● news.bsdnet.hu

Hosszú írás következik, de legalább kissé bonyolult is lesz. Az a célom benne, hogy a Riddle: Russia tanulmánya alapján megmagyarázzam, miért is pont a Wildberries csomagküldő cég raktárait pusztítják főként már két hete az ukrán drónok. Való igaz, hogy a Wildberries komoly részt vállal az orosz hadsereg utánpótlás-ellátásából, ez a hivatalos indoka a támadásoknak: de azért itt többről van szó, mint majd látni fogjuk. (Képünk illusztráció) Tulajdonképpen a teljes orosz bankrendszer csődje forog kockán, ha ugyan el nem dőlt mostanra. De ez csak a részletes magyarázat alapján fog kiderülni: megjegyzéseimet szokás szerint csillag alatt, a bekezdések végén teszem majd meg. Ott tartunk tehát, hogy a z ukrán támadások továbbra is a Wildberries – Oroszország „Amazon-ja” – által üzemeltetett létesítményeket veszik célba. A dróncsapások intenzitása egyre növekszik. Szinte az összes fontos logisztikai központot megtámadták már, és több kulcsfontosságú raktár is helyrehozhatatlanul megrongálódott. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök állítása szerint a hadművelet célja az orosz katonai utánpótlási vonalak megzavarása. A Wildberries valóban kínál kettős felhasználású termékeket – köztük drónokat és taktikai felszereléseket –, amelyeket a hadsereg önkéntes támogatói és a katonai állomány egyaránt vásárolnak. A raktárak megsemmisítése azonban nem fogja elvágni a frontvonal ellátását. A katonai logisztika megzavarása csupán ürügy. Mihailo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó egy nemrégiben készült interjúban gyakorlatilag megerősítette ezt, kijelentve, hogy a támadások elsődleges célja az orosz gazdaság meggyengítése. A végső cél pedig egy „súlyos defiskalizáció” – vagyis gyakorlatilag egy államháztartási válság – kiváltása.* *Kétségtelen, hogy minél centralizáltabb egy gazdaság, annál sérülékenyebb is: és Oroszországot már csak egy hajszál választja el a hadi- és tervgazdálkodástól. Hogyan értelmezi Kijev a Wildberries elleni támadásokat? A Mihajlo Podoljak által vázolt terv egyértelmű: a több mint 6 billió rubel (68 milliárd dollár) forgalmat generáló kereskedői hálózat pénzügyi összeomlásának kikényszerítésével gazdasági láncreakciót akarnak kiváltani. Több százezer eladó fogja megérezni a hatását: „hatalmas számú »apolitikus« ember, akik csupán a megélhetésüket akarják biztosítani.” Ennél is fontosabb, hogy az e-kereskedelmi óriásnak hatalmas hiteleket nyújtó nagy orosz hitelezők súlyos veszteségekkel fognak szembesülni. Volodimir Zelenszkij tanácsadója kifejezetten megnevezte közülük a Sberbankot, a VTB-t, az Alfa-Bankot és a PSB-t. Denis Stilerman, az egyik vezető ukrán drón- és rakétagyártó, a Fire Point társtulajdonosa támogatja ezt a stratégiát: „ Meg kell semmisítenünk a Wildberries-t és az Ozon-t. Ez romba dönti a bankrendszert, mert ők a legnagyobb vállalati hitelezők közé tartoznak. A VTB már eddig is nehézségekkel küzdött, és most több billió rubelnyi hitelt veszít el véglegesen. Ez tönkreteheti Oroszország második legnagyobb bankját.”