Kiderült: ezért ennyire tehetetlen az orosz légvédelem az ukrán támadásokkal szemben
Portfolio
2026-05-08 15:20
Április közepe óta Ukrajna legalább négyszer támadta a Fekete-tenger partján fekvő Tuapsze kikötővárosának olajterminálját, amely az orosz kőolajexport egyik kulcsfontosságú csomópontja. A csapások több napig pusztító tüzeket okoztak, ellehetetlenítették a finomítót, és a partszakasz szennyeződéséhez vezettek.
Mindez annak ellenére történt, hogy az orosz légvédelem aktívan működött, és Moszkva többször is elfogott drónokról számolt be.
Justin Bronk,a RUSI brit védelempolitikai kutatóintézet munkatársa szerint a probléma gyökere az orosz földrajzi adottságokban keresendő. Az olajipari létesítmények a világ legnagyobb területű országában rendkívül szétszórtan helyezkednek el.
Annyi potenciális célpontot kell Oroszországnak megvédenie, hogy ez már strukturális kihívást jelent- magyarázta a szakértő. Az orosz légvédelem alapelve a többrétegű lefedettség, vagyis a nagy, közepes és kis hatótávolságú rendszerek egymást fedő hálózata.
Amikor azonban ezeket az eszközöket hatalmas területen kell elosztani, a lefedettség hézagossá válik, így a rendszer általános hatékonysága drasztikusan csökken.
Az olajipari létesítmények ráadásul különösen sérülékenyek: a kőolajtermékek rendkívül gyúlékonyak, a tárolótartályok és a csővezeték-hálózatok pedig nincsenek páncélozva. Bronk rámutatott:míg egy átlagos gyárépületnél néhány kisebb robbanótöltettel felszerelt drón legfeljebb a tetőt rongálja meg, egy finomítónál ugyanez komoly tüzet vagy robbanást válthat ki.
Mindemellett az orosz drónvédelem gerincét alkotó, rövid hatótávolságú Pancir rendszerek egyre inkább lőszerhiánnyal küzdenek. Oroszország ezért közepes és nagy hatótávolságú légvédelmi rakétákat, illetve helikoptereket is bevet az elfogásokra, ami sokkal kevésbé hatékony megoldás.
Dmitro Zsmajlo, az Ukrán Biztonsági és Együttműködési Központ igazgatója szerint Tuapsze és a közeli Novorosszijszk egyben az orosz árnyékflotta fekete-tengeri kapujaként is működik, ami kiemelt stratégiai célponttá teszi a térséget.
Miért érte újabb találat? Mert még nem pusztult el teljesen
- fogalmazott Zsmajlo a Kyiv Independentnek. Ukrajna nem egyetlen csapással próbálja megsemmisíteni a létesítményeket, hanem fokozatosan amortizálja az orosz olajipari kapacitást: a finomítókat, a szivattyúállomásokat, a tárolókat és az árnyékflottát kiszolgáló infrastruktúrát egyaránt támadja.
A Bloomberg összeállítása szerint
áprilisban négy hónapos csúcsot ért el az ukrán csapások száma.
Legalább 21 támadást regisztráltak orosz finomítók, csővezetékek és tengeri olajipari létesítmények ellen.Az orosz finomítói kapacitás napi 4,69 millió hordóra esett vissza, ami 2009 decembere óta a legalacsonyabb érték. Zsmajlo becslése szerint az ukrán támadások az orosz olajexport-infrastruktúra mintegy 10 százalékában okoztak rövid távú zavarokat.
Bronk úgy véli, az ukrán mélységi csapások súlya azért is nőtt meg az elmúlt időszakban, mert a harctéri helyzet megváltozott.Ukrajna stabilizálta a mozgósítást és a kiképzési kapacitásait, miközben Oroszország egyre nehezebben pótolja a veszteségeit.
Az oroszok folyamatos gazdasági és anyagi veszteségei Ukrajna nagy hatótávolságú csapásmérő kampányából fakadóan talán nagyobbak, mint tavaly
- emelte ki Bronk az ukrán lap cikke alapján, hozzátéve, hogy ezek a károk most egy Moszkva számára kedvezőtlenebb harctéri helyzetben halmozódnak fel. Zsmajlo mindezt azzal egészítette ki, hogy Ukrajna 2022 óta szisztematikusan pusztítja az orosz légvédelmi rendszereket, különösen az oroszok által megszállt Krím félszigeten, ennek az eredménye pedig mostanra vált igazán láthatóvá.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images