● news.bsdnet.hu

Gréczi Vivien, az Erdőkerülő – szarvasgombás és más erdei termékek Facebook-oldal működtetője szerint egy jogi kiskapu lehetővé teszi, hogy külföldiek korlátozás nélkül vásároljanak olyan, művelésből kivont zártkerti ingatlanokat, amelyeket korábban magyar gazdák béreltek és használtak. A család szerint emiatt olyan helyzetbe kerültek, hogy feladják évek alatt felépített gazdaságukat, és elköltöznek – egyelőre azt sem tudják, hová. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. Vivien és férje évekkel ezelőtt a Balaton-felvidékről költözött Baranya vármegyébe, Szigetvár térségébe, ahol regeneratív szemléletű gazdaságot kezdtek építeni. A háromgyermekes család legeltetéses állattartással foglalkozik: tojótyúkokat, kacsákat, kecskéket, lovakat és tenyészbivalyokat tartanak, miközben a talaj és a táj regenerálását tekintik elsődleges céljuknak. A gazdaság működésének alapját azonban nemcsak a saját földjeik, hanem a bérelt legelők is jelentették. Ezek közül több olyan területet is elveszítettek, amelyeket évek óta kezeltek és fejlesztettek. – Mi nem egyszerűen legeltettünk. Folyamatosan monitoroztuk a területeket, figyeltük, hogyan változik a növényzet, javul a talaj állapota és a vízmegtartó képesség. Már látszott az eredménye annak a munkának, amit beletettünk – mondta. Most került nagy bajba a gazdaság, amikor már elkezdtek látszani az eredmények – Fotó: HEIMA A gazdálkodó szerint a problémát nem az okozza, hogy külföldiek vásárolnak hétvégi házakat vagy kisebb birtokokat Magyarországon. – Ezzel önmagában semmi baj nincs. Sok külföldi szomszédunkkal kiváló kapcsolatunk van. A gond ott kezdődik, amikor mezőgazdasági használatban lévő, de művelésből kivont zártkerti ingatlanokat korlátlanul felvásárolhatnak – fogalmazott. Elmondása szerint ezeknél az ingatlanoknál a földtörvény korlátozásai nem érvényesülnek. Ha egy zártkerti ingatlan kivett művelési ágban szerepel, azt külföldiek is megvásárolhatják, hektárkorlátozás nélkül. A család közvetlen szomszédságában így közel kilenc hektárnyi olyan terület került külföldi tulajdonba, amelyet korábban ők béreltek. – Mi is megvettük volna ezeket a földeket normális piaci áron. Egyszerűen nem tudunk versenyezni az ő fizetőképességükkel – mondta. Vivien szerint a legnagyobb problémát végül nem is kizárólag a föld elvesztése jelentette. Az új tulajdonosok – elmondása szerint – teljesen más elképzelést vallanak a tájhasználatról. Míg ők a regeneratív legeltetésben, a biodiverzitás megőrzésében és a természetes növénytakaró fenntartásában hisznek, addig új szomszédaik rövidre kaszált, parkosított gyepet szeretnének. – Számukra a magasabb növényzet rendezetlenséget jelent. Mi hiába próbáltuk elmagyarázni, hogy a természetes növényzetnek szerepe van a talajvédelemben, a vízmegtartásban és az élővilág fenntartásában, nem voltak kíváncsiak rá – mondta. Állítása szerint már olyan eset is előfordult, hogy az általuk még legeltetésre előkészített területet idő előtt elkezdték körben, a terület széléről befelé haladva szárzúzózni. A családnak jelenleg mindössze mintegy négy hektár saját földje maradna, ami szerintük nem elegendő a gazdaság fenntartásához. – Gyakorlatilag ellehetetlenültünk – fogalmazott. A döntést végül az is megerősítette bennük, hogy úgy érzik, Ezért úgy határoztak, hogy eladják a gazdaságot és elköltöznek. – Egyelőre azt sem tudjuk, hová megyünk. Most még inkább a gyász feldolgozásánál tartunk – mondta. Gréczi Vivien szerint érdemes lenne felülvizsgálni a jelenlegi szabályozást. Úgy véli, nem azzal van gond, ha külföldiek egy kisebb hétvégi telket vagy néhány ezer négyzetméteres ingatlant vásárolnak, hanem azzal, hogy a jelenlegi rendszerben akár több hektárnyi, mezőgazdasági művelésre alkalmas zártkerti területet is megszerezhetnek, miközben a környéken gazdálkodó magyar családok ezt nem tudják megfizetni. A pirossal jelölt terület Grécziéké, a kékek már mind külföldi tulajdonban vannak – Forrás: Gréczi Vivien – A földtörvény eredeti célja az volt, hogy a magyar gazdákat védje. Ez a kiskapu viszont ezt a célt ma már nem minden esetben szolgálja – fogalmazott. A család története jól mutatja, hogy a földtulajdon kérdése nemcsak gazdasági, hanem közösségi és vidéki életforma szempontjából is komoly következményekkel járhat. Egy évek óta épített regeneratív gazdaság lehetetlenült el most pusztán azért, mert a helyben gazdálkodók nem tudják felvenni a versenyt a külföldi vásárlók anyagi lehetőségeivel. Jó lenne azt a jogi kiskaput becsukni – ha be lehet... Indexkép: HEIMA Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket.