● news.bsdnet.hu

A hazai uborkatermesztés az elmúlt évtizedekben jelentős átalakuláson ment keresztül. Míg korábban a konzervuborka és a kovászolni való uborka termesztése meghatározó szerepet játszott, napjainkra a kígyóuborka került előtérbe. A változás mögött elsősorban gazdasági okok állnak: a termelési költségek emelkedése, a munkaerőhiány és a fogyasztói szokások átalakulása egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy a termesztők egyre inkább ezt a kultúrát részesítsék előnyben. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. A klasszikus kovászolni való uborka továbbra is jelen van a piacon, azonban már jóval kisebb mennyiségben keresik, mint korábban. A konzervuborka termesztése még nagyobb visszaesést mutat, mivel előállítása egyre költségesebbé vált. Különösen a kézimunka iránti magas igény és a munkaerő drágulása nehezíti a gazdálkodók helyzetét. A kovászolni való uborka ára is jelentősen emelkedett: egy év alatt megközelítőleg 20 százalékos drágulás következett be, amelynek egyik fő oka szintén a növekvő munkaerőköltség. A konzervuborka termesztése még nagyobb visszaesést mutat – Fotó: Shutterstock A piac szerkezete gyökeresen megváltozott. A korábban meghatározó konzervuborka helyét fokozatosan a kígyóuborka vette át, amely fóliás és üvegházi körülmények között hosszú időszakon keresztül termeszthető, miközben előállítása sok esetben kedvezőbb költségekkel megoldható. Ennek következtében fokozatosan eltűnt az a hagyományos termelői kör, amely korábban a feldolgozóipar számára megfelelő minőségű uborkát állította elő. A gazdaságossági szempontok felülírták a korábbi termesztési gyakorlatot, miközben a fogyasztói igények is alkalmazkodtak az új kínálathoz. Bár sokan úgy vélik, hogy a szántóföldön termesztett uborka íze és élettani tulajdonságai kedvezőbbek, a két termék közötti különbséget a vásárlók egy része már kevésbé tartja meghatározónak. A folyamatos, egész éven át biztosítható kínálat sok esetben fontosabb szemponttá vált. Napjainkra már azokban a térségekben is csak kevesen foglalkoznak konzervuborka-termesztéssel, ahol korábban több generáción át meghatározó megélhetési forrást jelentett ez az ágazat. Később azonban a felvásárlási rendszer egyre inkább a költséghatékonyságra helyezte a hangsúlyt. A szántóföldi termesztés gépesítése, valamint a kelet-európai idénymunka megszervezése alapvetően átalakította a termelési szerkezetet. Ennek következtében fokozatosan háttérbe szorult a korábban elterjedt háztáji termesztés. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2025 decemberében a kígyóuborka kilogrammonkénti átlagára 1620 forint volt – Fotó: Shutterstock Az uborka betakarítása ma is jelentős élőmunka-ráfordítást igényel. A kézi szedés költsége folyamatosan emelkedik, miközben a felvásárlási árak hosszabb időn keresztül nem követték ezt a növekedést. A gazdálkodók számára így egyre kevésbé bizonyult jövedelmezőnek a konzervuborka termesztése, amely korábban hosszú időn át stabil bevételi forrást biztosított számos családi gazdaság számára. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2025 decemberében a kígyóuborka kilogrammonkénti átlagára 1620 forint volt. Az árak 2026 januárjában tovább emelkedtek, ami a téli időszakban gyakran tapasztalható piaci folyamatokkal is összefügg. Magyarország téli időszakban jelentős mennyiségű kígyóuborkát importál Hollandiából, Spanyolországból és Észak-Afrika országaiból. Ezekben a termelő térségekben is visszaesett a kínálat, ami európai szinten kínálatszűkülést eredményezett. A csökkenő termelés és az élénk kereslet együttesen jelentős áremelkedést idézett elő a kontinens piacain. Forrás: novenyvedoszer.hu Indexkép: pexels.com