● news.bsdnet.hu

2018 májusában kezdte meg működését a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által üzemeltetettOrszágos Jégkármérséklő Rendszer (JÉGER). A 986 generátorból álló, országos lefedettségű rendszer azóta a mezőgazdasági termelők mellett a lakosság és az ipari létesítményeket is védi a jégesők okozta károktól. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációtAndroidravagyiOS-re, hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. A működéshez szükségesmeteorológiai adatokata HungaroMet Zrt. biztosítja. A JÉGER működése a megelőzésen alapul. A rendszer a zivatarfelhők kialakulásának korai szakaszában ezüst-jodid hatóanyagot juttat a légkörbe, amely elősegíti sok apró jégmag kialakulását. Ennek eredményeként kisebb méretű jégszemek képződnek, így csökken a nagy méretű jég által okozott károk kialakulásának esélye. Fontos hangsúlyozni, hogy a rendszer: A JÉGER működésének jogi alapját a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló2011. évi CLXVIII. törvényadja. A rendszer: Az525/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján2017-ben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát jelölték ki az országos jégkármérséklő rendszer működtetésére. Jégkár – Fotó: Shutterstock A kárenyhítési rendszer adatai alapján a JÉGER működését megelőző három évben évente átlagosan több mint 57 ezer hektárra jelentettek be jégkárt a gazdálkodók. Ezzel szemben 2018 és 2025 között az éves átlag 31 514 hektárra mérséklődött, ami mintegy 44%-os csökkenést jelent, pedig Magyarországon is gyakoribbá váltak a szupercellás zivatarok, amelyek fokozzák a jégveszélyt. Míg 2018 és 2025 között Európában drasztikusan, 170 %-kal, a szomszédos országokban 139 %-kal a 2cm-nél nagyobb jégbejelentések száma, Magyarországon ez mindössze 26 %-kal bővült. Az elmúlt évek elhúzódó aszályos időszakai következtében JÉGER társadalmi megítélése az ország különböző részein jelentősen eltérővé vált. Míg a nyugat-magyarországi vármegyékben továbbra is alapvetően pozitívan tekintenek a rendszerre és a gazdálkodók jelentős része hasznosnak, szükségesnek tartja a működését a jégesők elleni védekezésben. Véelményük szerint a rendszer érdemi segítséget nyújt a mezőgazdasági termelők, valamint a lakossági és ipari létesítmények jégeső okozta károk elleni védelmében, ezért fenntartása indokolt. Ezzel szemben az ország keleti, aszállyal különösen sújtott térségeiben egyre erősebbek a kritikus hangok. A kelet-magyarországi gazdálkodók egy része a tartós csapadékhiány és az ismétlődő aszályos időszakok miatt a JÉGER működését is összefüggésbe hozza a kialakult helyzettel. Az alaptalan tévhitet – mely szerint a jégkármérséklő rendszer okozza az aszályt – a tudományos bizonyítékok és a több évtizedes működési tapasztalatok iscáfolják. A jégszemek méretének mérséklésén túl a rendszer az időjárás egyéb paramétereit, legfőképp a csapadék eloszlását, intenzitását, a felhők kialakulását, mozgását nem tudja befolyásolni. A 2021 óta tartó aszályos, tartósan forró időjárás miatt jóval kevesebb jégveszélyes zivatarfelhő tud kialakulni, ennek következtében egyre kevesebb ideig kell működtetni a generátorokat. A JÉGER 8 évvel ezelőtti üzembe helyezése óta soha nem működtek olyan keveset a generátorok, mint idén: A JÉGER elsődleges célja változatlan: ajégesők okozta károk mérséklése, valamint a mezőgazdasági, lakossági és ipari értékek védelme. Az egyre szélsőségesebb időjárási körülmények között a rendszer továbbra is fontos szerepet tölt be a védekezésben és a károk csökkentésében. Forrás: NAKIndexkép: shutterstock.com