● news.bsdnet.hu

Az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás ideiglenes alkalmazása alig néhány hónapja kezdődött meg, ennek ellenére máris több olyan kérdés került napirendre, amely komoly feszültséget okozhat az európai agrárpiacokon. A szakmai viták középpontjában a termelési feltételek, a környezetvédelmi előírások, az állategészségügyi szabályok, valamint a fenntarthatósági elvárások állnak. A helyzetet tovább élezte, hogy a brazil JBS – a világ egyik meghatározó húsipari vállalata – módosította korábban meghirdetett klímavédelmi stratégiáját. A döntés ismét ráirányította a figyelmet arra, hogy a dél-amerikai hús előállításának teljes ellátási lánca mennyire követhető és ellenőrizhető környezeti szempontból. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. A JBS 2021-ben azt a célt tűzte ki, hogy 2040-re teljes működésében eléri a nettó nulla üvegházhatásúgáz-kibocsátást. A vállalat azonban időközben felülvizsgálta ezt az elképzelést, és a jövőben elsősorban saját létesítményeinek, energiafelhasználásának és közvetlen működésének kibocsátáscsökkentésére kíván koncentrálni. Ez azért jelentős változás, mert az állattenyésztés környezeti terhelésének túlnyomó része nem a feldolgozóüzemekben keletkezik. A kibocsátások jelentős hányada az állattartásból, a takarmány-előállításból, a földhasználatból, valamint a szállítási folyamatokból származik. A vállalat közvetlen – úgynevezett Scope 1 és Scope 2 – kibocsátásai csak kis részét adják teljes karbonlábnyomának. A JBS tervei szerint ezek intenzitását 2030-ig 30 százalékkal, 2050-re pedig 70 százalékkal mérsékelné a 2019-es bázisévhez viszonyítva. A vállalat ugyanakkor közölte, hogy továbbra is fenntartja az erdőirtási kockázatok feltárását és a felelős beszerzést támogató programjait. A stratégia módosítása különösen érzékeny időszakban történt, hiszen az Európai Unió és a Mercosur-tagállamok – Brazília, Argentína, Paraguay és Uruguay – között létrejött kereskedelmi megállapodás ideiglenes alkalmazása 2026. május 1-jén indult el. Az egyezmény egyik legtöbbet vitatott eleme a kedvezményes vámfeltételekkel érkező mezőgazdasági termékek köre, amelybe a marhahús, a baromfihús, a cukor, az etanol, a méz és a rizs is beletartozik. A JBS döntése ismét rámutat arra, hogy a feldolgozóüzemek kibocsátásának csökkentése önmagában nem ad teljes képet egy húsipari termék környezeti hatásáról. Továbbra is nyitott kérdés marad például, hogy az állatok milyen gazdaságokból származnak, kapcsolódott-e a legelőterületek kialakítása erdőirtáshoz, illetve mekkora metánkibocsátás és környezeti terhelés kapcsolódik a takarmány-előállításhoz. Mindez azért is fontos, mert az uniós gazdák számára kötelező fenntarthatósági előírások jelentős többletköltséget jelentenek. Ha az importtermékek előállítása során a teljes kibocsátási láncot nem azonos módon mérik vagy ellenőrzik, az a piaci verseny feltételeit is befolyásolhatja. A megállapodás életbe lépését követően az első komoly konfliktus nem a vámokról, hanem az antibiotikumok alkalmazásáról szólt. Az uniós szabályozás tiltja az antibiotikumok növekedésserkentő vagy hozamfokozó célú alkalmazását, és előírja, hogy az előírások betartását az állatok teljes életútjára vonatkozóan kell dokumentálni. A brazil hatóságok jelezték, hogy minden szükséges intézkedést megtesznek a döntés felülvizsgálata érdekében. Az eset ugyanakkor rávilágított arra, hogy a kereskedelmi kedvezmények önmagukban nem szüntetik meg a két térség szabályozási rendszerei közötti különbségeket. Az egyezmény egyik legtöbbet vitatott eleme a kedvezményes vámfeltételekkel érkező mezőgazdasági termékek köre, amelybe a marhahús, a baromfihús, a cukor, az etanol, a méz és a rizs is beletartozik – Fotó: Shutterstock A megállapodás ideiglenes alkalmazásának első hónapjai alapján még nem beszélhetünk arról, hogy a Mercosur-országokból érkező import jelentősen átalakította volna az uniós piacot.A kedvezményes vámtarifákhoz kapcsolódó mennyiségek fokozatosan növekednek, miközben az ellátási láncok és a kereskedelmi kapcsolatok átrendeződése is hosszabb időt vesz igénybe. Az Európai Unió érzékeny termékek esetében külön védelmi mechanizmust is beépített a megállapodásba. Ennek értelmében vizsgálat indulhat, ha egy adott termék behozatala legalább 5 százalékkal meghaladja az előző három év átlagát. Az eljárást négy hónapon belül kell lezárni, sürgős esetben pedig akár 21 napon belül ideiglenes intézkedések is bevezethetők. A gyakorlatban ugyanakkor kulcskérdés marad, hogy a piaci zavarok felismerése és a hatósági beavatkozás milyen gyorsan történik meg, hiszen mire a kedvezőtlen piaci folyamatok egyértelműen kimutathatók, a termelői árak már számottevően csökkenhetnek. A hazai mezőgazdaság számára a megállapodás elsősorban a baromfi-, a marhahús-, a cukor- és az etanolszektorban, valamint közvetve a gabonapiacon jelenthet kihívásokat. A szakmai szereplők szerint a fő kockázat nem feltétlenül az, hogy a dél-amerikai hús rövid idő alatt kiszorítaná a magyar termékeket a boltokból. Sokkal inkább az jelenthet kihívást, ha az olcsóbb import referenciaárként jelenik meg a feldolgozók és a kereskedelmi láncok beszerzési tárgyalásain, miközben a magyar termelők továbbra is az uniós környezetvédelmi, állatjóléti és élelmiszer-biztonsági előírásokból fakadó költségekkel működnek. Forrás: vg.hu Indexkép: pexels.com