● news.bsdnet.hu

Egy friss kutatás szerint elképzelhető, hogy a Földről az elmúlt évmilliárdok alatt nemcsak porszemcsék juthattak az űrbe, hanem velük együtt mikroszkopikus életformák is, amelyek végül a Jupiter Europa nevű holdján kötöttek ki. A grúziai Tbiliszi Szabadegyetem kutatója, Zaza Osmanov azt vizsgálta, mekkora eséllyel hagyhatták el a Földet olyan porszemcsék, amelyek baktériumokat is magukkal vihettek. Korábbi kutatások szerint a légkör felső rétegeiben lévő porszemek kozmikus porszemcsékkel ütközve akár a szökési sebességet is elérhetik, így kiszabadulhatnak bolygónk gravitációjából. Osmanov erre építve azt modellezte, hogy ezek közül mennyi juthatott el a Jupiter rendszerébe, végül pedig az Europa felszínére. A számítások során csak olyan porszemcsékkel számolt, amelyek elég nagyok lehetnek baktériumok szállításához, miközben az ütközések során nem melegszenek fel olyan mértékben, hogy az elpusztítsa az esetleges élőlényeket. A kutató becslése szerint az Europa jelenlegi, 30–80 millió éves jégfelszínére ez idő alatt akár 300–800 szextillió földi eredetű porszem is érkezhetett. A pánspermia elmélete továbbra is vitatott, különösen akkor, amikor csillagközi távolságokról van szó. A Naprendszeren belüli anyagcsere azonban már jóval kevésbé számít elképzelhetetlennek. Ben Weiss, az MIT bolygókutatója szerint erős bizonyítékok utalnak arra, hogy a bolygók nincsenek teljesen elszigetelve egymástól: a Marsról például a Naprendszer története során hatalmas mennyiségű kőzet jutott el a Földre, sőt időnként viszonylag rövid idő alatt is átrepülhetnek ilyen darabok a két bolygó között. A kutatás eredményeit az International Journal of Astrobiology tudományos szakfolyóiratban publikálták. (Forrás: Journal of Astrobiology , IFL Science )