● news.bsdnet.hu

A hőkupola egy olyan időjárási jelenség, amikor egy nagyobb kiterjedésű, magas nyomású légtömeg a talaj közelében tartja a forró levegőt, és lefelé irányuló mozgásával megakadályozza, hogy a felmelegedett levegő felemelkedjen és eloszoljon. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. A hőkupola kialakulásának alapfeltétele egy stabil, kiterjedt anticiklon (magas nyomású rendszer) jelenléte a térségben. Az anticiklon középpontjában lefelé áramlik a levegő, és ez gátolja a felhőképződést. Mivel nincs csapadék, és a felhőtakaró sem árnyékolja a földfelszínt, a napsugárzás zavartalanul eléri a talajt. Az elnyelt napsugárzás tovább melegíti a felszínt és a talajközeli levegőt, amely viszont nem tud felemelkedni, mert a magas nyomású kupola mintegy „lehorgonyozza” azt. Ennek következtében az extrém meleg napokon akár több egymást követő napon keresztül is tart egészen addig, amíg egy erősebb, hidegfront vagy ciklon át nem töri a magas nyomású réteget. A hőkupola tartóssága abból ered, hogy az anticiklonok – ellentétben a mozgékonyabb ciklonokkal – akár több hétig is uralhatják Közép-Európa időjárását. Ebben az időszakban jellemző a csekély légmozgás, az éjszakai lehűlés hiánya, valamint az alacsony relatív páratartalom. Emiatt az egész ország területén hőhullám alakulhat ki, amely tartósan magas hőmérsékleti értékeket eredményez. Ez különösen az Alföldön, illetve a városi környezetben lehet érezhető, ahol az aszfalt, a beton és más mesterséges anyagok tovább fokozzák az úgynevezett "városi hősziget hatást". A hőkupola egy olyan időjárási jelenség, amikor egy nagyobb kiterjedésű, magas nyomású légtömeg a talaj közelében tartja a forró levegőt, és lefelé irányuló mozgásával megakadályozza, hogy a felmelegedett levegő felemelkedjen és eloszoljon – Fotó: pexels.com Az emberi szervezet számára napokon át tartó, erős hőterhelés emeli a hőguta, a kiszáradás és a szív- és érrendszeri panaszok kockázatát. Idősek, szívbetegek és kisgyermekek különösen veszélyeztetettek. Az extrém meleg az állattenyésztésben is kockázatot jelent: a szarvasmarháknál, sertéseknél, baromfinál is jelentős teljesítménycsökkenés, fokozott stressztünetek, sőt, elhullás is megfigyelhető, ha nem gondoskodsz megfelelő hűtésről, vízellátásról és árnyékolásról. A szántóföldi növénytermesztésben a tartós hőség, csapadékhiánnyal párosulva gyorsítja a talaj kiszáradását, gyengíti a gabonák, kapás növények fejlődését és terméskilátásait. A kukorica, napraforgó, burgonya és egyéb melegigényes növények ugyan jól tűrik a meleget, de huzamosabb hőség és vízhiány esetén ezek is stresszt szenvednek. A zöldség- és gyümölcstermesztésben a hőkupola gyengítheti a kötődést, csökkentheti a termés mennyiségét és minőségét. A hőkupola alatt kialakult tartós kánikula végét jellemzően egy erős hidegfront, ciklon, vagy a magas nyomású rendszer átrendeződése hozza el. Ezek érkezése nehezen előre jelezhető, mert a légköri változók (pl. tengerparti ciklonok mozgása) könnyen megváltoztathatják a térség időjárását. Általánosan elmondható, hogy egy hőkupola 4-7 napig maradhat fenn, de gyakran fordult már elő akár hosszabb, tíz napot is meghaladó extrém meleg periódus. A klímaváltozás miatt ezek a hőkupolás időszakok várhatóan sűrűsödnek, hosszabbodnak Magyarországon is. Gazdaként, termelőként érdemes már most felkészülni a tartós meleghez való alkalmazkodásra, és figyelemmel kísérni a legújabb meteorológiai előrejelzéseket, hogy megfelelően tudd védeni növényeidet, állataidat és saját egészségedet ebben a szokatlanul meleg időszakban is. Indexkép: pexels.com