● news.bsdnet.hu

A napokban újabb hőkupola érte el hazánkat, a hőhullám a termelőket, gazdálkodókat, az állatokat és a növényzetet is megviseli, tovább rontja egyebek mellett a még talpon álló kukorica és napraforgó helyzetét is. A Debreceni Egyetem szakembereinek mérései szerint a talajszárazság kritikus szintet ért el, 200 centiméter mélységben 200-250 milliliter csapadék hiányzik. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. A hőkupola egy terület felett létrejövő nagy kiterjedésű, tartósan magas nyomású képződmény, anticiklon, amelyet szubtrópusi forró levegő tölt ki. Az érintett térségben a légmozgás lefelé irányul, és ez a süllyedő, meleg levegő gátolja a felhőképződést, így a csapadékképződést és a friss levegő beáramlása is minimális. A hőmérséklet fokozatosan emelkedik. A szakemberek többször is ezekhez az időszakokhoz rögzítették az abszolút hőmérsékleti rekordokat. Egy terület felett hőkupola egy évben többször is kialakulhat, de egyáltalán nem nevezhető gyakori jelenségnek.– A mezőgazdaságot nem egyetlen rendkívüli hőhullám sújtja, hanem a téli csapadékhiány, a tavaszi szárazság, a hőkupolák okozta extrém hőség, továbbá a légköri aszály együttesen. A jövőben a szélsőséges időjárási helyzetek gyakoribbá válnak, ezért az agrárium számára kulcskérdés lesz az öntözés fejlesztése, a talajnedvesség megőrzése és az új termesztéstechnológiák alkalmazása – mondta el a hirek.unideb.hu-nak  Rátonyi Tamás . A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Precíziós Technológia Tanszékének vezetője kifejtette: a gyökerek tavasszal a felső 5-10 cm-es rétegben fejlődnek, amely azonban mostanra teljesen kiszáradt, emiatt pedig gyengébb kelés és gyökérfejlődés alakult ki. A talaj felső 25-30 cm-es rétege is több helyen teljesen száraz, a „holtvíz” kategóriájába tartozik, olyan kevés víz maradt benne, amelyet a növények már nem tudnak hasznosítani. Rátonyi Tamás szerint nyilvánvaló, hogy a következő időszakban az új talajművelési technológiákon, a talaj nedvességének megtartásán lesz a fókusz. Fotó: Debreceni Egyetem – A különböző évek adatainak összehasonlítása során jól látható, hogy a növényállomány NDVI (Normalized Difference Vegetation Index - a növényzet egészségi állapotának és sűrűségének mérésére, valamint számszerűsítésére szolgáló, szenzoradatokon alapuló, széles körben használt mutató) értékei jelentős változatosságot mutatnak. A 2026-os tenyészidőszakban különösen szembetűnő volt a július első hetében jelentkezett rendkívül magas hőmérséklet hatása. A hőstressz következtében a növényállomány NDVI értéke jelentősen eltért a korábbi évek azonos időszakában mért értékektől. Az egyes éveket külön elemezve jól kirajzolódik egy általános tendencia – mutatott rá  Kakuszi-Széles Adrienn , a Műszaki és Precíziós Technológiai Intézet vezetője. Fotó: Debreceni Egyetem Az intézet szakembereinek precíziós technológiával végzett vizsgálatainak alapját az 1983-ban, Nagy János professor emeritus által alapított szántóföldi tartamkísérletek adták. Méréseik szerint a 2023 és 2025 közötti három évben a vegetációs időszak közepén minden esetben a nem öntözött növényállomány magasabb NDVI értéket mutatott.– Ennek egyik lehetséges oka, hogy az öntözetlen növények leveleiben a klorofill koncentráltabban van jelen. Extrém száraz években azonban ez a tendencia megfordulhat. Amennyiben a vízhiány egy kritikus szint alá csökkenti a növények életműködését, az öntözetlen állomány NDVI értéke már alacsonyabbá válhat az öntözött állományénál. Ez a változás az aszály súlyosságának és szélsőségességének egyik lehetséges indikátora lehet. Az NDVI a növényállomány általános állapotáról ad képet. Az értékek részletesebb elemzése, valamint az öntözési, időjárási és egyéb környezeti tényezőkkel