● news.bsdnet.hu

Helmut Marko sikeres Forma-1-es menedzseri karrierjének esetleges lezárása már 2025 márciusában sejthető volt. Az akkor 81 éves szakember egy interjúban arra a kérdésre, hogy befejezi-e, haMax Verstappenegyszer elhagyná a Red Bullt, így válaszolt: „Ez jó ok lehetne, igen.” Markónak ekkor még érvényes szerződése volt aRed BullGmbH motorsport-tanácsadójaként, amely eredetileg 2026 végéig szólt. Ez volt az első valódi szerződése ebben a szerepkörben, amelyet 2003-tól kezdve — eleinte a Red Bull Formula 3000-es juniorcsapatának vezetőjeként — Dietrich Mateschitz-cel mindig kézfogással rögzített.HIRDETÉSHIRDETÉS 2025 végén aztán lemondott tanácsadói tevékenységéről. A kívülállók számára mindez meglepetésként hatott: egy évvel szerződése lejárta előtt távozott, ráadásul úgy, hogy Verstappen végül nem hagyta el a Red Bullt aMercedeskedvéért, noha a pletykák szerint ez hónapokig napirenden volt. Egy korszak zárult le — nemcsak az osztrák, hanem a nemzetközi motorsportban is.HIRDETÉS Marko maradandó örökséget hagy maga után.1971-ben Porschéval megnyerte a Le Mans-i 24 órás versenyt, méghozzá olyan rekorddal — 222,304 km/h-s átlaggal —, amely csaknem négy évtizeden át élt, és csak 2010-ben döntötték meg. 1971/72-ben eljutott a Forma-1-ig is, ám a Ferrarival kötött előszerződés végül csupán papír maradt. Az 1972-es Francia Nagydíjon, Clermont-Ferrandban egy Ronnie Peterson versenyautója által felvert kő eltalálta, ennek következtében elveszítette bal szemét — és vele együtt nagy versenyzői karrierjének esélyét is. Később Dietrich Mateschitz Forma-1-es stratégájakénta Red Bullt a királykategória élére vezette: Sebastian Vettel révén 2010 és 2013 között, Max Verstappen révén pedig 2021 és 2024 között négy-négy világbajnoki címhez segítette a csapatot. A Forma-1 paddockjában sok munkatársa és a német nyelvű újságírók jelentős része tisztelettel egyszerűen csak így emlegette: „a Doktor”. Marko gyerekkori barátjával, az 1970-es Forma-1-es világbajnok Jochen Rindttel együtt a bad aussee-i gimnáziumba járt. Ezt követően két célja volt: először is versenyző akart lenni, másodszor pedig közgazdaságtant szeretett volna tanulni: „Mivel nálunk nem álltak rendelkezésre az anyagi lehetőségek egy autóversenyzői karrierhez, először el kellett végeznem egy képzést, mielőtt teljesen a motorsportnak szentelhettem volna magam” — emlékezett vissza a Grazi Egyetem archívumában szereplő portréjában. A Grazi Egyetemen azonban az 1960-as években még nem volt közgazdasági képzés, ígyMarko végül a jogi tanulmányok mellett döntött.1967-ben doktorált, ezzel hivatalosan is „Dr. Helmut Marko” lett — majd a doktori ünnepség után egyenesen a niederösterreichi Langenlebarnba sietett, hogy rajthoz álljon egy Formula V-versenyen. Ezen egyébként a második helyen végzett.HIRDETÉS Amit sok fiatalabb Forma-1-rajongó nem tud: Markót Európa versenypályáin, ahol többnyire Rindttel együtt keltett feltűnést, már akkor is egyszerűen csak „a Doktorként” emlegették. Jogászként, formális értelemben, ténylegesen nem gyakorolta a hivatását – eltekintve azoktól a tanácsadói tevékenységektől, amelyeket versenyistállók számára végzett, és amelyeknél jogtudományi háttere mindig hasznosnak bizonyult. A stájer szakembernek soha nem volt problémája a becenevével, ahogy azt most a Die Zeit című lapnak adott interjúban elárulta: „Az első versenyszezonom során, 1967 elején a szervezők beírták a programfüzetekbe, hogy ‘Doktor’. Tiltakoznom kellett volna ellene? Egy idő után aztán védjeggyé vált” – mondta mosolyogva.HIRDETÉS Csak jóval később jelent meg a Forma-1 nevezési listáján Jonathan Palmer személyében egy újabb doktori cím – ezúttal orvosi –, majd amikor 1999-ben a BMW belépett az autósport királykategóriájába, Dr. Mario Theissen Marko pártfogoltja, Gerhard Berger mellett a BMW motorsport-igazgatói kettős vezetésének tagja lett. Theissent – aki gépészmérnöki és járműtechnikai végzettséggel rendelkezett – sok munkatársa szintén gyakran csak „a Doktorként” emlegette.Biztonsági autó okozott balesetet egy orosz F4-es futamon Marko azonban – legalábbis saját emlékei szerint –az első doktori címmel rendelkező versenyző volt a Forma-1-ben. És bár klasszikus ügyvédként soha nem praktizált, mindig örült annak, hogy befejezte tanulmányait, mert: „A cím már hasznos volt számomra. Megakadályozta, hogy jogászként a legnagyobb ostobaságokat adják elő nekem. […] A versenyzőkkel és szponzorokkal kötött szerződéseknél nagyon sokat segített a tanulmányom.” Ám ellentétben olyan pályatársakkal, mint Christian Horner, akik nemcsak együtt ünnepeltek a Forma-1 elitjével, hanem maguk is annak részévé váltak,Markót soha nem érdekelték igazán a gazdagok és szépek, legyen szó Monacóról vagy Szingapúrról. Csak nagyon ritkán jelent meg VIP-partikon: „Ezeknek az embereknek legalább a felét fel sem ismertem” – mondta az osztrák. „A Forma-1 ezen része egyszerűen soha nem érdekelt.” Vezető pozíciójában ugyanakkor kétségtelenül élvezte azt a luxust, hogy a Red Bull csapatának legtöbb alkalmazottjánál magasabb színvonalon utazhatott. Marko elmondása szerint „egy kiváltságos világban éltem”, majd így magyarázta: „A legjobb szállodákban lakik, első osztályon repül, és egyébként azzal foglalkozik, hogy egy versenyautót egyre gyorsabbá és gyorsabbá tegyen.” Honfitársaival, például Toto Wolff-fal vagy Gerhard Bergerrel ellentétbenMarkónak soha nem volt lakása az adóparadicsomnak számító Monacóban: „Soha nem tudnék Monte-Carlóban élni” – magyarázta. „Amikor éppen nincs ott rendezvény, inkább egy nyugodtabb város. A Forma-1-es verseny idején pedig hirtelen minden megtelik. Én ezt az egészet nem akarom. Inkább vállalom azokat az adókat, amelyeket Ausztriában fizetek.” A 83 éves szakember életének központja továbbra is Graz, Stájerország tartományi fővárosa — ami praktikus módonmindössze nagyjából egyórás autóútra található a spielbergi Red Bull Ringtől.Marko irodája a Mura partján van, közvetlenül a Schlossberghotellel szemben. Ott, ahol egykor számos Forma-1-es szerződésről tárgyaltak, ma „a Doktor” már csak az ingatlanjait kezeli. És vélhetően továbbra is felhörpint időnként egy-egy doboz Red Bullt az irodai hűtőből…