● news.bsdnet.hu

A fertőzés ritka esetekben emberről emberre is terjedhet. Egyre több ország egészségügyi hatósága kapcsolódik be annak a ritkahantavírusjárványgócnak a felderítésébe, amely a Hondius nevű expedíciós óceánjáróhoz köthető. A legfrissebb hírek szerint már egy holland légiutas-kísérőt is megfigyelés alá helyeztek, miután kapcsolatba kerülhetett az egyik később elhunyt utassal. A nőnél enyhe tünetek jelentkeztek, ezért elkülönítve vizsgálják Amszterdamban - írja azEconomx. A WHO adatai alapján eddig több megerősített és több gyanús fertőzést azonosítottak a hajó utasai között, és legalább három ember meghalt. A Hondius Argentínából indult, majd a dél-atlanti térségen keresztül tartott Afrika felé, útközben pedig Szent Ilona szigetén is kikötött. Itt mintegy negyven utas hagyta el a hajót, ezért most több országban is zajlik a kontaktkutatás. A szakemberek szerint a fertőzéseket nagy valószínűséggel az úgynevezett Andes-hantavírus okozhatja. Ez különösen figyelemre méltó, mert a hantavírusok többsége kizárólag fertőzött rágcsálók váladékával terjed, az Andes-változat azonban ritka esetekben emberről emberre is átadható. Emiatt figyelik most kiemelten azokat, akik szoros kapcsolatba kerültek a fertőzött utasokkal vagy az elhunytakkal. A járványügyi nyomozást nehezíti, hogy több utas már különböző országokba utazott tovább. Egyes brit utasokat például 45 napos önmegfigyelésre kértek, miközben más országok – köztük Hollandia, Franciaország és Szingapúr – szintén követik az érintettek egészségi állapotát. A WHO ugyanakkor hangsúlyozta: a lakosság számára jelenleg alacsony a kockázat, és a helyzet nem hasonlítható egyCOVID-szerűvilágjárványhoz. A hantavírus-fertőzés tünetei kezdetben influenzaszerűek lehetnek:láz, izomfájdalom, gyengeség és gyomor-bélrendszeri panaszok jelentkezhetnek. Súlyosabb esetekben gyorsan kialakulhat tüdőérintettség és légzési elégtelenség. A mostani eset azért váltott ki különös figyelmet, mert a hajón több beteg állapota is rövid idő alatt romlott. Közben a gyógyszeripar is figyelemmel követi a fejleményeket. A Moderna már korábban bejelentette, hogy dél-koreai kutatókkal együttműködve mRNS-alapú hantavírus-vakcina fejlesztésén dolgozik. Bár egy esetleges oltás még távolinak tűnik, a mostani események ismét ráirányították a figyelmet arra, hogy a ritka zoonózisok – vagyis állatról emberre terjedő fertőzések – milyen gyorsan válhatnak nemzetközi egészségügyi kérdéssé a globális utazások korában. A hantavírusok egy olyan víruscsaládba tartoznak, amelyeket elsősorban vadon élő rágcsálók terjesztenek. Az ember általában úgy fertőződik meg, hogy belélegzi a fertőzött állatok vizeletével, ürülékével vagy nyálával szennyezett por részecskéit. A fertőzés leggyakrabban elhagyott épületek, raktárak, pincék vagy erdei környezet takarítása során történik. A legtöbb hantavírus nem terjed emberről emberre, az Andes-vírus azonban ritka kivételnek számít, mert szoros kontaktus esetén erre is képes lehet. A betegség kezdetben megtévesztően hasonlíthat influenzára: láz, fejfájás, erős izomfájdalom, hányinger és gyengeség jelentkezhet. A súlyosabb esetekben azonban néhány nap alatt életveszélyes tüdő- vagy vesekárosodás alakulhat ki. Az úgynevezett hantavírus okozta pulmonális szindróma halálozási aránya akár 30–40 százalékos is lehet, ezért különösen fontos a korai felismerés és az intenzív orvosi ellátás. Jelenleg nincs széles körben elérhető, specifikus gyógyszer vagy engedélyezett vakcina a hantavírus ellen, ezért a megelőzésnek kiemelt szerepe van. A szakemberek szerint a legfontosabb a rágcsálókkal való érintkezés elkerülése, illetve a fertőzött területek óvatos, megfelelő védőfelszerelésben történő tisztítása. Már dolgoznak a hantavírus elleni vakcinán Kövesse az Egészségkalauz cikkeit aGoogle Hírek-ben, aFacebook-on, azInstagramonvagy aX-en,Tiktok-on is!