● news.bsdnet.hu

Emelkedik a fogyasztóvédelemhez érkező panaszok száma: a szerződéskötés után megemelt ártól a vásárlás napján már füstölő autóig sok mindennel próbálkoztak egyes kereskedők és nepperek. 2026.08.03. hétfő 06:06 Nem működik az ESP, időszakos AdBlue-hiba, rossz a visszagurulás-gátló, sikertelenek a javítások, pedig több hetet állt szervizben az autó – hosszan sorolja egy olvasónk a fiatal járművénél tapasztalat hibákat a szerkesztőségünknek írt szomorú levelében. Nem egyszeri eset a panasza, elég gyakran találkozunk hasonlókkal, amikor a járműtulajdonosok végső elkeseredettségükben már nem tudnak kihez fordulni. Sokan közülük eredménytelenül birkóznak az értékesítő autószalonnal, vagy használt személyautó vásárlása után a kereskedővel, még kisebb eséllyel a telephely nélkül ügyeskedő nepperrel. Hivatalos úton sokan a fogyasztóvédelemhez fordulnak segítségért, amely hatóság a konkrét ügyek kivizsgálása mellett bizonyos időszakonként célzottan az autós iparágat is ellenőrzi. Elárulták a Vezessnek, hogy mit találtak. „A személygépjárművek értékesítésével kapcsolatos fogyasztói megkeresések száma 2025-ben 241 darab, míg 2026-ban 210 darab volt” – válaszolta kérdésünkre a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság ( NKFH ), vagyis időarányosan jelentős emelkedést tapasztaltak a múlt esztendőhöz képest idén az első öt hónapban. Írásban és telefonon is érkeznek hozzájuk panaszok, előbbiek „összetettebb, már kialakult jogvitákat” terítenek ki a hatóság asztalára, segítséget várva az államtól. Eitmann Norbert szóvivő szerint az autóvásárlásos panaszok „jellemzően a jármű hibás teljesítésével, a szavatossági vagy jótállási igények elutasításával, a vásárlást megelőző tájékoztatás hiányosságaival, illetve a szerződéses feltételek értelmezésével, a szerződéses feltételek vállalkozás általi egyoldalú módosításával” kapcsolatosak. Egyoldalú módosításoknál többen az autó árának a szerződéskötés utáni megváltoztatását nevezték meg, valamint arra is többször volt példa, hogy nem pontosan ugyanazzal a műszaki tartalommal érkezett meg a jármű, mint amivel megrendelték. Gyakran találkozik az NFKH az új autók átadási feltételeire panaszkodó vásárlókkal és a jótállási igények érvényesítésének a nehézségeivel is. „Használt gépjárművek esetében gyakran merül fel vita a rejtett hibák, a futásteljesítmény, a műszaki állapot vagy az előélet kapcsán” – mondja a szóvivő a Vezessnek. Kép: Getty Images „A Kérelmező előadta, hogy 2025. szeptember 24. napján vásárolt a Vállalkozástól egy gépjárművet. A Kérelmező 2025. augusztus 5. napján megtekintette a gépjárművet és szóbeli megállapodást kötött a kereskedővel, de ekkor az eladó Vállalkozás arról nem tájékoztatta, hogy már korábban közlekedésre alkalmatlan volt a gépjármű” – ez a szó szerinti idézet egy vidéki kormányhivatal határozatából származik, amely lezárta a vásárló és a kereskedő jogvitáját. A jegyzőkönyv szerint olyan pikáns részletek színesítették az ügyet, hogy „már a vásárlás napjának estéjén füstölt a jármű”, amelynek hibájáról nem adott korrekt tájékoztatást a kereskedő, akit utána „nem lehetett elérni”. Egyszer el lehetett csípni telefonon, akkor ígérgetett, „de azóta sem történt az ügyben előrelépés”. Ezt a sztorit megúszta a kereskedő figyelmeztetéssel és a szavatossági igények intézésére való kötelezéssel, de sokszor súlyosabb retorzió követi a törvényszegő viselkedést. „Súlyosabb, illetve ismétlődő jogsértések esetén a hatóság fogyasztóvédelmi bírságot is kiszabhat. A bírság mértékét minden esetben az ügyben felmerülő súlyosító és enyhítő körülmények figyelembevételével, mérlegeléssel határozza meg a hatóság. Annak legalacsonyabb mértéke 100 ezer forint, súlyosabb esetben, minden körülmény mérlegelését figyelembe véve akár több millió forintig is kiterjedhet” – válaszolja Eitmann Norbert a kérdésünkre. Időnként országos akciókat is indít az autóértékesítések ellenőrzésére a fogyasztóvédelem, a legutóbbi ilyen nagy ellenőrzés-sorozat 2024-ben volt. Akkor 58 vállalkozáshoz kopogtattak be, ezek közül 48-nál „merült fel tisztességtelen szerződési feltétel alkalmazásának gyanúja.” Egyes ügyek a mai napig tartanak ezek közül: „az egyeztetések jelenleg is folyamatban vannak a kifogásolt szerződési feltételek felülvizsgálata és szükséges módosítása érdekében”. Kép: Getty Images A személyautó-vásárlásnál a leggyakrabban a jótállás és a szavatosság fogalmával találkoznak a vevők, és bár a köznyelvben ezeket sokszor azonos jelentésűként használják, valójában eltérő jogintézményekről van szó. Kicsit darabos lesz innentől a fogalmazás, de fontosak a részletek. A szavatosságnál az eladó felel azért, hogy a jármű a vásárlás időpontjában megfeleljen a jogszabályokban és a szerződésben foglalt minőségi követelményeknek, vagyis ne legyen hibás. Ha a vásárló bizonyítani tudja, hogy a hiba már az átadáskor is fennállt, kérheti a hiba ingyenes kijavítását, cseréjét, továbbá bizonyos esetekben árleszállítást, illetve súlyosabb esetben akár a szerződéstől is elállhat. Használt autók vásárlásánál különösen gyakoriak a szavatossági viták az NFKH szerint, mivel ilyenkor kérdés, hogy a hiba már magából a jármű állapotából, életkorából esetleg futásából következik-e, vagy sem, hiszen csak utóbbi esetben beszélhetünk hibás teljesítésről. Emellett kérdés, hogy a hiba már a vásárláskor fennállt-e, esetleg az átadást követően, a vásárló magatartásának következményeként keletkezett. A garancia kifejezést a köznyelv gyakran, de tévesen a jótállás szinonimájaként használja. A jótállás a vásárló számára a szavatosságnál kedvezőbb helyzetet biztosít. A jótállás időtartama alatt ugyanis a vállalkozásnak (pl. kereskedőnek) kell bizonyítania, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A jótállás lehet jogszabályon alapuló kötelező jótállás vagy a vállalkozás által önként vállalt jótállás. Jótállásnál egyébként közel azonos igényérvényesítési lehetőségei vannak a fogyasztóknak (kijavítás, csere, árleszállítás, elállás). Kép: Getty Images A kötelező jótállás egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozik, amelyeket a jogszabály külön nevesít, ide tartoznak a személyautók is. A kötelező jótállás célja, hogy a vásárlók számára magasabb szintű védelmet biztosítson a nagyobb értékű, hosszabb használatra szánt termékeknél. Az önként vállalt jótállás ezzel szemben a gyártó, importőr vagy kereskedő saját vállalása. Az önként vállalt jótállás feltételeit – például az időtartamot, az esetleges érvényesítési feltételeket – a jótállást nyújtó vállalkozás határozza meg, azonban ezek nem lehetnek a vásárlóra nézve kedvezőtlenebbek a jogszabályban biztosított minimumjogoknál. Több száz próbavásárlásos jegyzőkönyvet olvasott vezető mesélt szerkesztőségünknek arról, hogy miként tesztelik az újautó-értékesítőket. Extrém példákat is mesélt . Kép: Vezess . Kövesd a Vezess.hu -t a Google hírekben!