● news.bsdnet.hu

Az Európai Unió 2026 júliusában fogadta el a magas műtrágya- és inputköltségek kezelését célzó rendkívüli intézkedéscsomagot. Ez lehetővé teszi, hogy a tagállamok gyors pénzügyi segítséget nyújtsanak a leginkább érintett gazdálkodóknak. A tagállamok a számukra megítélt forrást akár 200%-os nemzeti társfinanszírozással is kiegészíthetik, vagyis a teljes kifizetés a megítélt pénzösszeg maximum háromszorosa lehet. Mielőtt rátérnénk arra, hogy ez ügyben mi a helyzet nálunk, nézzük meg, hogyan lehet elrontani a források szétosztását. Erre Spanyolország máris jó példát szolgáltat. Luis Planas spanyol mezőgazdasági miniszter szerint 250 ezer gazdálkodó jutott 494 millió euró műtrágya-vásárlási támogatáshoz, ami fejenként mintegy 710 ezer forintnak felel meg. A kritikák szerint azonban a támogatás elérhette volna a 607 millió eurót is, amennyiben a potenciálisan érintett 424,5 ezer gazda mind visszaigazolta volna a jogosultságát. (Ekkor fejenként 515 ezer forintnyi összeg jutott volna a termelőknek.) Az érdekvédelmi szervezetek szerint a gazdálkodók 40 százaléka azért nem élt a támogatás lehetőségével, mert nem tudott. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. Spanyolországban is teljesen megszokott az elektronikus támogatásigénylés, és létezik az igénylést segítő, a mi falugazdász-hálózathoz hasonló szervezet is, bár nem országos, hanem tartományi szinten. A problémát ez esetben az okozta, hogy nem igényelni, hanem visszaigazolni kellett a támogatási jogosultságot a digitális térben, méghozzá személyesen, egy digitális azonosítást követően. Ebben is tudtak volna segíteni a "falugazdászok", de  sok gazdálkodó nem értesült arról, hogy aktívan kell tennie valamit. Azt gondolták, a támogatást automatikusan kiutalják. A kritikák szerint a pontatlan tájékoztatás mellett a nyár derekára eső, 20 napos visszajelzési határidő és az elektronikus rendszerben is fellépő hibák együttesen okozták azt, hogy a gazdálkodók 40 százaléka lemaradt a támogatás elfogadásáról. A legnagyobb helyi érdekvédelmi szövetség, a   COAG főtitkára szerint a 250 ezres igénylői szám "elfogadható" eredmény. Nagyobb baj, hogy a támogatotti lista kizárólag azokból állt, akik földalapú támogatásban részesültek, holott egy kertész hektáronként 2–4-szer több tápanyagot használ fel, mint egy gabonatermelő. Így elég visszás helyzetet szült az, hogy Almería, Murcia, Valencia és Huelva kertészeti régióiban, ahol Európa egyik legintenzívebb zöldség- és gyümölcstermelése folyik, elmaradt a támogatás. Pedig ezekben az ágazatokban a műtrágya a legnagyobb költségtényező. Magyarországnak 16,68 millió euró (több mint 6 milliárd forint) uniós forrást ítéltek meg.  Ha az állam megduplázza ezt az összeget, akkor a potenciálisan 155 ezer igénylőnek fejenként kb. 80 ezer forint támogatás jutna. Ez jó, ha egy hektárnyi műtrágyaköltséget fedez, és egy nagyságrenddel kevesebb, mint a spanyol támogatás. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy Franciaországban a támogatás legkisebb mértéke 750 euró (kb. 270 ezer forint) egy-egy gazdaságra vetítve, végképp nem értjük, miért jutna egy hazai üzemnek töredéknyi kifizetés. Az EU különböző mutatók alapján osztotta fel az egyes nemzetek között a műtrágya-támogatásra kiutalható 540 millió eurós keretet. Ezek között szerepelt a mezőgazdasági kibocsátás, a művelt terület, az inputköltségeknek való kitettség, illetve a műtrágyaár-emelkedés hatása. Spanyolország Európa vezető kertészeti termelője, ahol az intenzív zöldség- és gyümölcstermesztés hektáronként többszörös műtrágya-felhasználással dolgozik a szántóföldi növénytermesztéshez képest, miközben a műtrágya-alapanyagok tekintetében importra  szorul. Vélhetően ez indokolta a nagyobb arányú támogatást. Így viszont különösen visszás, hogy a támogatás kiosztásakor éppen az intenzív kertészet maradt ki a jogosultak köréből. A kertészetnek szánt összeget lényegében odaadták a szántóföldnek. Hazánk bármelyik pillanatban dönthetne úgy, hogy elkezdi az uniós forrásból jutó bő 6 milliárd (hazai forrásokkal megtoldva 12 vagy 18 milliárd) forint kifizetését. Az uniós rendelet nagy mozgásteret ad a pénz szétosztására is. Kifizethető hektáralapon, fix összegű likviditási segítségként, vagy egy-egy ágazatra koncentráltan, a termelés műtrágyaköltségeihez igazítva. Szabad a döntés. Amit látunk: Magyarország jelenleg inkább az aszálykárok enyhítésére használja a rendkívüli uniós válságkezelési lehetőségeket. Ez nem ugyanaz a forrás, mint a műtrágyaár -emelkedés kezelésére létrehozott, 540 millió eurós uniós csomag. Indexkép: Shutterstock.