● news.bsdnet.hu

A folyók vízállása ritkán válik stratégiai és infrastruktúra-biztonsági kérdéssé, a mögöttünk álló hetekben azonban pontosan ez történt a Dunán . A teljes vízgyűjtő területet sújtó tartós kánikula és a csapadék hiánya olyan mértékű vízhozamcsökkenést eredményezett, amely a felszínre kerülő zátonyok és régészeti leletek látványán messze túlmutatva a hazai energiainfrastruktúra stabilitását is közvetlenül veszélyeztette. Bár a mederből előbukkanó sziklák, régóta nem látott zátonyok és történelmi hajóroncsok a közfigyelem középpontjába kerültek, a rekordalacsony vízállás legkritikusabb következménye Paksnál jelentkezett. Az alacsony vízszint miatt a Paksi Atomerőmű hűtővízellátási korlátai olyan határhoz közelítettek, ami miatt felmerült a létesítmény teljes leállításának opciója is . Ebben a kialakult krízishelyzetben  a közösségi médiában különféle összeesküvés-elméletek kísérték , amelyek a vízhiányt a szomszédos államok szándékos korlátozásaival magyarázták. A legfrissebb mérések szerint a folyamat elérte a mélypontját, és kedd kora reggelre megindult a korrekció. Budapesten a korábbi, szokatlanul alacsony 11–14 centiméteres tartományról 15 centiméterre emelkedett a vízállás. A vízügyi szakemberek előrejelzései alapján pedig ez a minimális növekedés nem egyedi kilengés, hanem egy hosszabb folyamat kezdete: a modellek szerint a hétvégére a fővárosi szakaszon 38 centiméterig emelkedhet a Duna, ami az ipari és környezeti terhelést egyaránt érezhetően mérsékelheti. (Forrás:  Országos Vízügyi Főigazgatóság - OVF , fotó: Getty Images)