Két tűz között a hazai baromfipiac
Agroinform
2026-08-04 11:36
A baromfipiacon jelenleg két, egymással ellentétes irányú folyamat érvényesül, amelyek az egyes ágazatokra eltérő módon hatnak. Míg egyes piaci változások új exportlehetőségeket teremthetnek a magyar termelők számára, addig más gazdasági tényezők jelentős kihívásokat okoznak az exportorientált vállalkozásoknak.
Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt
Androidra
vagy
iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket.
Lengyelország, amely Európa egyik meghatározó baromfitermelő országa, továbbra sem tudott tartós megoldást találni az állategészségügyi problémák kezelésére. Az elmúlt időszakban ráadásul felfüggesztette az Európai Unió felé történő adatszolgáltatást a madárinfluenza és a baromfipestis kitöréseivel kapcsolatban, ami tovább nehezíti a helyzetet.
Ez a bizonytalanság elsősorban a brojler- és a pulykaágazatot érinti, mivel lassíthatja a lengyel exportpiacok és kereskedelmi kapcsolatok helyreállását. A kialakult környezet ugyanakkor kedvező lehet más uniós tagállamok, köztük Magyarország számára is, hiszen egyes exportpiacokon könnyebbé válhat a megjelenés és a piaci részesedés növelése.
A kedvező piaci lehetőségekkel ellentétes irányú hatást fejt ki a forint tartós, megközelítőleg 10 százalékos erősödése. Az exportorientált vállalkozások esetében ez hasonló nagyságrendű árbevétel-csökkenést eredményezhet, ami jelentősen befolyásolja a gazdálkodás eredményességét.
Ez a hatás különösen a víziszárnyas-ágazatban érezhető, még annak ellenére is, hogy Magyarország állategészségügyi helyzete a versenytárs országokhoz, valamint az elmúlt évek tapasztalataihoz viszonyítva is kedvezőnek számít. A jó járványügyi státusz önmagában nem tudja teljes mértékben ellensúlyozni az árfolyamváltozásból eredő versenyhátrányt.
Az eredetileg ide tervezett állományok más vágóhidakra történő átirányítása jelentős szervezési feladatokat és többletköltségeket okoz – Fotó: Shutterstock
A teljes hazai baromfiágazat eredményességét jelentős mértékben befolyásolja, hogyan változik a nagy vágóhidak és feldolgozóüzemek kapacitása, illetve milyen ütemben valósulnak meg a tervezett fejlesztések.
Komoly kihívást jelent a Tranzit cégcsoport nyírbátori üzemének újjáépítése, amely a becslések szerint optimista forgatókönyv esetén is két-két és fél évet, de akár három évet is igénybe vehet. Ez idő alatt az eredetileg ide tervezett állományok más vágóhidakra történő átirányítása jelentős szervezési feladatokat és többletköltségeket okoz. A hosszabb szállítási útvonalak, a logisztikai átszervezések és az egyéb kapcsolódó kiadások egyaránt növelik a termelők és feldolgozók terheit.
További bizonytalanságot jelent, hogy a Hungerit által tervezett, évi 30–35 millió darabos vágókapacitás-bővítés valóban már a következő évben elkészül-e, vagy csak későbbi időpontban áll majd a termelők rendelkezésére.
A piaci versenyképesség megőrzéséhez elengedhetetlen a hazai vásárlói igények figyelembevétele. A fogyasztók elsősorban olyan tojásokat keresnek, amelyek biztonságosak, tiszták, nagy méretűek, tetszetős sárgájúak, ugyanakkor áruk továbbra is megfizethető marad, és széles körben elérhetők.
Korábban már beszámoltunk arról, hogy az Európai Bizottság vizsgálatot indított a Kínából érkező pekingi kacsaimport feltételezett dömpingje miatt. Az európai kacsapiac éves forgalma megközelítőleg 800 millió euró, amelyből mintegy 200 millió eurót a kínai import tesz ki.
Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint az eljárás öt, az Európai Unióban működő pekingi kacsa-termelő vállalkozás panaszára indult meg.
A beadvány szerint a kínai termelők jelentős állami támogatásokban részesülnek . A kifogások többek között a földhasználathoz, az energiafelhasználáshoz, a finanszírozáshoz, a nyersanyagokhoz és a munkaerőhöz kapcsolódó támogatásokat érintik. Emellett a panasz szerint a regionális takarmánygyártási klaszterek is számottevő állami segítséget kapnak, beleértve a helyi szójabab-feldolgozó üzemek és a keveréktakarmány-gyártók támogatását is.
Amennyiben a vizsgálat arra a megállapításra jut, hogy a kínai import dömpingáron érkezett az uniós piacra, és ez bizonyíthatóan kárt okozott az európai termelőknek, az Európai Bizottság dömpingellenes vámok bevezetéséről is dönthet a Kínából származó pekingi kacsa behozatalával kapcsolatban.
Forrás: NAK Indexkép: pexels.com