● news.bsdnet.hu

A tejelő szarvasmarhák takarmányának minősége nemcsak az állatok egészsége, hanem a tej élelmiszer-biztonsága szempontjából is kiemelt jelentőségű. Különösen nagy figyelmet kapnak az aflatoxinok, amelyek penészgombák által termelt mikotoxinok, és kedvezőtlen körülmények között a takarmányban is megjelenhetnek. A Német Szövetségi Kockázatértékelési Intézet (BfR) kutatói olyan matematikai modellt és egy nyilvánosan hozzáférhető online eszközt dolgoztak ki, amelynek segítségével pontosabban megbecsülhető, hogy a takarmányban található aflatoxin B1 milyen mértékben jelenhet meg aflatoxin M1 formájában a tejben. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. Ha a tejelő tehenek aflatoxin B1-gyel (AFB1) szennyezett takarmányt fogyasztanak, a toxin az állat szervezetében részben átalakul aflatoxin M1-é (AFM1), amely kiválasztódhat a tejbe. Az AFB1 átjutásának mértéke azonban nem állandó. Az egyes állatok, termelési szintek és takarmányozási körülmények között jelentős eltérések tapasztalhatók, ezért régóta fontos kérdés, hogy milyen tényezők befolyásolják ezt a folyamatot. Mivel az AFM1 az élelmiszerláncon keresztül a fogyasztókhoz is eljuthat, jelenléte kiemelt élelmiszer-biztonsági jelentőséggel bír. A Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) az aflatoxin M1-et az „emberre nézve potenciálisan rákkeltő” anyagok közé sorolja. Ennek megfelelően az Európai Unió szigorú határértékeket állapított meg mind a tejelő szarvasmarhák takarmányában előforduló aflatoxin B1, mind pedig a tejben megjelenő aflatoxin M1 maximálisan megengedett koncentrációjára. A szabályozás célja, hogy a tej és a tejtermékek fogyasztása ne jelentsen egészségügyi kockázatot a lakosság számára. A matematikai modell kidolgozásához a BfR kutatói 19 kontrollált takarmányozási vizsgálat eredményeit elemezték. A kísérletek több évtized alatt készültek, és széles termelési tartományt öleltek fel. Az adatbázisban szereplő tehenek napi tejtermelése 6 és 46 liter között változott, miközben különböző aflatoxin B1-koncentrációjú takarmányokat kaptak. Az így összeállított adatbázis lehetővé tette, hogy a kutatók pontosabban modellezzék a toxin szervezeten belüli útját. Ha a tejelő tehenek aflatoxin B1-gyel (AFB1) szennyezett takarmányt fogyasztanak, a toxin az állat szervezetében részben átalakul aflatoxin M1-é (AFM1), amely kiválasztódhat a tejbe – Fotó: Shutterstock A BfR által kidolgozott modell nem csupán az aflatoxin tejbe jutását veszi figyelembe . Leírja azt is, hogyan kerül az AFB1 az állat szervezetébe, miként alakul át AFM1-é, majd milyen arányban választódik ki a tejjel, illetve más úton – például a vizelettel. A kutatók a statisztikai bizonytalanságot is figyelembe vették, ezért a modell minden becsléshez 95 százalékos konfidencia-intervallumot is megad. Ez segít felmérni, hogy az egyes becslések milyen bizonytalansággal értelmezhetők. A modell eredményei szerint az aflatoxin átjutásának mértéke szoros kapcsolatot mutat a tejtermelés nagyságával. A kutatók a modell gyakorlati alkalmazását is lehetővé tették. A BfR ConTrans néven egy szabadon elérhető online kalkulátort fejlesztett ki, amelynek segítségével megbecsülhető, hogy adott tejtermelési szint mellett mekkora lehet az aflatoxin átjutása a tejbe. Az eszköz azt is kiszámítja, hogy a bizonytalanságokat figyelembe véve milyen legmagasabb AFB1-koncentráció engedhető meg a takarmányban ahhoz, hogy a tej AFM1-tartalma megfeleljen az Európai Unió előírásainak. Az új modell nem helyettesíti a laboratóriumi vizsgálatokat, ugyanakkor hasznos támogatást nyújthat a takarmányozási kockázatok értékelésében. A tejtermelők, takarmánygyártók és állategészségügyi szakemberek a becslések alapján könnyebben meghatározhatják, mikor indokolt fokozott ellenőrzés vagy a takarmány összetételének módosítása. Ez hozzájárulhat ahhoz, hogy csökkenjen a tej aflatoxin-szennyezettségének kockázata, miközben az állomány termelési eredményei is biztonságosan fenntarthatók. A mikotoxinok elleni védekezés elsődleges eszköze továbbra is a jó minőségű takarmány előállítása és megfelelő tárolása. A betakarítási, szárítási és raktározási technológiák betartása, valamint a rendszeres laboratóriumi vizsgálatok jelentősen mérsékelhetik annak esélyét, hogy aflatoxinok kerüljenek a takarmányba. Az új modell és a ConTrans online eszköz ugyanakkor fontos segítséget jelenthet abban, hogy a tejtermelők pontosabban felmérjék a kockázatokat, és megalapozott döntéseket hozzanak a tej biztonságának megőrzése érdekében. Forrás: Nébih Indexkép: shutterstock.com