történő összehasonlítása pontosabb információt nyújthat az adott stresszhatásról, jelen esetben az aszály súlyosságáról – fejtette ki az intézetvezető professzor. Fotó: Debreceni Egyetem Illés Árpád , a Műszaki és Precíziós Technológiai Intézet adjunktusa hozzátette: az évjáratok közötti különbségek már a hagyományos RGB felvételeken is jól megfigyelhetők, azonban a legjelentősebb eltérések a multispektrális felvételeken mutathatók ki. – Ezeket a szántóföldi adatgyűjtések során elsősorban a közeli infravörös, vagyis NIR tartományban rögzítjük, amely érzékenyen jelzi a növényállomány élettani állapotát és vitalitását. A vizsgált évek közül a 2026-os egyértelműen elkülönül, mivel a növényállomány a többi évhez képest jelentősen erőteljesebb leszáradást mutatott már a július hónap első napjaiban érkezett magas hőmérséklet következtében – hangsúlyozta Illés Árpád.Az elmúlt napokban betört szubtrópusi forró levegő tovább sújtotta a rendkívüli szárazság miatt legyengült kukorica- és napraforgótermést. Fotó: Debreceni Egyetem – A térségben a kukorica esetén 50-60, míg a napraforgótermésben több mint 30 százalékos terményveszteséggel számolnak a szakemberek. A veszteség fő oka, hogy a növényeket – a hibridek fajtáitól függően – fejlődésük fontos időszakában, mint a csőképződés idején érte a hőstressz. Májusig Kelet-Magyarországon az átlagos csapadék alig 10 százaléka hullott le, ez a hiány azonban azóta tovább súlyosbodott. Több mint három havi csapadékmennyiség hiányzik a talajból, ennek pedig súlyos következményei lesznek a mezőgazdasági terményekre, termékekre és áraikra – vázolta  Pepó Péter , a Debreceni Egyetem Növénytermesztési, Nemesítési és Növénytechnológiai Intézet professor emeritusa. – A forróság az állatok jóllétét és teljesítményét is terheli, jelentős kihívásokat okoz emellett a takarmányellátásban is. A tartósan száraz és forró időjárás miatt a takarmánynövények zöldtömeg-termése jelentősen csökkenhet, éppen ezért olyan növényi alapanyagok és melléktermékek hasznosítása is előtérbe kerülhet, amelyek korábban nem számítottak elsődleges takarmányforrásnak. A melléktermék-gazdálkodás szerepe ezért várhatóan tovább erősödik az állattenyésztésben – véli  Komlósi István  professzor. Fotó: Debreceni Egyetem Az Állattenyésztési Tanszék egyetemi tanára kiemelte: az állattartó telepeknek emellett fokozott figyelmet kell fordítaniuk a vízgazdálkodásra, különösen a vízvisszatartási és -visszaforgatási megoldások alkalmazására is, valamint a víztakarékos technológiák bevezetésére. Mint ahogy a növénytermesztésben az NDVI mutatószám, az állattenyésztésben a THI (Temperature-Humidity Index - Hőmérséklet-Páratartalom Index) mutató alkalmas a környezeti állapot monitorozására. Fajonként eltérő indexpontszám felett az istálló levegőjét hűtik.– A szabadon tartott állatok kültakarójának színe is befolyásolja a hőtűrést. A világos fajták, mint a magyar szürke szarvasmarha testhőmérséklete alacsonyabb a sötét kültakarójú fajtákkal szemben. A tenyésztési programokban egyre nagyobb jelentőséget kaphat a vízhasznosítás és a hőtűrő képesség szempontjából kedvező tulajdonságok figyelembevétele is. A hőstressz az étvágyat, a szaporodásbiológiai eredményességet is kedvezőtlenül befolyásolja. Csökkentheti a fogamzás sikerességét, és már embrionális korban, majd azok első termelési ciklusára is kimutatható hatással vannak – sorolta Komlósi István.A szakemberek egyetértenek abban, hogy az idei forró időjárás és az elhúzódó aszály következményei még hónapokig érezhetők lesznek. Az egyre gyakoribb szélsőségek, hőkupolák, kritikus csapadékhiány együttesen új korszakot nyitnak a mezőgazdaságban, ahol a termésbiztonság kulcsa az alkalmazkodás és a vízgazdálkodás fejlesztése lesz. Forrás, indexkép: Debreceni Egyetem