● news.bsdnet.hu

A marispusztai önkéntessel , a civil alapon szerveződő Vízőrző Mozgalom és a kormányzat közötti kapcsolattartóval beszélgettünk a kiszáradó földekről, a betonmentesítésről, a bürokrácia lebontásáról és annak a szemléletváltásnak a szükségességéről, amely nélkül nem marad élet az Alföldön. – Hány, az önökéhez, a Kiskunmajsa Marispusztai Önkéntes Vízőrzőkhőz hasonló, civil alapon szerveződő sejt működik ma az országban? – Folyamatosan szaporodnak a sejtek az országos kiterjedésű Vízőrző Mozgalomban. Április 12-én még mintegy 26 működött, mostanra pedig már 35 körül járunk, a szám hétről hétre nő. Az Alföldön drasztikusan megnőtt a tenni akarás: az emberek megértették, hogy nem várhatnak a csodára vagy a nagy folyórendezési tervekre, a helyben fellelhető vizeket kell azonnal megfogniuk. Nemrég Kecskeméten jártunk, ahol rögtön két csapat is alakult. Beszélgetésünk után indulunk Kiskunfélegyházára, de Jánoshalmáról, sőt a Velencei-tó környékéről is keresnek bennünket. Utóbbiak nemsokára eljönnek hozzánk terepszemlére, hogy megnézzék a mi gyakorlati megoldásainkat, onnan a szegedi csapathoz látogatunk el. Kapacitásaink ugyanakkor végesek, hiszen mindezt a munkánk mellett csináljuk, de amit tudunk, megoldunk. – Kecskeméten például milyen lehetőséget látnak a víz megtartására? – Voltunk terepbejáráson a Bácsvíz Zrt. szennyvíztisztító telepén és a Csukás-érnél. Döbbenten tapasztaltuk, hogy a lakossági felhasználásból és a csapadékvíz-hálózatból naponta mintegy 15 ezer köbméter tisztított szürkevíz folyik ki a csatornába. Összehasonlításképp: nálunk Marispusztán a fűtési szezonban a kiskunmajsai strand termálvize és az üvegház együttvéve napi 2200 köbmétert használ. Itt tehát óriási mennyiségű víz távozik szinte a semmibe, de a cégnél nyitottak arra, hogy a szegedi példához hasonlóan, szivattyúzással kivezessük ezt a szürkevizes elfolyást a Csukás-ér melletti rétekre. Ez vizuálisan ugyan nem csábító, de a mechanikai tisztításon átesett szürkevíz tökéletesen alkalmas lenne a környező területek szikkasztására és a talajvízpótlásra. • Milyen lehetőségek vannak a vízmegtartásra az Alföldön és a Homokhátságon? • Hallgat a kormány a civilek szavára? • Milyen gyors beavatkozást javasolnak a szakértők? • Milyen jövő vár ránk a rekordalacsony vízállásokkal?• Miért nem óriási gátakban kell gondolkodni?• Miért kell abbahagyni a túlzott öntözést? A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap 2026. augusztus 6-ig kapható 2026/31. számában . Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz! Már előfizető vagyok, bejelentkezem!