● news.bsdnet.hu

Fontos, és némiképp meglepő tényre hívja fel a figyelmet az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének ( ÉVOSZ ) legfrissebb hírlevele, miszerint az épületek korszerűsítése nemcsak a téli gázfogyasztást, hanem a nyári hűtési energiaigényt és a villamosenergia-rendszer csúcsterhelését is mérsékli, miközben elősegíti a napenergia hatékonyabb felhasználását. A szervezet számítása szerint a hazai épületállomány széles körű energetikai korszerűsítése a téli időszakban akár egymilliárd köbméter földgáz megtakarításához járulhatna hozzá, nyáron pedig a megfelelő hőszigetelésre és árnyékolásra épülő felújítások akár a felére is csökkenthetnék az épületek hűtési energiaigényét. A hőszigetelés téli előnyeit mindenki ismeri, de ugyanez a hatás érvényesül nyáron is: amikor a külső hőmérséklet tartósan eléri a 35-40 Celsius-fokot, a jól kialakított épületburok nyáron legalább olyan fontos, mint télen. Télen bent tartja a meleget, nyáron lassítja a külső hő bejutását, csökkenti a túlmelegedést, és hosszabb ideig megőrzi a kellemes belső hőmérsékletet. A hőség ellen szigeteléssel védekezni nemzetgazdasági jelentőséggel is bírhat. Az ÉVOSZ szemléltető becslése szerint, amennyiben Magyarországon mintegy 1,5-2 millió háztartásban lenne légkondicionáló berendezés, és ezek nagyrészt egyszerre mennének egy hőhullám idején, a légkondik együttes pillanatnyi terhelése 1500-2 000 MW között lenne, ami a Paksi Atomerőmű 2000 MW-os névleges teljesítményével vethető össze. Ebben a számításban egy átlagos háztartás körülbelül 1 kW villamos teljesítményt vesz fel hűtésre. Létezik tehát egy ún. csúcsterhelési forgatókönyv , miközben a számítás módszertana elismeri, hogy „a tényleges érték a működő berendezések számától, teljesítményétől, hatékonyságától, a beállított hőmérséklettől és a hőhullám intenzitásától függ.” Aki foglalkozott építőiparral, nem lepődik meg azon, hogy a hőszigetelés a hőség ellen is véd – viszont még számára is meglepő lehet e védelem mértéke . A Nemzetközi Energiaügynökség szerint – írja az EVOSZ – a megfelelő hőszigetelés és a külső árnyékolás együttes alkalmazása akár 80 százalékkal is csökkentheti egy épület hűtési igényét. Az ÉVOSZ ennél óvatosabb, 50 százalékos korszerűsítési potenciállal számol – ez a megfelelő hőszigetelés mellett külső árnyékolást, légzárást, szellőztetést is feltételez. Vagyis ha a korszerűsítések 50 százalékkal mérsékelnék a hűtési igényt, a legmelegebb órákban akár 750–1000 MW-tal is csökkenhetne az ország villamosenergia-igénye, ami még mindig közel fele a Paksi Atomerőmű névleges teljesítményének. Nemcsak az számít, mennyi áramot használsz fel hűtésre, hanem az is, hogy mikor. A magas napelemes termelésű nappali órákban az épületek előhűthetők. Ez azonban csak akkor jelent valódi előnyt, ha az épület megfelelő termikus burokkal rendelkezik: a jó hőszigetelés és az árnyékolás lassítja a visszamelegedést, így a napközben elért kellemes hőmérséklet a késő délutáni és esti órákban is tovább fenntartható, így a teljes hűtési energiaigény is csökkent. A rosszul szigetelt épület gyorsan visszamelegszik, ezért este ismét nagy teljesítménnyel kell működtetni a klímaberendezést. Emellett egy korszerűen felújított épület kisebb teljesítményű klímaberendezéssel is komfortosan hűthető, ami egyszerre csökkenti a beruházási és az üzemeltetési költségeket. Az ÉVOSZ felveti egy önkéntesen választható, okosmérőre épülő lakossági idősávos villamosenergia-tarifa bevezetésének vizsgálatát. Azaz amikor sokat termelnek a napelemek, a kedvezőbb ár ösztönözné az előhűtést. Egy ilyen tarifa a jól szigetelt épületekben működhet igazán hatékonyan. A fogyasztó alacsonyabb költséggel hűthetné le otthonát akkor, amikor bőséges a napenergia, az épület pedig estig megőrizhetné a kellemes hőmérsékletet. Ez egyszerre csökkenthetné a háztartások költségeit, az esti rendszerterhelést és a villamosenergia-import iránti igényt, miközben javítaná a hazai napenergia felhasználását. Szó szerint a saját bőrünkön érezzük, hogy a nyári hőhullámok egyre gyakoribbak és hosszabbak, ezért az épületek energetikai teljesítményét sem lehet már kizárólag a téli fűtési időszak alapján megítélni. A nyári túlmelegedés nem pusztán komfortkérdés: növeli az energiafogyasztást és a működési költségeket, valamint rontja a lakások, irodák, iskolák és egészségügyi intézmények használhatóságát. Az épületállomány korszerűsítése előnyös gazdasági, energiapolitikai és klímaalkalmazkodási szempontból is. Az ÉVOSZ ezért a felújítási programokban a téli energiamegtakarítás mellett a nyári hővédelem figyelembe vételét javasolja. Ahogy a közlemény végén írják is, a jó hőszigetelés többé „nem évszakfüggő előny, hanem egész éves energiabiztonság és klímavédelem.” (Forrás: ÉVOSZ , fotók: Unsplash, illusztráció)