● news.bsdnet.hu

Noha emelkedett az átlagos napi tévénézés ideje a magyarok körében, igencsak kitűnnek a generációs különbségek azon a téren, ki mire használja a televíziót. Egyre látványosabb különbségek mutatkoznak meg a tévénézés terén a generációk között. A Nielsen legfrissebb magyarországi közönségfelmérési adatai alapján nem veszített jelentőségéből a televízió, de nagyon másképp használják a különböző korosztályok – adta hírül adgtl.hu. Az adatok azt mutatják, hogy 2026 első negyedévében a 4 év feletti magyar lakosság naponta átlagosan 5 óra 19 percet töltött tévénézéssel – ez 2 perccel haladja meg az egy évvel korábbi eredményt. Vagyis a lineráis tévé összességében nem gyengült, azonban a növekedés szinte teljes egészében az idősebb nézőknek köszönhető: a 60 év feletti korosztály napi szinten átlagosan 8 óra 25 percet ült a képernyő előtt, ez pedig 34 perccel több, mint a 2 évvel korábbi szint. Emelkedés volt megfigyelhető az 50-59 éves korosztály esetében is, akik naponta 5 óra 50 percet töltöttek tévénézéssel. Csökkent a 18-49 éves korosztály tévézési ideje, átlagosan napi 3 óra 54 percre. A 18 év alattiaknál pedig csupán 2 óra 35 perc volt, ez 1 év leforgása alatt 16 perces visszaesést jelent – írta a dgtl.hu. A leginkább azonban az az érdekes, hogy mire használják a képernyőt a tévézők. A Nielsen felmérésében jelentős eredményt ért el az „egyéb” kategória — ebbe tartoznak a streamingplatformok, videojátékok, smart TV-s alkalmazások és a tévére kötött más eszközök használata is. Kiderült,hogy a teljes lakosságnál ez adja a tévéképernyő előtt töltött idő 19 százalékát. A 18 év alattiak esetében ez már 55,2 százalék. Ez azt jelenti, hogy a gyerekek többsége a tévékészüléket nem televíziózásra használja. Médiapiaci szempontból igen jelentős elmozdulást jelent ez, hiszen míg a klasszikus televíziós mérés még mindig azt mutatja, hogy magas a fogyasztás, a fiatalabb generáció esetében a lineáris csatornák egyértelműen háttérbe szorultak a képernyőidőért zajló versenyben. Ami a tartalomfogyasztást illeti, az élen fikciós műsorok állnak. A teljes műsorfogyasztás 24,2 százalékát sorozatok és egyéb fikciós tartalmak adták, a filmek 13,7 százalékot, míg a szórakoztató műsorok 11,9 százalékot vittek el. A hírek és aktuálpolitikai műsorok 12,7 százalékos részesedést mutatnak, s 7, 1 százalékra emelkedett a hírcsatornák közönségaránya. A Nielsen felmérése alapján jelentős a reklámterhelés is. A nézők minden 5. percben reklámmal vagy műsorajánlóval szembesültek, vagyis egy átlagos néző napi szinten 149 reklámszpotot látott, ez összesen 33 percnyi reklámnézés. Kevesebb volt azonban a leadott reklámfilmek száma, mint 2025-ben. Az adatok azt mutatják, hogy a magyar televíziós piac rövid távon stabilnak látszik, de már kitűnik a hosszabb távú trend is a generációs szerkezetet látva: a hagyományos televíziót az idősebb nézők tartják életben, a fiatalabbak esetében egyre inkább egy kijelző szerepét tölti be a tévéképernyő – írta meg a dgtl.hu.