Élhető Környezetért mozgalom tagjai, akik között sok gazdálkodó van, arról számoltak be, hogy rendszeresen a megjelenő felhők feloszlását, irányváltozását tapasztalták. Ezek természetesen megfigyelések, nem bizonyított tudományos eredmények, de éppen ezért lenne szükség arra, hogy egy független vizsgálat megnyugtató választ adjon ezekre a kérdésekre. Fontosnak tartjuk a külföldi tapasztalatok figyelembe vételét is, Ausztriában, Németországban, Kanadában repülőgépes módszerrel védekeznek, célzottan a felhőkbe és csak akkor, amikor nagyon indokolt. A 21. században fontos, hogy védjük az értékeket, egy egy borvidéket például, de a legkevesebb környezeti terheléssel és hatósági kontroll alatt. A VulcanAgro Kft. ügyvezetője, Vázsonyi László szerint a JÉGER körüli vita egyik legfontosabb eleme az átláthatóság kérdése. Szerinte egy országos lefedettségű, időjárási folyamatokra ható rendszer esetében nem elegendő, ha annak működését kizárólag az üzemeltető szervezet szempontjai alapján értékelik. – Ez nem pusztán egy agrárkérdés. Ha egy ilyen rendszernek lehet bármilyen hatása a csapadékképződésre vagy a környezetre, akkor ez az egész társadalom ügye – fogalmazott. Vázsonyi szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy szerinte a gazdatársadalmat korábban nem kérdezték meg megfelelő módon. Szerinte a kamarának már korábban is lehetősége lett volna arra, hogy szélesebb körű vizsgálatokat kezdeményezzen. – Évek óta vannak kérdések a rendszerrel kapcsolatban. Nem lett átláthatóbb a működés, nem kaptak megnyugtató választ a gazdák a kezelők oktatásáról, a munkavédelemről, a technológia hosszú távú hatásairól – fogalmazott. Vázsonyi László szerint külön vizsgálni kellene a rendszer döntési mechanizmusait is. A JÉGER működésében előrejelzések, meteorológiai adatok és kezelői beavatkozások egyaránt szerepet játszanak. – Egy ilyen rendszerben minden döntési pontnak ellenőrizhetőnek kell lennie. Tudni kell, hogyan születik meg a bekapcsolási döntés, milyen adatok alapján történik, és hol van lehetőség emberi beavatkozásra – mondta. Szerinte nem lehet kizárni annak szükségességét, hogy egy teljesen független szakértői kör értékelje a működést. – Nem az a cél, hogy bárkit hibáztassunk. A cél az, hogy legyenek ellenőrizhető válaszok – tette hozzá. A kezdeményezők szerint a rendszer működtetésének egyik kevésbé vizsgált területe a manuális kezelők helyzete. Vázsonyi szerint fontos kérdés, hogy minden kezelő megfelelő oktatást kap-e, ismeri-e a felhasznált anyagok biztonsági előírásait, illetve rendelkezik-e megfelelő munkavédelmi felszereléssel. – A kezelőket nem szabad egyedül hagyni ebben a rendszerben. Ha veszélyes anyaggal dolgoznak, akkor a munkavédelemnek ugyanolyan fontosnak kell lennie, mint magának a technológiának – mondta. Baján a belvárosban is található – Forrás: Deák Hajnalka Deák Hajnalka szerint a JÉGER-vitát nem lehet elválasztani a mezőgazdaság általános válsághelyzetétől sem. Véleménye szerint a jelenlegi kárenyhítési és biztosítási rendszer sem követi megfelelően az elmúlt évek változásait. – A kárenyhítés alapja az előző 5 év termésátlaga (kivéve a mintából a legnagyobb és legkisebb értéket). De amikor egymás után jönnek az aszályos évek, akkor egy idő után már egy alacsony termésszinthez viszonyítunk. Ez torzíthatja a valós veszteségeket – mondta. Szerinte a biztosítások ezen termésszinthez (bázishoz) viszonyított értéke ma már nem fedezi a veszteségeket. A kezdeményezők szerint más országokban is alkalmaznak jégkármérséklő technológiákat, de gyakran eltérő módon. Vázsonyi László példaként Kanadát említette, ahol bizonyos térségekben biztosítói háttérrel, repülőgépes és célzott beavatkozással működnek rendszerek. Álláspontja szerint a célzottabb, ellenőrzöttebb megoldások jelenthetnek alternatívát. A gazdafelmérés eredményei – Forrás: Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium A kezdeményezők szerint a következő lépés egy olyan szakértői vizsgálóbizottság létrehozása lehetne, amelyben meteorológusok, agrárszakemberek, környezetkutatók, egészségügyi szakértők és civil képviselők is részt vesznek. – Nem az a lényeg, hogy ki nyer meg egy vitát. Hanem az, hogy egy ilyen jelentőségű rendszer működése mögött legyen társadalmi bizalom és tudományos bizonyíték – mondta Vázsonyi László. A JÉGER jövőjéről így várhatóan további szakmai egyeztetések döntenek majd. A következő időszak kulcskérdése az lesz, hogy milyen összetételű és milyen módszertannal dolgozó független vizsgálat indulhat el, valamint annak eredményei milyen változtatásokat tesznek szükségessé. Indexkép: NAK