● news.bsdnet.hu

A közmédiát felügyelő, újonnan létrejött Közszolgálati Tanács közzétette a Független Közmédia Testület tagjainak jelölési eljárására történő felhívását a médiaszakmai szervezetek számára. A tanács MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a Független Közmédia Testület lesz hivatott a közmédia feletti tulajdonosi jogkört ellátni. Tagjainak harmadát a kormánypártok, harmadát az ellenzéki pártok delegálják, a pártpolitikától független, médiaszakmai jelölteket pedig a Közszolgálati Tanács által lebonyolított eljárással terjesztik az Országgyűlés elé. A jelölési eljárás a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló, a közelmúltban módosított törvény alapján történik. A Közszolgálati Tanács a médiaszakmai szervezetek által jelölt személyek közül háromra tesz javaslatot az Országgyűlés Művelődési bizottságának. A jelölést az országos hatáskörű médiaszakmai, -oktatási és -ipari szervezetek a jogszabály értelmében a felhívás közzétételétől számított tíz napon belül, azaz augusztus 11-éig tehetik meg. A parlament tiszás többsége júniusban szavazta meg a médiatörvény módosítását, amelyben szélsőséges szerkezeti és működési átalakítások szerepelnek. Ennek értelmében megszűnt az MTVA, amely helyett létrehozzák a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt.-t, és ettől függetlenül működik majd a Magyar Távirati Iroda. Létrejön a Független Közmédia Testület, amely a nagy értékű szerződéseket felügyelheti majd, de a közmédia vezetőinek kiválasztásában is közreműködik. A Közszolgálati Chartával bábáskodna a szakmai mércék felett, és az Noha a törvényjavaslatot részben jegyző Melléthei-Barna Márton tiszás honatya azt hangoztatta, hogy a módosítás „a független, objektív közmédia kialakítását tűzi ki célul”, „visszaadja a közmédiát a magyar embereknek”, valamint, hogy „visszaadja a nyilvánosság méltóságát, Így például a Magyar Nemzeti Médiaszövetség szerint a Tisza médiatörvény-módosítása súlyos jogállami, uniós jogi, munkajogi és garanciális aggályokat vet fel a jelenlegi formájában. Egyebek mellett a társadalmi és szakmai egyeztetés elmaradását tették szóvá, vagyis hogy a módosítás egyéni képviselői indítványként, érdemi társadalmi és szakmai egyeztetés nélkül, gyorsított törvénykezési folyamatban került az Országgyűlés elé. Bírálták a túlzott politikai befolyás kockázatát is, vagyis azt, hogy a Független Közmédia Testületben 3 plusz 3 főt jelölne a kormánypárt és az ellenzék, míg a szakmai szervezeteknek csupán 3 fő jutna, valamint az, hogy a tervezet több ponton nem rendez kellő pontossággal fontos intézményi és jogi kérdéseket. A konzervatív szervezet szerint előbb az új, független testületeknek kellene létrejönniük, és csak ezt követően lenne indokolható a régi vezetés megszűnése. A törvénymódosítás kihirdetése után megszűnt a médiatanács elnöke, Koltay András és a testület tagjai, valamint a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezetője, Altorjai Anita, továbbá a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatója, Papp Dániel vezető tisztségviselői megbízatása. A közmédia állandó vezetését nyílt pályázat útján választja ki az új Független Közmédia Testület, amit a kulturális minisztérium ígérete szerint egy társadalmi és szakmai párbeszéd előz meg. A tárca akkori közleménye szerint a következő hónapok célja, hogy az RTL-től igazolt Grósz Juditnak, a közmédiáért felelő miniszter biztosnak a koordinációjával megvalósuljon a társadalmi és szakmai párbeszéd. Alig egy nappal Horváth kinevezése után a Telex arról írt, hogy az új vezető átvilágításába kezdett a közmédiánál, valamint magához rendelte az összes sajtómegkeresést, mindenki másnak megtiltva bármiféle kapcsolattartást. Ezután pedig megkezdődött a tiszás leszámolási hullám a közmédiában, mivel sorra rúgták ki a meghatározó arcokat, többek között Császár Attila díjnyertes riportert is. Emlékezetes, hogy Magyar Péter a választás előtt azzal kampányolt, hogy felfüggeszti a közmédia általa propagandának titulált hírszolgáltatását. A gyakorlatban a Tisza ezt úgy valósította meg, hogy július 7-én leállították az M1 hírszolgáltatását, a közmédia minden felületén szüneteltették a híradókat. Az ebből adódó káosz jelenleg is tart: az élő híradók és a hirado.hu teljes működése továbbra sem állt helyre. Így a jelenlegi hőséghelyzet és energiaválság során sem lehet tájékozódni a közmédia felületeiről. Borítókép: Illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)