● news.bsdnet.hu

A tartós szárazság már látványosan megviseli a szőlőültetvényeket is. A bogyók sok helyen kisebbek maradnak, a levelek idő előtt száradnak és hullanak, ami várhatóan a terméseredményekben is megmutatkozik. Dr. Füzi István címzetes egyetemi docens, szaktanácsadó szerint ugyanakkor a száraz időnek vannak kedvező oldalai is: a szürkepenész (botritisz) idén kisebb eséllyel okozhat gondot, miközben a peronoszpóra gyakorlatilag teljesen hiányzik. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. – A legnagyobb probléma jelenleg egyértelműen a szárazság – fogalmazott Dr. Füzi István. A szakember szerint a szőlő ugyan jól tűri a meleg, napos időjárást az érés időszakában, de a bogyók megfelelő fejlődéséhez víz is szükséges. A tartós csapadékhiány következménye, hogy sok ültetvényben kisebbek maradtak a bogyók, helyenként pedig már a vesszők és a fürtkocsányok is idő előtt beértek. Ez azt jelenti, hogy a termés tápanyagellátása gyakorlatilag lezárult, a szemek már csak úgy tudnak tovább növekedni, ha a felületükön keresztül vizet vesznek föl. Füzi István – Fotó: Archív A növényorvos szerint különösen a homoktalajokon és a sekély termőrétegű dombtetőkön látványos a vízhiány hatása. – Már most hullanak az alsó levelek, szélsőséges esetekben a tőkék kiszáradnak. Ez a kedvezőtlen folyamat várhatóan terméscsökkenést is okoz majd – hangsúlyozta. Hozzátette: hogy mekkora lesz a kiesés, azt egyelőre lehetetlen megmondani, mert minden azon múlik, érkezik-e még jelentősebb csapadék az érés végéig. A talajadottságok között is jelentős különbségek mutatkoznak. A jó vízgazdálkodású csernozjom talajokon álló ültetvények lényegesen jobban viselik az aszályt, míg a vékonyabb termőrétegű erdőtalajokon súlyosabbak a következmények. Dr. Füzi István szerint tévhit, hogy a szőlőnek kifejezetten jót tesz a tartós szárazság. – Sokan mondják, hogy a szőlőt sanyargatni kell, de ennyire azért nem – fogalmazott. A szakember ugyanakkor annak sem örülne, ha most hirtelen csapadékos időjárás érkezne. – Ha eddig kitartott a száraz idő, akkor már jobb lenne, ha a szüretig inkább így maradna, mint hogy egy szélsőségesen esős időszak következzen – mondta. A száraz idő ugyan komoly stresszt jelent a szőlőnek, növényvédelmi szempontból azonban inkább kedvező. Dr. Füzi István szerint a botritisz kialakulásához tartósan nedves környezetre lenne szükség, amitől idén nagyon messze vagyunk. – A talaj rendkívül száraz, a "szomjas" föld még a nagyobb mennyiségű vizet is hamar elnyelné. Nem valószínű, hogy járványos szürkepenész-fertőzés alakulna ki. Utoljára 2016-ban volt igazán súlyos botritiszproblémánk ezen a vidéken – emlékeztetett. A peronoszpóra még ennél is kisebb veszélyt jelent. – Másfél hónapja semmilyen jel nem utal arra, hogy peronoszpóra-fertőzés kialakulhatna. Aki az idén okszerűen permetezett, nyugodtan megspórolhatott három-négy peronoszpóra elleni kezelést is – jegyezte meg. A lisztharmat ezzel szemben idén jelentős problémát okozott. A szakember szerint a bogyók már nem fertőződnek tovább, a leveleken azonban még erősödni fog a betegség, különösen ott, ahol idő előtt leálltak a védekezéssel. Hangsúlyozta, hogy a gomba áttelelő termőtestei már hetekkel ezelőtt megjelentek, és számuk rohamosan növekszik, de az, hogy mekkora fertőzés alakul majd ki jövő tavasszal, nagyban függ az őszi és a tavaszi időjárástól is. Lisztharmatfertőzés súlyos következményei bogyón és vesszőn – Fotó: Füzi István Az amerikai szőlőkabóca lárvái időközben kifejlődtek, jelenleg már az imágók repkednek. A csapdák néhol jelentős egyedszámot fognak, ugyanakkor Dr. Füzi István szerint a lárvák elleni védekezés összességében eredményes volt. Arra is felhívta a figyelmet, hogy sok más kabócafaj is él a szőlőkben, amelyek nem terjesztik az aranyszínű sárgaság fitoplazmáját, ezért fontos a pontos fajazonosítás. Amerikai szőlőkabóca L5-ös lárvájának levedlett lárvabőre szőlőlevél fonákán – Fotó: Füzi István A nagy hőség miatt a növényorvos külön figyelmeztette a termelőket a perzselés veszélyére. A kéntartalmú készítményeket a legmelegebb órákban nem ajánlott kijuttatni, és felesleges külön nedvesítőszert keverni a permetléhez, mert az növeli a levélperzselés kockázatát. Dr. Füzi István szerint a következő hetek egyik legfontosabb feladata a káliumhiány megelőzése. Aszályos években a nyár végén, ősszel különösen gyakori, hogy a levelek szélei barnulni kezdenek, majd elszáradnak. Ez csökkenti a fotoszintézist és végső soron a bogyók cukorfelhalmozását is. Káliumhiány kezdeti tünetei a szőlőleveleken – Fotó: Füzi István A szakember ezért indokoltnak tartja a káliumtartalmú levéltrágyák kijuttatását, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezeket is körültekintően kell alkalmazni, hogy elkerülhető legyen a perzselés. Indexkép: Vízhiány következtében száradó szőlőlevelek Forrás: Füzi István Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket.