● news.bsdnet.hu

Sokan emlékezhetünk, illetve a bőrünkön érezhettük – leginkább 2022-ben és 2023-ban – az Európa-rekorder magyar inflációt. Azóta változott a helyzet, az idei első négy hónapban rendre a jegybanki toleranciasávon (2–4 százalék) belül alakult az éves bázison mért fogyasztóiár-index: Ugyanakkor, ahogy arra elemzők azáprilisi inflációs adatokrareagálva rámutattak: kedvező adat érkezett, ám továbbra sem dőlhetünk hátra, a Hormuzi-szoros elzárásának másodkörös hatásai ugyanis még csak most éreztetik majd hatásukat. Ennek fényében az év hátralévő részében gyorsuló inflációt várnak, és akár 5 százalékot meghaladó is lehet az éves átlagos fogyasztóiár-index, de a 4 százalékot szinte biztosan átlépi. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országaiban felgyorsult az infláció márciusban az energiaárak jelentős növekedése miatt – áll a párizsi székhelyű szervezet honlapján. A fogyasztóiár-index 4 százalékra gyorsult márciusban a februári 3,4 százalékról. A 38 tagállam közül 37 adatot szolgáltató ország közül 33-ban meredek áremelkedést figyeltek meg márciusban. Két országban az infláció nagyjából a februári szinten maradt, míg Szlovéniában és Törökországban az áremelkedés lassult. Az OECD-országokban az energiaárak 8,1 százalékkal nőttek éves szinten márciusban a februári 0,5 százalékos csökkenést követően. Az élelmiszerek drágulása 3,6 százalékra lassult a februári 4 százalék után. Az élelmiszer- és energiaárak nélküli úgynevezett maginfláció 3,7 százalékra emelkedett márciusban az előző havi 3,6 százalékról. A G20-országokban az infláció márciusban 4 százalékra gyorsult a februári 3,7 százalékról, a G7-országokban pedig 2,1 százalékról 2,8 százalékra. Jól látható tehát, hogy a magyar infláció jelenleg az OECD-országok átlaga alatt van, a jövő azonban – ahogy arra rámutattunk – kérdéses. Ez pedig azért is fontos – ahogy azt az élelmiszerárak emelkedését vizsgálóelemzéseinkbenbemutattuk –, mert az utóbbi évekbenbrutális áremelkedés ment végbe,ami ragadósnak bizonyult. Az Oeconomus elemzése szerint az áprilisi inflációs adat nem okozott meglepetést a piacon: a fogyasztói árak éves alapon 2,1 százalékkal emelkedtek, vagyis az infláció továbbra is a Magyar Nemzeti Bank 2–4 százalékos toleranciasávjának alsó részében mozog. A mutató ugyan gyorsult a márciusi 1,8 százalékhoz képest, ám a nemzetközi környezet alapján ez inkább fordulópontként, semmint kiugró inflációs hullámként értelmezhető. Az elemzés arra hívja fel a figyelmet, hogy a korábbi kedvező bázishatások fokozatosan kifutnak, miközben a közel-keleti konfliktus egyre több csatornán keresztül gyűrűzik be az európai gazdaságokba. A magyar inflációs pályát ugyanakkor továbbra is tompítják a hazai védőintézkedések, például a védett üzemanyagárak vagy a rezsivédelem. Az Oeconomus szerint a legfontosabb kérdés most az, hogy a világpiaci ársokkok mennyire bizonyulnak tartósnak. Jelenlegi forgatókönyveik alapján az infláció tavasztól fokozatosan gyorsulhat, év végére akár a 4–5 százalékos tartomány közelébe is emelkedhet. A háttérben egyszerre érvényesülnek inflációt fékező és gyorsító tényezők. A forint az elmúlt hónapokban jelentősen erősödött mind az euróval, mind a dollárral szemben, ami mérsékelheti az importált inflációt, különösen a tartós fogyasztási cikkek, az élelmiszerek és az üzemanyagok esetében. Az elemzők ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy az árfolyamhatások jellemzően késleltetve épülnek be a fogyasztói árakba, vagyis a forinterősödés kedvező hatása még nem jelent meg teljes egészében az árakban. A közel-keleti konfliktus inflációs hatásai elsősorban az energiahordozók piacán érzékelhetők. Az Oeconomus szerint a Brent típusú kőolaj ára áprilisban ismét 100 dollár fölé emelkedett hordónként, amit aHormuzi-szoroskörüli bizonytalanság és a globális ellátási félelmek hajtanak. A földgázpiacon hasonló folyamatok látszanak: a holland TTF-jegyzés jelentős drágulást mutatott, ami Nyugat-Európában már az áramszámlákban is megjelenhet. Magyarország ebből a szempontból részben kivételnek számít. A lakossági energiaárak szabályozása miatt a világpiaci drágulás közvetlenül nem jelenik meg a háztartások számláiban, a vállalati szektor azonban továbbra is piaci áron jut energiához. Ez az elemzés szerint középtávon megemelheti a termelési költségeket, amelyek végül a fogyasztói árakban is visszaköszönhetnek. Az üzemanyagárak esetében szintén kettős hatás érvényesül. A világpiaci olajár-emelkedés felfelé húzná a hazai árakat, ugyanakkor a védett árak rendszere jelentősen tompítja ezt a hatást. Az Oeconomus szerint a szabályozás nemcsak a lakossági tankolást fogja vissza, hanem a másodkörös inflációs hatásokat is, mivel a vállalkozások és a fuvarozók egy része szintén kedvezményes áron jut üzemanyaghoz. Ez különösen fontos lehet a logisztikai és mezőgazdasági költségek stabilizálása szempontjából. Az elemzés szerint az év elején még viszonylag alacsony élelmiszer-infláció volt jellemző Magyarországon. Áprilisban éves alapon 1,5 százalékkal drágultak az élelmiszerek, amit részben a korábbi árrésstop kifutó bázishatása magyaráz. Az Oeconomus ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a közel-keleti konfliktus közvetve az agráriumon keresztül is újabb inflációs nyomást generálhat. A magasabb energia- és szállítási költségek, valamint a műtrágya- és alapanyagárak emelkedése idővel a mezőgazdasági termelői árakban, később pedig a bolti árakban is megjelenhet. A szakértők szerint ugyanakkor a folyamatot tompíthatja a viszonylag erős forint és a kedvező globális gabonapiaci helyzet. Inkább az időjárási kockázatok jelenthetnek problémát: a tavaszi fagykárok miatt például a friss gyümölcsök ára várhatóan nem fog érdemben csökkenni az idei évben. A szolgáltatásoknál szintén érzékelhető az inflációs nyomás erősödése. Bár az év eleji átárazások visszafogottabbak voltak a megszokottnál, márciushoz képest áprilisban ismét emelkedtek az árak, különösen az utazáshoz és turizmushoz kapcsolódó szolgáltatásoknál. Az Oeconomus szerint a logisztikai és szállítási költségek emelkedése fokozatosan a szolgáltatói szektor szélesebb körében is megjelenhet. Az elemzés kiemeli, hogy a magyar infláció nemzetközi összevetésben továbbra is kedvező képet mutat. Az uniós módszertan szerinti magyar infláció márciusban a hetedik legalacsonyabb volt az Európai Unióban, miközben a legtöbb tagállamban gyorsult az áremelkedés üteme. Áprilisban a magyar HICP-mutató 2,6 százalékra emelkedett, de az előzetes adatok alapján Magyarország így is az alacsonyabb inflációjú országok között maradhatott. Az Oeconomus szerint ugyanakkor a következő hónapokban Európa-szerte erősödhetnek az inflációs nyomások. Az IMF is arra figyelmeztetett, hogy a közel-keleti konfliktus egyszerre növeli a kereskedelmi zavarokat, az energiaárakat és a piaci bizonytalanságot, miközben a gazdasági növekedést is fékezi. Az elemzők szerint emiatt az inflációs pálya előrejelzése minden korábbinál nagyobb bizonytalanság mellett történik, és a következő hónapok kulcskérdése az lesz, mennyire bizonyulnak tartósnak a mostani világpiaci sokkok. (Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Németh Kata / Index) Kövesse az Indexet Facebookon is!