Tényleg a felvízi országok „tartják vissza” a Dunát?

A rendkívül alacsony vízállások elsődleges oka a vízgyűjtő területén kialakuló csapadékhiány, nem pedig a vízlépcsők tartós vízvisszatartása – írja az OVF. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) facebookos közleménye azt a mostanában terjedő tévhitet helyezi kontextusba, amely szerint a felvízi országok „visszatartják” a Dunát, és emiatt nincs Magyarországon víz. Az OVF szerint ezzel szemben a Duna nemzetközi vízfolyás, így egyetlen állam sem rendelkezhet a vízkészletével korlátlanul. Vízkészletének használatát nemzetközi egyezmények, uniós jogszabályok, kétoldalú államközi megállapodások és a nemzeti vízgazdálkodási előírások határozzák meg. A Duna aktuális természetes vízhozamát úgynevezett zsinórüzemben vezetik tovább. Ez azt jelenti, hogy a beérkező vízmennyiséget lényegében változatlanul bocsátják tovább az alvízi szakaszokra. A jelenlegi természetes vízhozam azonban minden korábban mért értéknél alacsonyabb – írják. A közlemény szerint a vízlépcsők rövid távon képesek ugyan a vízhozam időbeli kiegyenlítésére vagy átmeneti tározására, azonban a Duna teljes vízkészletét tartósan nem tudják visszatartani. Hosszabb időléptékben a beérkező természetes vízhozamot tovább kell vezetniük, miközben az üzemeltetésnek meg kell felelnie a vonatkozó jogszabályoknak. A rendkívül alacsony vízállások elsődleges oka jellemzően a vízgyűjtő területén kialakuló csapadékhiány és az ebből következő alacsony természetes vízhozam , nem pedig a vízlépcsők tartós vízvisszatartása. Az Ausztriában működő 12 duzzasztó rövid távú megoldást lehetővé tesz, de alapjaiban nem oldja meg a klímaváltozás okozta sokkot. Magyarországon a Dunán nem működik olyan vízlépcső, amely lehetőséget biztosítana a nagyvízi időszakokban történő vízkészlet-felhalmozásra és az azt követő szabályozott vízpótlásra. Ennek következtében a hazai Duna-szakasz vízjárása közvetlenül követi a természetes vízhozam alakulását.