* *Nagy erre az esély, de csak akkor, ha betartják a hatályos orosz törvényeket. Ha azonban nem tartják be azokat, és mondjuk nagyarányú államosítással akar majd úrrá lenni Putyin a helyzeten, az szintén összeomláshoz vezet, csak épp másféléhez. Többek között társadalmihoz is. Nyilvánvaló, miért kerüli az ukrán elnök ezt a magyarázatot. A nemzetközi jog szerint a Wildberries logisztikai központjai elleni támadások jogilag ingatag alapokon állnak – még akkor is, ha elfogadjuk Zelenszkij állítását, miszerint azokat „az agresszor használja szankcionált alkatrészek szállítására drónok gyártásához és navigációs rendszerekhez”. A Genfi Egyezmények tiltják a polgári infrastruktúra elleni támadásokat. Míg az olajfinomítók jogszerű katonai célpontoknak tekinthetők – az ellenség üzemanyag-ellátásának megvonása egyértelmű taktikai előnyt jelent –, a Wildberries-központok nem minősülnek ilyennek. Csak akkor lennének jogszerű célpontok, ha elsődleges funkciójuk a katonai ellátmányok tárolása lenne, ami azonban nem így van. Kétértelmű helyzetekben a nemzetközi jog előírja, hogy a természetüknél fogva polgári létesítményeket polgári célpontként kell kezelni. Itt a látszatról van szó, nem a jogi kockázatról. A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság valószínűleg nem fog nyomozást indítani a Wildberries elleni támadások ügyében, már csak azért sem, mert Oroszország nem ratifikálta a bíróság mandátumát szabályozó Római Statútumot.* *Innentől kezdve reklamációnak helye nincs. A Wildberries méretei Fő riválisával, a tőzsdén is jegyzett Ozonnal ellentétben a Wildberries csak korlátozott mértékben teszi közzé pénzügyi adatait. A rendelkezésre álló adatok nem adnak teljes képet a vállalat valódi méretéről vagy pénzügyi stabilitásáról. A Wildberries-t is magában foglaló RWB Group bejelentette, hogy 2025-ben Oroszországban és a nemzetközi piacokon 6,1 billió rubel (67 milliárd dollár) forgalmat ért el, a nettó nyereség pedig 175 milliárd rubelt tett ki. A forgalom itt a bruttó áruértékre (GMV) utal, amely a Wildberriesnek és a csoport egyéb részeinek – beleértve a 2024-es egyesülésüket követően a kültéri reklámüzemeltető Russz-t is – értékesítéseit foglalja magában. A kereskedelmi platform tényleges piaci jelenlétének felméréséhez bevételi adatokra van szükség – azaz a ténylegesen megszerzett jutalékokra és díjakra a teljes tranzakciós volumenhez viszonyítva. Az RWB azonban nem hozza nyilvánosságra bevételi adatait. A Wildberries és az RWB Group valódi forgalma a jelentettnél alacsonyabb lehet, legalábbis a Data Insight, egy vezető orosz e-kereskedelmi kutatócég szerint. Akárhogyan is áll a helyzet, az összegek trillió rubelekre rúgnak. Összehasonlításképpen: az Ozon 2025-ben 4,16 billió rubel forgalmat jelentett. A Wildberries pedig az orosz e-kereskedelmi piac 45%-át uralja a becslések szerint, szemben az Ozon 32%-ával. Az utóbbi években mindkét platform robbanásszerű növekedést mutatott, jelentősen felülmúlva az általános piaci teljesítményt. A vállalati adatok szerint a Wildberries forgalma 2021 óta 7,2-szeresére emelkedett, míg az e-kereskedelmi piac összességében ugyanebben az időszakban csupán 3,2-szeresére nőtt. Hogyan segítette elő a háború a Wildberries és az Ozon növekedését? Az orosz online piacterek egyértelmű nyertesei lettek az Ukrajna elleni teljes körű invázió által kiváltott „strukturális átalakulásnak”. A nagy nyugati márkák kivonulását követő széles körű készlethiány elkerülése érdekében Moszkva legalizálta a „párhuzamos importot” – ezzel gyakorlatilag zöld utat adva a csempészetnek. A piacterek gyorsan a szürke piac és a hamisított áruk elsődleges forgalmazási csatornáivá váltak. Míg a nyugati média gyakran „Oroszország Amazonjának” nevezi a Wildberries-t, az országon belül más becenevet kapott: „digitális Cserkizon” – ami utalás Moszkva hírhedt posztszovjet csempészpiacára.* *Magyar vonatkozásban talán „digitális Ecserinek” vagy „online Négy Tigrisnek” neveznénk, ha még emlékszünk ezekre a dicstelen, de kaotikus gazdasági jelenségekre. A tiltott kínai import fő csatornája a „teherszállítás”. A logisztikai szolgáltatók több tucat beszállítótól származó áruikat egyetlen teherautóba rakodják össze, és egyetlen vámáru-nyilatkozat keretében, alacsony vámtarifájú kategóriában vámkezeltetik a szállítmányt. A rakomány ezután Kazahsztánon és Kirgizisztánon halad át, mielőtt vámmentes Eurázsiai Gazdasági Unió (EAEU)-áruként belépne Oroszországba. Az elemzők becslése szerint a „cargo” szállítmányok 2025-ben az orosz–kínai kereskedelem 230 milliárd dolláros volumenéből körülbelül 50 milliárd dollárt tettek ki. Dmitrij Alekszejev, a DNS nevű jelentős elektronikai kereskedelmi lánc társtulajdonosa – amely az online értékesítésben a Wildberries, az Ozon és a Yandex Market mögött a negyedik helyen áll – részletesen dokumentálta ezt a gyakorlatot. A „cargo” rendszerek mellett a szürkepiaci importőrök nagymértékben támaszkodnak az adóoptimalizálási taktikákra is. Sokan egyszerűsített adórendszer alatt működő egyéni vállalkozásokon keresztül bonyolítják le az értékesítést, így teljesen elkerülve az áfát. Alekszejev becslése szerint Oroszország árnyék- és féllegális kiskereskedelmi piacánal forgalma meghaladja a 10 billió rubelt (110 milliárd dollárt), ami a GDP 4,7%-át teszi ki.* *Csodás csalás, melyet a bölcs kínai és a ravasz orosz elme együtt főzött ki. A fogyasztók számára a csempészáru legalizálása megkönnyebbülést jelentett. A párhuzamos import megóvta a piacot az áruhiánytól és visszafogta az inflációt – amely ugrásszerűen megnőtt volna, ha az eladók teljes mértékben befizetik a vámokat és az adókat. Ez hozzájárult a társadalmi stabilitás megőrzéséhez, és okot adott a hatóságoknak arra, hogy nagyra értékeljék, azt, miszerint a piacterek a háború idején megteremtették a normális élet illúzióját. A platformok emellett létfontosságú társadalmi funkciót is betöltenek azzal, hogy több százezer embernek biztosítanak jövedelmet. A Data Insight becslései szerint az aktív piactéri eladók száma 500 000 és 700 000 között mozog – ami Oroszország 5 millió regisztrált egyéni vállalkozójának jelentős részét teszi ki. 2025-re azonban a kormány a szigorítás irányába fordult. Az egyre növekvő katonai kiadások miatt szükségessé vált a magasabb adóbevételek biztosítása. Az év végén Moszkva bevezette a SPOT-ot – egy országos nyomonkövetési rendszert, amelynek célja azon kínai áruk blokkolása, amelyeket tévesen EAEU-importként címkéztek. 2026-ban a hatóságok kiterjesztették a kötelező „Honest Sign” digitális címkézést, amely megköveteli az árucikkek származási igazolását, miközben a 20 millió rubel feletti bevétellel rendelkező, egyszerűsített adórendszer alá tartozó eladókat arra kötelezték, hogy a szokásos áfa-kulcsokat fizessék. Eközben Peking is megkezdte saját exportellenőrzéseinek szigorítását.* *Igen, túl jó lett az üzlet, az állami vezetések is felfigyeltek rá, és ők nagy haramiák, nem tűrik a konkurenciát. Mit tudunk a Wildberries adósságterhéről? A 2022–2025 közötti forgalomnövekedés kéz a kézben járt a logisztikai infrastruktúrába történő hatalmas beruházásokkal – éppen azokról a létesítményekről van szó, amelyeket az ukrán drónok az elmúlt két hétben célba vettek. A Wildberries bejelentette, hogy 2022-ben 28,3 milliárd rubel beruházási kiadást könyvelt el, amely 2023-ban 52,6 milliárdra, 2024-ben 150 milliárdra, 2025-ben pedig 310 milliárdra emelkedett. Ez az agresszív terjeszkedés jelentősen megnövelte a cég adósságszintjét. Az RWB LLC 2025-ös pénzügyi beszámolói felfedik az adósság mértékét. A rövid lejáratú hitelek mértéke egyetlen év alatt csaknem nyolcszorosára ugrott, 104 milliárd rubelről 802 milliárd rubelre (8,8 milliárd dollárra) emelkedett, a hosszú lejáratú kötelezettségek pedig 28 milliárd rubelt tettek ki. A pénzügyi kimutatásokhoz fűzött megjegyzésekben a vállalat elismerte a hitelmegállapodások megszegését, bár a hitelezők tartózkodtak a szankciók érvényesítésétől emiatt. A Wildberries tényleges adóssága ennél is magasabb lehet – összesen meghaladhatja az 1,3 billió rubelt (14,3 milliárd dollárt). Ebből 500 milliárd rubellel egyetlen hitelezőnek, az állami hátterű VTB Banknak tartozik. Úgy tűnik, pontosan ezek azok a számok, amelyeket Mihailo Podoljak és Denis Stilerman a legutóbbi interjúikban idéztek. Összehasonlításképpen: az Ozon adósságterhe 2025. év végén jóval kisebb, 291,6 milliárd rubel, és rövid lejáratú kötelezettségei is minimálisak. Bár a nyilvánosan közzétett adatok még mindig túl korlátozottak ahhoz, hogy átfogó, közvetlen összehasonlítást lehessen végezni, a következtetés egyértelmű: papírvékony működési árrése miatt a Wildberriesnek nincs meg a pénzügyi tartaléka ahhoz, hogy külső támogatás nélkül átvészeljen egy súlyos válságot. A Wildberries 2024-ben nagy próbatételt állt ki, amikor egy szentpétervári raktára porig leégett. A közvetlen kár becslések szerint elérte a 10 milliárd rubelt, ehhez jött még további 35 milliárd rubel – az eladóknak fizetendő kártérítés. A következmények átalakították a vállalat tulajdonviszonyait. Tatyjana Kim társalapító Sulejman Kerimov milliárdoshoz fordult támogatásért, ami tőkerészesedési megállapodáshoz vezetett Kerimov kültéri reklámcégével, a Russz-szal, és így létrejött az RWB Csoport. A Russz által a piactérben megszerzett 35%-os részesedés messze meghaladta saját eszközeinek relatív értékét. A szerkezetátalakítás gyakorlatilag kiszorította a társalapító Vlagyiszlav Bakalcsukot, Kim mára már ex-férjét, és megfosztotta cégét, a WB Developmentet a jövedelmező építési szerződésektől. Bakalcsuk ellenállt, és Ramzan Kadirov csecsen vezető segítségét kérte, de nem sikerült megakadályoznia az átvételt. A keserű viszály egy halálos lövöldözéshez vezetett a moszkvai belvárosban található Romanov Dvor üzleti központban. 2026 nyarán új résztulajdonos jelent meg. A VTB megszerezte a Wildberries pénzügyi ágának, a WB Banknak az 5%-os részesedését, és „stratégiai partnerség” keretében friss tőkét ígért. A lépés finanszírozásához a VTB rekordméretű, 314 milliárd rubeles másodlagos részvénykibocsátást hajtott végre. Az elemzők gyanítják, hogy ezeknek a forrásoknak egy részét a bank saját mérlegének megerősítésére fordíthatják ahelyett, hogy a Wildberries-t támogatták volna. Andrej Kosztin, a VTB vezérigazgatója korábban megjegyezte, hogy a banknak 2027–2028-ig akár 700 milliárd rubelnyi további tőkére van szüksége a központi bank szabályozási követelményeinek teljesítéséhez. A VTB és a Wildberries közötti megállapodásról már hónapokkal korábban is keringtek bizonyos pletykák, bár akkor mindkét fél tagadta azokat. Milyen károkat okoztak eddig a dróncsapások a Wildberriesnek? A 2024-es tűzvész ma már csekélynek tűnik a jelenlegi pusztításhoz képest. Augusztus 3-ig a dróncsapások a Wildberries szinte összes fő logisztikai központját elérték. Raktári alapterületének több mint 15%-a – 860 000 négyzetméter – helyrehozhatatlanul megsemmisült. A vállalat legnagyobb központja, amely Moszkva közelében, Elektrosztalban található, teljesen elpusztult. Az ország legfontosabb fogyasztói piacának kiszolgálásán túl a létesítmény a kínai importáruk központi fogadóhelyeként is működött. Az újjáépítés költsége négyzetméterenként átlagosan körülbelül 100 000 rubel (1 100 dollár), a berendezések nélkül. Ezzel a közvetlen kár összege megközelíti a 90 milliárd rubelt. Az eladók több százmilliárd rubel veszteséggel szembesülnek, bár ezért a Wildberries hivatalosan nem visel felelősséget. A vállalat előre módosította felhasználási feltételeit, hogy megvédje magát a vis maior okozta károk ellen. Ha a Wildberries-t kötelezni kellett volna az eladók kártalanítására – vagy a hatóságok kényszerítették volna erre –, nem élte volna túl. A platform csak „támogatási kifizetésekre” szorítkozik, amelyeket a kedvezményezettek szimbolikus gesztusnak neveznek. A nagy bankok is segítséget ígértek az eladóknak, elsősorban hitelátalakítások révén. A kárbecslések gyorsan avulnak, ahogy a támadások folytatódnak. Közel két hét elteltével már egyértelmű, hogy a drónok szisztematikusan a legnagyobb telephelyeket veszik célba. Ha egy támadás eleinte nem eredményez hatalmas tüzet, napokkal később újabb csapások következnek. Tatyjana Kim vezérigazgató hangsúlyozza, hogy a raktárakat „minden rendelkezésre álló védelmi rendszerrel felszerelték”, amelyek „sikeresen elhárítják a legtöbb támadást”. Lehet, hogy ez igaz, de az a néhány drón, amely áttöri a védelmet, már elég is a bajhoz. A kockázat teljes kiküszöbölése lehetetlen: a Wildberries létesítményei hatalmasak – akár 300 000 négyzetméter kiterjedésűek – és rendkívül gyúlékonyak.* *Nem mellesleg: a csomagküldő cégek igen gyúlékony raktárainak megtámadását Ukrajna egészen pontosan az oroszoktól tanulta: az FSZB gyújtott fel „eldobható”, olcsón felbérelt ügynökök útján lengyelországi és angol raktárakat. Az ügynököket elkapták, az anyagi kár akkor nem volt csekély, de legalább adtak egy ötletet: és Oroszország az akkor okozott veszteség sokszorosát szenvedi el most. Ezek a mega-központok a Wildberries üzleti modelljének jellegzetes elemei. Lehetővé teszik az áruk átvételét, tárolását és válogatását ugyanabban az épületben, mielőtt azokat a átvételi pontokra szállítják. A versenytárs Ozon kisebb, specializált létesítményeket használ, ahol magasabb a készletforgalom. Ez az üzemeltetési modell részben megmagyarázza, miért nem vált az Ozon ellátási lánca támadási célponttá – decentralizált rendszerét nehezebb megzavarni. Míg a Wildberries modelljét olcsóbb volt üzemeltetni – amit elősegített, hogy a helyi önkormányzatok támogatott telkeket, közműcsatlakozásokat és infrastruktúrát ajánlottak fel a nagy munkaadó és adófizető vonzása érdekében –, ez a versenyelőny hirtelen elsődleges sebezhetőséggé vált. Kim azt állítja, hogy „több tucat bérleti ajánlata van logisztikai területekre, és már több szerződést is aláírtak”. Még ha a támadások azonnal véget is érnének, külső mentőcsomagok nélkül lehetetlennek tűnik az elvesztett kapacitás pótlása, tekintve, hogy két évvel ezelőtt egyetlen raktártűz is súlyos vállalati krízist váltott ki. A Wildberries már befagyasztotta beruházási programját, és az államhoz fordult pénzügyi segítségért. Kiválthat-e a Wildberries összeomlása bankválságot Oroszországban? A Wildberries alapvetően „túl nagy ahhoz, hogy csődbe menjen”. Domináns piaci helyzete garantálja, hogy szükség esetén megmentik. Ráadásul a szüntelen dróncsapások sem fogják egyik napról a másikra tönkretenni a vállalatot. A Wildberries átalakítja ellátási láncát – máris új raktárterületeket keres Kazahsztánban –, és lehetővé teszi az eladók számára, hogy közvetlenül teljesítsék a megrendeléseket, bár ez olyan gyakorlat, amelyet a piacterek általában elutasítanak. A szükséges támogatás összegének meghatározása továbbra is lehetetlen, miközben a válság egyre súlyosbodik, és a támadások második hete még intenzívebbnek bizonyult, mint az első. Azt sem lehet megjósolni, hogy a Wildberries mikor válhat fizetésképtelenné hatalmas adósságterhe miatt. A Sberbank azonban máris felkészül a következményekre. Tarasz Szkvorcov pénzügyi igazgató megállapította, hogy „romlik a piactér-platformok hitelminősége” – ami pénzügyi szaknyelven a növekvő nemteljesítési kockázatot jelenti –, és megerősítette, hogy a bank magasabb céltartalékok létrehozását fontolgatja, jelezve, hogy veszteségekre számít. Kiválthat-e a Wildberries pénzügyi összeomlása egy rendszerszintű bankválságot, ahogyan Kijev állítja? Szigorúan véve az orosz bankszektor már az év eleje óta válságban van, a CMAKP nevű, az orosz kormányhoz közeli elemzőintézet szerint. Az IMF három kritérium alapján határozza meg a bankválságot. Ha a nem teljesítő eszközök aránya meghaladja a 10%-ot, ha a betétkivonások hirtelen megnövekednek, vagy ha széles körű banki átszervezések kezdődnek, bankválságról beszélünk. A három közül elég, ha csak egy feltétel teljesül. Az orosz bankrendszerben a nem teljesítő eszközök aránya már februárban átlépte a 10%-os küszöböt. A betétkiáramlás is megkezdődött az év elején, és júliusban rekordot jelentő 620 milliárd rubeles (6,8 milliárd dollár) kivonással tetőzött. A CMAKP elemzői azonban megjegyzik, hogy a válság továbbra is „látens”, amelyet „az agresszív hitelátalakítások és az állami tulajdonú hitelezők dominanciája” leplez el. Ez egyelőre megakadályozza a fizetésképtelenségeket és a bankrohamokat. Normális piaci körülmények között a csődök már megkezdődtek volna. Oroszország állami dominanciájú pénzügyi szektora azonban életben tartja a bajba jutott hitelfelvevőket. A hitelezők azonban nem tudják a problémákat a végtelenségig elrejteni; végül mindenképpen el kell számolniuk a veszteségekkel. Ha az államnak nincs megfelelő költségvetési mozgástere ezeknek a veszteségeknek a felszívására, a látens krízis gyorsan akut válsággá alakulhat. Moszkva egyértelműen arra számít, hogy a bankrendszernek elegendő mozgástere lesz addig, amíg a Központi Bank csökkentheti irányadó kamatlábát, lehetővé téve a vállalati hitelfelvevők számára, hogy kedvezőbb feltételekkel refinanszírozzák hiteleiket. A Wildberriesnél és eladói hálózatánál bekövetkező következmények felszámolásának szükségessége azonban megcsappantja a fennmaradó pénzügyi tartalékot. Ezért volt hát annyira fontos Putyinnak a kamatláb-csökkentés, hogy még a pénzügyi mágusával, Nabiullinával is szembeszállt... akkor elmondhatjuk, hogy innentől már drónmannyiség kérdése, meddig áll meg a lábán az orosz gazdaság. Mindenesetre egy általános orosz bankcsődnek aránytalanul kevesebb halálos áldozata lenne, mint a nagyvárosok esetleges bombázásának. De az biztos, hogy százszor hatásosabb volna. Szele Tamás